Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-20 / 32. szám

egyháztanácsot, de csak akkor, ha azt annak két harmada kivánja.u Itt először át nem látható, mért nem tarthat a' lelkész azon esetben gyűlést, ha a1 felügyelő ellen van panasz és viszont meg­fordítva. Tovább kérdeni lehet, miért szükséges hogy kétharmadrész kívánja az összejövetelt? Mikép nyilatkozhatnak ennyien, mielőtt össze­gyűltek ? Vagy a' bujtogatásnak szándokoltatik tér nyittatni az egyházban ? Vagy a' panaszt czé­loztatik lehetlenné tenni ? Én az egyház kivánati­nak lehető legnagyobb tért akarok engedni és azt kívánom, hogy az egyháztanács egy tagjá­nak felhívására is összegyűljön. A' 19-dik I. az esperesnek vetoja azon egyénekre is kiterjesztessék, kiket az ürült egy­ház ki akar hallgatni 's kiket az esperes legjobb tudomása szerint alkalmatlanoknak tart arra, hogy egy vagy akármelly egyháznak elöljárói legyenek; természetes azonban hogy csak az olt leihozott felelősség terhe alatt. Minthogy minden egyháznak 's így azon na­gyobbaknak is, mellyek két lelkészszel bírnak, összeköttetésben kell az esperességgel marad­niok, és valamint az ország egyházainak össze­köttetéséből folyó jótéteményeket, élvezik, ugy az átalános törvénynek, különösen pedig a' gya­korlati felügyelet és ellenörködésnek is alá kell vettetniök; meg nem fogható, mi oknál fogva adatott hely a' 20. §nak a1 választmányi mun­kálatban. Én mindenek fölött szeretem a? sza­badságot, de ez törvény előtti egyenlőség nélkül fen nem állhat. Most a' II—ik szakaszra megyek át, és először is kötelességemnek tartom a' választmányi mun­kálatot, a' képviseleti szerkezetet illetőleg, Irányi úr megjegyzései ellenében részenként védel­mezni. Ö t. i. sem a' lelkészt, sem a' felügyelöt nem akarja az egyház képviselőjének elismerni, főkép azon okból, mert véleményök nem mindég egy és ugyanaz az egyház véleményével. Ebben részint lehet igaza, csak hogy ez ellen az ellen­vethető, hogy az egyház olly felügyelöt választ­hat magának, ki egészen a' többség véleményé­nek tolmácsa és hogy, ha az első választás alkal­mával csalatkozott is benne, hat év múlva lete­heti, és helyette ollyat választhat, a' kiben a' megkívánt kellék feltalálható. És megengedem, hogy Irányi urnák nagy részben igaza volna, ha itt törvényhozói hatalomról volna szó : de itt csak az egyházak kormányzásáról, a' rendnek fentar­tásáról, az egyház jogainak védelmezéséröl van szó és mind ezen tekintetben az elnök legalkal­masb az egyház képviselésére, neki a' kormány­zást legjobban kell érteni 's az egyház szüksé­geit leginkább ismerni. És a' lelkészről,valamint a'felügyelőről fel kell tenni, hogy részint az egyházhozi állásuk, részint a' reájok esett vá­lasztás következtében, az egyház javát leginkább ,5zivökön hordják 's létesítésére legtöbb buzgó­ságot fejtenek ki. A' mi pedig még különösön a' lelkészeket illeti, el nem kell feledni, hogy ők —• minden átalánosan elterjedt miveltség mellett, mint azt Irányi úr állítja — valamint a' theolo­giai és egyháztörténeti míveltségnek, úgy a' val­lásos elemnek is legtermészetesb képviselői, 's legalább illyeneknek kell vétetniök. Legroszabb esetben pedig, ha az egyház meggyőződnék, hogy a' lelkész és felügyelő az egyházéval el­lenkező vélemény képviselői hatalmában Yolna, a' javaslat szerint egy eszköz, melly szerint egyet körükből a' lelkész és felügyelő mellé még kiküldhetnek. Ila ezen egy kevésnek látszik, a' javaslat oda módosítandó, hogy kettő küldessék 's én magam is arra szavaznék. Nagyobb igazsága van Irányi úrnak abban, hogy az esperességi iskolának szavazati jogát, melly egyes egyházéhoz hasonló volna, tagadja. Mert mimás az esperességi iskola vagy átalá­ban a* gymuasium, mint olly intézet, melly az esperességi egyházak- vagy egyes egyházaktól is függ? Képyiselnek-e itt a' tanítók mást mint önmagokat? És mégis egy olly iskolának, melly legfeljebb három tanítóval bir, két képviselőt kell az esperességi gyűlésre küldeni! Ugyanez áll, változtatván a' változtatandókat, a' kerületi isko­lákról is, a' kerület irányában. Még különösebb­nek látszik előttem a' tanodák képviseleti esz­méje, mellyek egyedül azon egyháztól függnek, mellyben léteznek. Illy egyház, mint egyház először az esperesség által képviseltetnék a' kerületen, aztán pedig a' tanoda küldöttei által, egy egész esperesség gyanánt. Hogy pedig a' kerületi iskola az esperességen képviseltessék, mint a' javaslat akarja, ez toll hibának látszik; mert mikép lehet olly intézetet az esperesség képviseletében részesíteni, melly attól épen nem függ 's nem alá van rendelve, hanem a' III. 4. pontja szerint egyenrangba helyezve. De bármikép legyen, más oldalról nem kell elfeledni, hogy a' gyűléseknek kell az iskolai ügyeket elintézni 's szükségeit ellátni, és hogy — jóllehet sok képviselők kisebb 's nagyobb mértékben jártasok az iskolai dolgokban — az egyházra nézve hasznos Ieend képviselői közé olly férliakat is felvenni, kik egyedül az iskolai dolgokkal foglalkoznak, a' nevelési tanok halad­tával magok is tova haladtak és sok fontos kér­désekben egyedül képesek tanácsot adni. Azért az egyháznak, azon esetre , ha egyházak vagy esperességek léteznek, mellyek iskolával birnak és tanítókat küldenek képviselőül, nem kell azo­kat kizárni, mint Irányi úr akarja, söt inkább előre gondoskodni, hogy tanítók is okvetlen meg­jelenjenek, de nem minden iskolából olly szám­mal, mint egy egyes egyházból vagy esperes­ségböl, hanem hogy minden gymnasium igazga­tójának, az esperességi minden lyeeum igazga­tójának a1 kerületi gyűlésen legyen ülése és

Next

/
Thumbnails
Contents