Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-06-11 / 24. szám
honba küldessenek, mire nézve illy egyének már honunkban ugy képeztessenek, hogy képesek legyenek németföldön jó sikerrel tovább haladni. A' látogatás, megnézés, magasztalás ez ügyben keveset ér. Vagyis inkább hozassék be a1 magyarhoni közoktatásba mindjárt gyakorlatba mind az, mi akár a' németeknél, akár pedig más müveit nemzeteknél ez ügyben általán jónak találtatott. Az ifjúság a' tanárok 's nevelök törekvéseihez azon lelkességgeljáruljon, melly e' dicső honnak íiaihoz illö. III. A' tanulókra nézve. 1. Á' kihágások szigorúan büntettessenek meg. E' végre igen ajánlanék a' becsületbíróság felállítását , mellynek czélja nem lehet más, mint hogy a' becsületérzés, melly az erkölcsiség őre, élesztessék. Ennélfogva ezen bíróságnak feladata nem a' büntetés szabása, hanem csak annak kimutatása, hogy az illető a' jogosság és becsületesség ösvényétől eltért. A' vétkesekre a1 tanárgyülés szabná a' törvények értelmében a' büntetést. A' tanári gyűlések nyilván tartassanak. 2. A' kitűnő ifjak az ország e' végre kirendelt segély- 's ösztöndiaival minden valláskülönbség nélkül megjutalmaztassanak olly formán, hogy a' gymnasium tanulóinak díjazási ajánlatát tenné a' tanárgyülés, az akadémiai megjutalmaztatásra a' letett érettségi vizsgálatbani kitüntetés vétetnék figyelembe. A' fenálló családi alapítványokra nézve azt tartjuk, hogy azokról máskép rendelkezni 's e' szerint a' végintézetet megsemmisíteni senki jogában nem áll. 3. Fenmaradván kinek kinek joga köz isteni tiszteletet hajlama szerint látogatni, a' tanulóknak, főkép hol különajku az egyház, hittanár, 's ennek engedelmével hittanulók is, tartsanak magyar isteni tiszteletet. Jegyzet. Pontjaink még tavaszhó első napjaiban készültek; a' nyoinatás eddigi késleltetését húsvéti szünnapjaink okozták. Tavaszhó 30-án 1848. Kor-kérdések. Az 1847 /8 -diki, vagyis legutóbbi magyar országgyűlésen hozott törvények következtében, a' helv. hitvallású veszprémi e. megye folyó évi május 18-kán tartott közgyűlésén következő kérdéseket terjesztettem tanácskozás alá, mellyeket a' nagyobb közönségnek is figyelmébe ajánlani bátorkodom. 1. Azon protestáns lelkészek 's iskolatanítók, kik eddig, díjokhoz tartozó földeiktől, az illető földes uraságnak vagy valósággal adtak dézmát, vagy ezen dézma elengedéseért könyörögni kényteleníttettek, tartoznak-e ezt ezentúl is tenni ? Nem lehet-e a' prot. lelkészek 's iskolatanítók illy nemű díjokbeli földeiket, mellyek felett eddig az illető földes urak, földes úri jogukat fentartották, félteni, hogy elvétetnek azon földes urak által a' lelkészek 's iskolatanítóktól az 1647-diki 14-ik törv. czikkely ellenére? vagy, a' mi egyre megy, az 1847 /8 -ik 9-ik t. cz. következtében, a' szóban levő földekhez való jogukat, az illető földes urak elvesztik-e, kármentesítve, vagy a' nélkül ? 2. A* protestánsok eddig azzal a' joggal bírtak, hogy a' hitsorsosaik által íratott vallási tárgyú könyveket, tulajdon egyházkerületi könyvvizsgálóik által vizsgáltatták meg, kinyomatás előtt. Most ezen jogukat, az országos sajtószabadság következtében 's ennek kedvéért, kiereszszék-e kezeik közöl? 's ha kieresztik, ha lemondanak hitsorsosaik vallási tárgyú irataikra nézve az előző vizsgálat jogáról: nem kell-e az utólagos vizsgálatot, vagy megtorlást, vádlást és bírálást maguknak követelniök? — Nem lesz-e terhesebb iga egyházi íróinkra nézve, az esküdtszéknek, ennek a' különféle vallású, életnemű 's miveltségü és csak világiakból álló birój ságnak eljárása , söt tulajdon feleinknek is , a' |könyvkinyomatása után való Ítélete, mintáz elö|zö könyvvizsgálat? — Ha a' vallási egyesülés ideájának szerzője, bár nevezett könyve az egyházkerületi könyvvizsgáló által kinyomatni engedtetett, mégis az e.-kerületi gyűlés által, dorgáltatásra, superintendense elébe rendeltetett és idéztetett : nem inkább lehet-e tartani előleges vizsgálat nélkül kijött szabad szellemű vallási könyvek Íróinak méltatlan bántalmaktól, mellyeket rajtok tulajdon feleik követhetnek el ? Ezen részletes kérdések fölött pedig ez a'főkérdés áll : az országos sajtószabadság ollyan általános-e egyházi tekintetben, hogy az a' bevett vallásokhoz kötve nincs, hogy a' protestánsok haladási elvét meg nem köti, 's mindenféle keresztyén symbolumok felett 's azokon kivül is és ellenökre is lehet szabadon okoskodni és Írni ? *) 3. Nem volna-e tanácsos , hogy e.-megyénk, a' kebelebeli lelkészeknek 's iskolatanítóknak utasítást adjon, mi módon és mennyire folyjanak be, átalában az új törvények életbe léptetésébe, különösen a' nemzeti örsereg felállításába, és az országgyűlési követek választásába? Nem kellene-e oda munkálni, hogy prot. lelkészek is választassanak országgyűlési követekül ? Én azt vélem, hogy ezen kérdések megérdemlik mind ezen Lapban leendő megvitatásukat, mind az egyházkerületeknek, a' ministeriumnak és a' leendő országgyűlésnek figyelmét. Német János. *) Itt, a1 sajtószabadságnál, essembe jatnak az „Áhítatosság órái," mejlyeket a' néhai m. k. helytartótanács iár alá yett 's eltiltott. Nem kellene-e ezeket, ha még el nem emésztettek, rabságukból kiszabadítani,'s ha áruk a" helytartótanács által az illetőknek ki nem fizettetett,ezeknek javára adni el őket; ellenkező esetben pedig, az oraxágos pénatár javára? — (Hogy a1 lezárt Áhítatosság óráinak árát as illetőknek kifizetni ígérte a' helytartótanács , arra emlékezem, de hogy kifizette-e , ast nem tudom, hirteleniben végére sem járhatok. Veszprémben is toltak Áhítatósaág órái letartóztatva.) Szerkesztő-kiadók : Székács József, Török Pál. Nyomatott Landerer és Heckenastnál.
