Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-20 / 32. szám

multával 's illetőleg ezen egyházrendezet életbeléptetésével lemondani kötelesek, de újonnan választathatnak. Ezen rendelet a* egyetemes felügyelőre is kiterjesztetik." líoits Sám uel f. micsinei ev. lelkész. Vélemény egyházunk anyagi szükségeinek az álladalom általi fedezéséről. (Visszhangul a1

Haubner M. véleményére 24. sz.) Földünkről menybe költözött volt a' szent igazság, mert kigúnyolták és üldözték az emberék. Mikor a' reformatio hazánkban szállást keresett, országos kegyelet helyett a' „lutherani conburantur" törvényczikkel fogadtatott. Ekkor már nem lakott az igazság M. országon , azért nagyítás nélkül mondhatjuk, hogy a' protestantismus ama törvény által a' tűzbe vettetett. Századokig fuvta a1

felekezeti üldözés lehellele e1 tüz lángjait. Legyen áldott az Isten! az izzó tüz próbáját kiállotta hitfelekezetünk! ama három zsidó férfiú valánk, kiket az égő kemencze el nem hamvaszthatott; (Dan. IV. 19.) mert mint a* tiszta arany, mellyen a' tűznek nincsen hatalma, ollyan az évangyélmi igazság, ez tette hit— felekezetünket erőssé, sérthetetlenné a' II. Ferdinánd I. Leopold századában, mellynek évsorai között nincs egy perez, mire a' vallását kegyelő protestáns nyugott kedélvlyel visszanézhetne. Nem is nézek vissza azokra, legyenek elfeledve! szebb jövendő mosolyog felénk: „j'ai bu l'eau d'oubli le passe s'efface de ma memoire et 1' univers s'oure devant rnoi!" az igazság ismét földünkre szállott, ,,szabadság, testvériség, egyenlőség'''' szent igéi zengettek le ez égi követ ajkaírói ; a1

jó, az igazságos V. Ferdinánd maga lett az igéknek népeinél buzgó apostola, az együtt tanácskozó honatyák, betelve szent lélekkel, ez igékből törvényt alkotának. És így szülemlett az 1848-beli XX-dik tör. czikk. Testvérek! zengjük egyesített hálaszózattal : féljen a dicső magyar király V. Ferdinánd! éljenek a' dicső honatyák! A' törvény alkalmazása vagyon már hátra, 's mivel e' végett a1

magyar haza szellemi felemelkedésének 's mivelödésének ama |szép záloga, a'cultusministerium hitfelekezetünkkel sep. 1-én értekezletet tartand, óhajtandó, hogy az értekezök megteljesedve az igazság, szabadság és szeretet lelkével, olly alapra fektessék művöket, melly a' protestantismus lényegét teszi 's annak szellemi természetéből fakad, és szükség, hogy a' fontos ügynek ezer felé ágazó legfinomabb fonal szálait is belátva, olly rendszert teremtsenek, melly a' polgárzat netalán történhető akármi változásai között megőrizze a' protestantismus magkövét. A' statistikai adatokkal — véleményem szerint nem szükséges legelöl menni. Az értekezletnek véleményem szerint le kell fektetni az alapelveket, kitűzni az irányt, 's csak azután, ha ezek megállítvák 's alkalmazásra kerül a' sor, tessék elővenni a' státistikai adatokat. Dicső volna, ha most a' prot. felekezet eképen szólhatna az álladalomhoz : „Megelégszem a' hit és lelkiismeretbeli tökéletes szabadsággal, mit a' törvény által biztosítottál, egyebet nincs jogom tőled követelni; ezen törvény paizsa alatt tovább fejlesztem már magamat; az anyagi segedelmet, mellyet szépen köszönöm, de használd fel a' közhaza egyébb szükségeinek fedezésére, saját szükségeimet elég bőven fedezi a' vallás iránti kegyelet és buzgalom, melly híveimet lelkesíti." Elég fájdalom és nagy szegénység, hogy így nem szólhat most a' prot. hitfelekezet. Tehát így kell szóllania: „Hála érzettel fogadom az anyagi segedelmezést, föl sem teszem ugyan, hogy azért cserébe kívánd tőlem az önrendezési és önigazgatási jogomat, melly az én szellemi kincstáram ; lelki örömmel megismerem, hogy a* jelenlegi dicső kormány, a' hazának ezen szeme fénye, ha átadnám is neki e' szellemi kincstárt, nem fordítaná azt ellenem; de mivel az idők váltazók, mégis azt semmiféle javalmakért ki nem eresztem kezemből, sőt minden időkre kikötöm magamnak, hogy egyházközségeimet és iskoláimat kül- és belsőképen magam rendezzem és igazgassam. Légy te álladalom az én világi főfelügyélőm, hogy gyanúd se lehessen, mintha ellened valamit kezdenék, és légy az én világi védetmezöm, minden külső erőszak ellen, én hála fejében nevelek neked jó polgárokat, jó embereket." Tehát a' pesti értekezlet legelső gondja : aZ autonomia biztosítása, különben a' prot. hitfelekezet — mellyet századok üldözése meg nem ronthatott — megrontand a' szerencse fényes ölében. Helytelen volt azért némellyek ijedelme *} Székács azon mondatán, hogy lelkismerete ajtaján kopogtatott urunknak ama mondata : „nem csak kenyérrel él az ember" (14. sz. IV. Merengés). Illyen kopogtatást bizony én is éreztem. Székácsnak ez jó figyelmeztetése volt, óhajtandó, hogy a' pesti értekezlet azt szem elöl el ne tévessze. Azon értekezök közül, kik eddig lapunkba a' XX. t. 3. alkalmazásáról irtak, mások is kitűzték ugyan az autonomia elveit, de annak jeléül, hogy ezt valamennyien így hisszük, nem volt felesleges arról nekem is vallást tenni, ha már szólani akarok a' törvény alkalmazásáról. A' Haubner M. úr 24. sz. 746. 1. lévő véleményét részemről minden pontjaiban aláírom, némelly módosítás és némi kihagyással, a' mint következik : *) Prot. lap 16. sz. Válka esperes.