Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-08-07 / 37. szám
etni a' tanítók választása azok közül , kik kellő bizonyítványt birnak arról, hogy a'nevelési pályára elkészültek. 17. A' közállomány gondoskodni fog, hogy kellő számmal felállíttassanak, olly intézetek, mellyekben a* néptanítók képeztessenek. 18. §. Az ország külön kerületeiben, az egykori Erdélyben és Horvátországban összesen hat kerületi bizottmány állitattik fel melly a' közoktatási ministérium vezérlete alatt a1 népnevelés ügyét különösön kezelni fogja. 19. Ezen elvek nyomán részletes és a'törvényhozás elébe terjesztendő tervek készítésével a1 közoktatási ministérium megbizatik. Az osztályok központi választmányának jelentése az elemi iskolákat tárgyazó törvényjavaslat iránt. Az országgyűlési irományok során 8-ik szám alatt levő törvényjavaslat iránt az osztályok többségének véleménye a' következőkben öszpontosult : Az l-ső§, első pontját, melly az elemi oktatás czélját tárgyazza , mint törvénybe nem való indokolást, a' központi választmány kihagyandónak véli. A' 2-ik §-ban e' szó helyett „közállomány" „kormány" kifejezést ajánl. Mert valamint a' közállomány kötelessége arról gondoskodni, hogy minden helységben 's népes pusztákon, menyire lehet, tanintézetek legyenek: úgy ezen kötelességét a' közállománynak a1 törvény végrehajtásával a kormány teljesíti. A' 3., 5. és 7. iránt semmi észrevétel sem forog fen. A' 4. végső jontjában ,,szükséghez képest" kifejezés hellyett,,körülményekhez képestu ajánltatik. A' 6. §-t, melly az iskolák alapítványáról szól, nagyobb határozottság végett, csupán az elemi iskolákra korlátoltatni véli a' választmány. Az iskolai községadót illetőleg, nehogy e1 kifejesés által „polgár" olly lakosok , kik polgári jogokkal még nem birnak, magokat e1 közteher alól mentesítve véljék, azt következővel ajánlja fölcseréltetni : ,,lakos és birtokos" mellyekhez képest ezen következőkép volna módosítandó: „menyiben az egyes elemi iskolák saját fenállásukra elegendő alapított vagyonnal nem birnak, (melly ezen intézetnek most is teljes épségben fentartatik ), annyiban a' népiskolának terheit a1 község viseli, melly e' czélra minden keblebeli vagy hozzá tartozó lakos és birtokosra külön adót vethet ki." A1 8. iránt szinte semmi észrevétel nem forog fen. A' 9. §-ban, hol az elemi iskolabeli tanulmányok soroltatnak el, figyelmezve arra, hogy a' növendékek olly taúlmányokban is részesüljenek , mellyek kenyérkeresetük eszközeül fognak szolgálni, a' „természettan és természetleirás( ( megemlítése után közbeszúrandónak véli a' bizottmány : „az ezeken alapuló gyakorlati tanulmányokkal A' 10, és 11. §§-ra nézve megjegyzi a1 választmány, mikép a' hazában több nem magyar ajkú helységekben is egy idő óta már jó sikerrel folytattatik a' magyar nyelveni átalános oktatás. Nehogy tehát a' 10. §-beli javaslat szerint e' részben illy helyeken a' nemzetiségre nézve káros visszaesés lehetségessé váljék, 's hogy a' kormánynak hatalmában álljon olly nem magyar ajkú helyeken, hol a' lakosokban a' nemzeti nyelv iránt őszinte hajlam mutatkozik, azt minden káros ellenszenv vagy visszahatás nélkül az elemi oktatás által is elősegíthetni, e1 két a' központi választmány véleménye szerint következőkép volna módosítandó : 10. A1 magyar nyelv mindenütt rendes tanulmány legyen. 11.$. Azon nevendékek, kik a1 magyar nyelvet nem értik, az elemi oktatást saját anyanyelvükön fogják nyerni. A. 12. §-ban megemlítendő volna, hogy a' vallásos oktatást a' növendékek ezentúl egyenesen és közvetlenül vallásuk lelkészeitől nyilván o san veendik, nehogy, főkép olly helyeken , hol közös, vagy több felekezetű iskolák léteznek, a' lelkészek vallásbcli oktatásközben a' nevendékekben a1 más felekezetűek iránt kárhozatos idegenkedést gerjeszthessenek. A' 13. §-ra nézve nem titkolhatja a' választmány azon óhajtását, vajha a' közös iskolák minden vallás- és nyelvkülönbség nélkül minél előbb átalánosan létesitethetnének az egész országban ; figyelve azonban arra, mikép a' népnek legnagyobb része még ezen üdvös elv elfogadására nem képes , figyelve továbbá arra, mikép illy közös elemi iskolák nemcsak Angol, hanem Németországban is, helyeken, lio[ külön hitfelekezetek léteznek, többnyire üresek, 's nyilvános köziskolák mellett a'növendékek saját hitfelekezeteik szerint magántanintézetekbe különülnek, — a' külön, azonban nyilvános iskolák felállít— hatását megakadályoztatni, főkép a' haza mostani viszonyaiban tanácsosnak nem véli; 's habár igen óhajtható, mikép ezen bizodalmátlanságtól, a' honpolgárok keblei minél előbb tisztuljanak meg; tekintve azonban a' népnevelés elhanyagolt állapotát, mellynek javítását az elemi iskolák rendezésével, 's a' szülőknek gyermekeik iskoláztatásárai kötelezésével bár mi rövid időre is elhalasztani igen káros volna, a' központi választmány ezen 13. §-beli javaslatot pártolja, olly megjegyzéssel, miszerint az minden netaláni ellenszenv elhárításául a' külön nyelvű lakosokra is kiterjesztendő, 's inkább megengedöleg , következőkép volna módosítandó :
