Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-11 / 24. szám

a' többi'tanít öle mellé, ki minden osztálybelieknek vallástanításokat és vallásgyakorlatokat tartani köteles legyen. VI. Országszerte minden egyetemekhez annyi, a' mennyi szükséges, theologiai facultasok alapítassanak, a' tanítókat csődület utján az illető kerületek által megbízott kiküldöttség választandja. VII. Országszerte minden iskolatanítói állomás, noha a' felekezeti vallástanítás a' tanodából ki van zárva, olly hitfelekezetü egyénekkel töltetik be, mellyhez a' tanulók felinél nagyobb száma tartozik. Hol több tanítók vannak, ott egyik egy, másik más felekezetű legyen. VIII. Országszerte minden vegyes köziskolába a' tanítót a' felekezetek népszáma szerint aránylagosan alapuló vegyes bizottmány választja csődület utján jelentkezők közöl. IX. Országszerte minden elemi-, nép- és reáliskolákba alkalmazandó tanítók kiképzéséről a' ministerium gondoskodik. X. Országszerte csak ollyan tanítók lesznek alkalmazhatók, kik kiművelésükre szolgáló intézetekben kitanultak, 's az illető ministerium által megrendelt közvizsgálóktól képességi bizonyítványt tudnak fölmutatni. XI. Országszerte minden rendesen alkalmazott iskolatanítóknak évenkinti készpénzbeli járandóságukat a' közállodalom fizeti. XII. Országszerte tartozik minden község iskolatanítójának tüzelöfát, gabonát és akármelly csekély tanpénzt, minden gyermektől fizetendőt, adni. XIII. Országszerte az iskola épületeket és tanító lakokat az állodalom építi. H a u b n er M. . Vélemény tanodáink kiilrendezése iránt. A' cultus és közoktatási minister aug. l-re hívta össze a' prot. hitfelekezet képviselőit értekezésre, hogy így az egyházi és iskolai reformróli törvényjavaslat készítésében segítessék. Egyházunk az ujabb törvények következtében egészen új viszonyba lép az államhoz, szükség tehát egyházi és iskolai ügyeinket minden oldalról felderítni, szükség világosan kimutatni azon viszonyt,mellyben az állam irányában prot. egyháznak és iskolának lennie kell; kell hogy illy véleményt se hagyjunk figyelem nélkül, millyen az Egyh. és Isk. Lap 19. számában van. „Szabadságot vívtunk ki 's nyertünk a' polgári és egyházi életben. A' politikai nagyszerű reform tényezője 's előidézője leend az egyházi újjáalakulásnak is. De szabadságunk még nem olly magos értelmű, miszerint az országgyűlés, mint az éjszakamerikai szabad statusok conventje, kimondja, hogy egyik egyház fentartásához és szükségei fedezéséhez sem járul anyagi segélylyel; nem olly magas értelmű szabadság lelke uralkodik egyházunkban, hogy ugy szóljunk, mint a' skót és waadti egyház, t. i. lemondunk az állodalom segítségérőlDe én, mellékesen csak azt jegyezvén meg, hogy Amerikában az egyház és iskola állapotja épen nem nagy okot nyújt, az illy szabadságot magasztalni, midőn csak magánosok nyerkémkedésévé fajult egyház és iskola, ez úttal csak igénytelen véleményt közlök tudós tanodáink külrendezése iránt. Előre bocsátom, hogy, bár forrón óhajtóm a' két prot. felekezet tökéles egyesülését, mégis ezt erötetni teljességgel nem akarom; azért nem is akarom a' tanintézeteket most mindjárt összekeverni, hanem üdvösnek és szükségesnek tartom, hogy mindkét felekezetnek saját tanodái is legyenek, ámbár a' tanári helyek betöltésében nem kellene mindenekelőtt a' hitvallásokra tekinteni. A' prot. egyház, továbbá, mig elveit meg nem tagadja 's létalapjáról lenem tér, a' kathol. egyházzal soha nem egyesülhet, mig ez is megmarad elvei és alapja mellett; azért elkerülhetlenül szükségesnek tartom, hogy külön prot. tudományos tanodáink legyenek. Hazánk tényleges állapotát vévén tekintetbe, azt gondolom, szükség volna a' pesti egyetemet ugy rendezni, hogy mindnégy: törvénytudományi, bölcseimi, gyógytani és istenészeti kar teljes számú személyzettel birjon ; az istenészeti karnak azonban kathol., prot., és görög nem egyesült osztályra kellene szakadnia. A' közös egyetemen kivül, a' pozsoni két tanodát is lehetne egyesíteni 's belőle egy közös főtanodát képezni, mellyben azonban az orvosi kar hibáznék , istenészeti kara pedig kathol. és prot. osztályból állana. Azon két fötanintézeten kivül legyenek a' külön felekezetek szerint: első és másodrendű főtanodák, az elsőrendű főtan ódákban legyen meg a' bölcseimi, jogtani és istenészeti kar, (a' bölcseimi karhoz mindazon tudományokat számítom, mellyeket a' német egyetemeken szoktak számítani, tehát a1

bölcselmet, történelmet, nyelvészetet 'stb.) ; a' másodrendüekben legyen csak a' jogtani és bölcseimi kar. Végre legyenek a' különböző felekezetek szerint gymnasiumok és algymnasiumok. E' szerint jónak tartanám, hogy ágost. hitv. elsőrendű fötanoda legyen Kézsmárkon vagy Eperjesen (ha a' kassai kathol. fötanoda közeiléte mást nem javasol), másodrendű főtanodatgyen Sopronban és Eperjesen, vagy, ha ugy tetszik, Kézsmárkon. Ágost, hitvallású gymnasium legyen: Szarvason, Pesten, Rosnyón, Selmeczen , Kövágóörsön ; algymnasium legyen Győrben, SzentLörinczen (Tolnában), Ujverbászon (Bácsban). így ott volna legtöbb intézet, hol legtöbb protestansság van, 's mégis nagyon közel sem volnának egymáshoz. A' lőcsei tanodából reáliskolát kellene csinálni, mert nagyon közel van Kézsmárkhoz, a' miskolcziból is, mert