Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-16 / 3. szám

Jegyző Grissza Móriez. Sürgetöleg szóba hozatott azon két testvértárgy, mellynek szerencsés megoldásától függ a' pesti egyház, sőt a' budapesti esperesség jövendője is. E' két tárgy a' pesti hármas egyház elkülönzése, és aztán e' háromnak és a'budainak összeolvasztása egy külön esperességbe. Az ancien regime minden jó akarata mellett sem volt képes megoldani e' kettős csomót, noha mindenki érzi, hogy már tovább feloldatlanul nem maradhatnak. 'S ezen nyomasztó és sürgető érzet működött a' gyülekezetben, midőn Gosztonyi M. urat választá, azon bizalom és hiedelemben, hogy ha valaki, ö lesz képes keresztül vinni ezen ügyet, mellyhez mindnyájan hozzá szeretnénk nyúlni és még is fázunk tőle. Hogy az új felügyelő úr helyzete e' szerint valami igen kényelmes volna, nem mondhatnók, de épen az szolgál nemes lelke kitüntetésére, hogy ö ezen bonyolodott helyzetet ismerve, még is elhatározá magát a' nehéz hivatal felvállalására. Valamint azt mindenki hálásan ismeri el, ugy semmi sem bizonyosabb, mint az, hogy ha Isten megáldja törekvéseit és sükerrel jutalmazandja azokat, ö lesz az, kit egyházunk új reformatora gyanánt fogunk üdvözölni. — A1

többek közt még egy csiklandós intermezzo is jött közbe. A' gyülekezet régebben azon elvet mondta ki, hogy addig is, inig az esperesség rendezve lesz, az esperesi hivatalt évenként felváltva viseljék a' lelkészek. A' három pesti pap már sorra részesült ezen infandus dicsőségben, 's most azt hivők, hogy a' negyedik a' budai lelkész is épen olly lelkésze levén az esperességnek, mint a1

pesti lelkészek akármellyike, neki kellene esperesnek lennie. Ez határozatba is ment, de a' mit az indítványozó nem álmodott, nem kis ellenszegüléssel, mellyröl végre is csak azt lehet mondani, hogy non capesco! Ennyi legyen elég. Egyébiránt figyelemmel kisérendjük a1

pesti vajúdásokat. Gyopárosy J. Csöd tanszékre. A' t. tokaji ref. egyház polgári iskolájában, — lakházzal, kerttel, évenkénti 166 pfttal, ezeken felül pénzértékben átméröleg 60 pft természetbeni jövedelemmel állandósított tanítói Cs elöéneklöi) állomásra, mellyhez még 1300 lélek utáni tanítványi (egytől 1 pft. 12 kr.), és temetési díjak is járulvák : kellő képzettségű született magyar, de a' német nyelvben is jártas ref. egyén kerestetik. A' folyó 1848-dik év mart. 1-jéig — szükséges igazolványaik közlése mellett akár (bérmentes) levél által, akár személyesen jelentkezendöknek, bővebb értesítéssel szolgálhat a' nevezett egyház lelkésze Ubrizsy János. A' pesti a. h. ev. egyházban az egyházi jegyző-és anyakönyvek szerint a' mult 1847. évben. Az úrvacsorával élt 4096 személy. Kereszteltetett 1846. dec. 1 — 1847. dec. l-ig 225 gyermek. A' keresztségben megerösítetett 58 gyermek. Hirdettetett 129 pár. Eskettetett 74 pár. Temettetett 274 személy. Külföld. R. kath. szentek hatáskörei. Sz. Kristóf az arany-és pénztárra, sz. Vendel az istáló-és marhára, sz. Flórian a1

tűzre, sz. Katalin a1

malmokra, sz. U d a 1 r i k az egerekre, sz. A nt a 1 az elvesztett dolgokra és sz. N e p o m u k az út- és hídépítésre ügyel föl. A' szentek nagy része orvosi szakban foglalatos. Sz. 0 11 i 1 i a a' szemekre, A p o 11 o n i a a1

fogakra, A g o s t a a' mellre, Róbus a1

pestisre vigyáz fel 'stb., 's így majd minden ügy- és szaknak külön szente van. (Th. L. — tt.) Belgium 'S a' porosz Alrajna. Hogy az ultramontan rendszernek Bajorországban megbukta kivált Belgiumban fájdalmas benyomást teend, előre volt látható, mivel ott van ezen ultrapárt egyik főhelye. E' miatt az mostan ott mindenkép intézkedik fenyegetett ügye lehető gyámolítása végett. Az ultramontanismus ügye most valóban sokfélekép fenyegettetik. A' pápa egyre jobban reformálja a' középkori eszmék- 's intézvényeket; magában Belgiumban is a' szabadelvű párt, ellene az ultramontannak, számszerint növekedik 's a' választásoknál jelöltei számára győz, ámbár a' r. kath. papok püspöki parancsnál fogva nyíltan és titkon lépnek a' választások politikai mezejére 's községeik élén a' választások helyére mennek, miként az 1830-ki forradalomban a' hollandok 's jogszerű fejdelmök ellen, társaik pedig, a' r. kath. papok, mult évben Krakóban a' lázadók élén mentek. E' körülmények közt az ultramontan táborban mondva volt : videant consules etc.! 'S a'kath. ultrák Luxemburgban legott öszszegyültek. Ott összegyűlve lehetett látni e' párt minden nevezetességét. A' buzgó van Bőmmel, a' Hamburgból száműzetése által hires L a u r e n t, a' ném.-katholicismus ismeretes eszközlöje Arnoldi 's mások jövének ott össze. A' belgiumi, hollandi 's porosz ultrainontanismust öszpontosítva lehetett ott látni. 'S miről tanácskozott, mit végzett e' gyűlés ? Az ultramontan % pártnak idegenkedésénél fogva mindentől, mi a' világosság-, nyilvánossággal 'stb. összeköttetésben áll, a' luxemburgi klerokrat gyűlés tanácskozásainak tárgyai 's végzései alkalmasint csak azon rendszabályok által fognak tudomásra jutni, mellyekhez annak hatalmasságai a' különböző országokban nyulandnak: de az valószínű, hogy Belgium- és Alrajnának egyesítése vagy a1

régen indítványozott szövetség nem fog szem elöl tévesztetni. De illyen ultramontan szövetséghez Belgiummal nyujtandnak-e kezet a' rajnaiak ? az a' jelen pillanatban valószínűtlenebb, mint volt azelőtt. Ha a' belgiumi ultramontan forradalmi párt azelőtt a' rajnaiaknak elégületlensé-