Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-07-16 / 31. szám

síttettek, mégis mindkettő nevezetes adatai voltak az önállóságnak és az egyház egységének, sőt mi nevezetesb, azon határozatok, mennyiben a' kor igényeinek megfeleltek és mennyiben a' tehetségünkben álló csekély eszközök megengedék, lassan és észrevétlenül az életbe is átszivárogtak. És a' zsinat útján óhajtanám én az új egyházrendezetet is létrehozni, melly nem egyéb , mint az egyház szerkezetének átnézete. Illy fontos tett a' nélkül is megkívánja, hogy ünnepélyes és az ügyhöz méltó módon történjék : történjék az készakarva egy a' státustól erre kijelölt személynek jelenlétében a' státusnak ellenörködése mellett, hogy köztörvény legyen, és mi olly törvényekkel és intézményekkel birjunk, mellyek a' státus által nemcsak elismertetnek vagy türetnek, hanem nyilvános elismeréssel és szentesítéssel is birnak; történjék az kívánatos megfontolással, 's nem olly futólagosan és hirtelen, mint gyűléseinkben minden történni szokott; és végre erre felhatalmazott egyének által, kik nem az elnök által választatnának, gyakorta a' gyűlés egyéb tagjainak önkénytelen beleegyezése mellett, hanem az egykázak bizalma és szavazata által. Hogy meggyőződjünk, mikép gyűléseink nem alkalmasak az egyházrendezet végrehajtására, csak minémüségét kell tekintetbe venni. Hogy vannak tulajdonkép gyűléseink alkotva? Úgy, hogy azok olly férfiaknak összejöttét képzik, kik önkényes irányban küldetnek az oda tartozó részektől, annyira, hogy egy egyház gyakorta az esperességi gyűlésnek, egy esperesség gyakorta a' kerületi gyűlésnek, egy kerület gyakorta az ^egyetemes gyűlésnek felét képviseli. Legnyilvánosb példáját adja ennek a' legutósó egyetemes gyűlés, mellybe a' bányakerület 20 egyént, tehát az elnökön kivül, minden esperességböl kettőt rendelt ki, kik mindnyájan meg is jeleniek, minthogy épen a' kerületi gyűlésen voltak jelen, mig a' többi távollevő kerületek legfeljebb négy négy egyént küldének. És ezen kivül megjelennek még a' gyűlésen az egyház iránt több vagy kevesebb érdemmel biró férfiak, jóllehet senkitől sincsenek felhatalmazva. Felszólalni mindenkinek szabad, mert szokássá vált, de minden egyes egyenlő és eldöntő szavazattal bir-e? Az elnök legtöbb esetekben nem tudja a' vendégeket a' követektől megkülönböztetni, és ha tudná is, kérdés, tehetné-e, minthogy kerületi és egyetemes gyűlésünket gyakorta nagy befolyású férfiak, előkelők összejövetelének tekinték. És ha ezen utó nem állana is, méltányos-e hogy egy egyház egy egész esperesség, egy esperesség egy egész kerület, egy kerület az egész magyar prot. egyház fölött határozzon és részére törvényeket alkosson ? Más bajok közt az egyházrendezet e' bajon is segítendő, de az illy mértékben rendetlen gyűlések arra legkevésbé képesek. Voltak ugyanis gyűlések, hol a' néhány kevés szónokkal egy értelemben levő hallgatóság, különösen a' feltüzelt ifjúság határozott, és a' mérsékelt többség híjában szólalt fel ellene, különösen, ha a' szónok részén az elnöklő felügyelő is volt. Mi csuda aztán, ha az illynemü gyűlések határozatainak az esperességek vagy kerületek ellenszegültek', vagy legalább fel sem vették, mellyek minthogy nem a' valódi többségnek voltak szüleményei, azok szükségeinek és óhajtatinak sem feleltek meg? És mint lehet kívánni, vagy csak remélleni is, hogy az illy gyűlések törvényei tiszteletben tartassanak,vagy átalános elismerést nyerhessenek? Hogy mind ezen bajokon segítve legyen, a' zólyomi esperesség működését oda határzá irányozni, hogy a' kerületi és egyetemi gyűlés elnökei ne a' jelenlevők különbség nélküli szavazatát vegyék tekintetbe, hanem a' testületek szavazatait számítsák. Ki nem tudja azonban, milly gyakorlatellenes ez és milly nehézségekkel van összekötve! És hogy megmutassa a' zólyomi esperesség, milly kevéssé vagyunk hajlandók magánynézeteinktöl elüttetni, a' választmányi munkálatnak két igen fontos pontját vetettük el, a' helybeli gyűlések egyoldalú szavazata ellenében. Zsinatok tehát, egyedül zsinatok birnak képességgel és joggal az egyházszerkezet javítási fontos munkájának végbevitelére. A' zsinat megtartására engedelmet nyerni a' kormánytól jelen időkben nem leend nehéz, 's éltet a1

remény, sőt biztos kezesség látszik kormányunkban, hogy a' canonok csak hamar megerösítetnenek. És tanácsosabb is félútról visszatérni, mint olly törvényeket hozni, mellyeknek teljesítésére senki sem leend kényszerítve. A' választmánynak munkálatát illetőleg, meg kell vallani, hogy igen sok jó oldala van, mert minden kereszténynek szabadsági és egyenlőségi alapjára van építve, és minden fenálló viszonyokat és jogokat igazságosan vesz tekintetbe. Van azonban egy nagy hibája is, 's ez a1

nagy rövidség, mellynél fogva inkább vázlathoz, mint bevégzett műhöz hasonló. Én tökéletesen azon véleményben vagyok felöle, mellyet már Irányi úr tolmácsolt a' Prot. Egyh. 's Isk. lap 1847-dik 29. sz. 697-dik lapján. Még több kerekek hibáznak benne, hogy a' mű mozgásba jöjjön és mozgásban maradjon. Hogy ezen nyilatkozatomat némileg bebizonyítsam, csak arra keli útalnom,milly kevéssé határoztatott meg: hogy micsoda arányban kellend, vagy leend szabad eddigi útasításukat, a* püspökök esperesek, kerületi és esperességi fölügyelőknek a'mellottök működő egyházi tanácsnak ellenében, követni és teljesíteni. És hogy még bővebben beleereszkedjem a* választmányi javaslat megbirálásába, az 1-sö illetőleg egy értelemben vagyok Irányi úrnak a*