Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-06-04 / 23. szám

mindenkin a' vallásnak is sületlen tréfáival neki megy. az urvacsorájához helyettest küld '(??) •> miért ? mert egyházi fegyelem nincs, 's prot. szabadság van. Hej az a' ti prot. szabadságtok sokat ártottfmár a' prot. szabadságnak! De még is tán jó volna az az egyházi fegyelem papokra nézve, a1

világit teljes szabadságban hagyván, tegyen, higyen bár mit, mi neki tetszik. Alázatos szolgája, aláirom mind a1

két kezemmel. így volna eldorádo! 'S hogy ugy állnak a'dolgok azt egy történetkével akarja bebizonyítni, miszerint valahol egy deák a1

templomban dörömbölt 's hogy midőn a' tettest a' pap az egyházfival az iskolában fölkeresni ment, az illető tanár őket neveletlenséggel fogadta.*) Én nem tudom, mit mondjak azon handabandához ; összevissza van abban keverve eszmezavar, személyeskedés, értelmetlenség, hogy azon expectoratiot szelídebb neven nem tudom keresztelni, mint sületlenségnek. Azt mondja, hogy irtózom a1

fegyelemtől, hogy állításom, miszerint a' vallás teljes lélekszabadságban áll, csak saját érdekemben igazságos. Ez gyanúsítás és személyeskedés. Ha J. ur volna is az én lelkészem 's neki korlátlan hatalom adatnék is fegyelmet gyakorolni, nem irtóznám tőle saját személyemet illetőleg. Én szent nem vagyok, de bizonyosan J. ur sem az. — J. ur szerint a' vallás nem a' lélekszabadságban, hanem a' szidalmakban, átkokban, mellyeket a' pap ledörög, az egyházi fegyelemben áll.Tudja-e lelkész ur, mi a' lélek, mi a' vallás, mi a' hit ? Azt mondja, hogy a' prot. szabadsága1

prot. szabadságnak árt; én pedig azt mondom,hogy a' nem prot. szabadtalanság 's az általatok követelt egyházi fegyelem az egész vallást és egyházat aláassa és felforgatja, a' mint azt fölebb bebizonyítottam. J. úr aztán az egyházi fegyelem szüksége bebizonyítására egy tényt beszél el, melly által az istentisztelet külsőleg háborgattatott, evvel azt bizonyítja, hogy nem is tudja, mi az az egyházi fegyelem, mert az ép ugy illik oda, mint „In a foeminina sunt, ut: nox. — Tovább mondja: hogy ö nem holmi rendőri fegyelmet ért, hanem keresztyénszerüt, vallásunkban gyökerezett, 's sz. Írásunkban meghatározott szigorú fegyelmet (hol van az a' sz. írásban meghatározva ? maga a1

porosz zsinat is elismerte, hogy pl. az urvacsorátóli elutasítás mellett iráselv nem szól!), melly tudjon az egyházban igazságot szolgáltatni, jogot, rendet, békességet fentartani, 's mellynek sanctiója a' kirekesztésben állana ; a' kirekesztési határozatot azután a1

kormánynyal kell közölni; hogy az a' vallástalan embereket őrszemmel tarthassa. Tudja-e lelkész ur, mi a' bensöség és erkölcsiség, 's mi a' külsőség és jogiság? On az egyházban igazságot és jogot akar kiölti kellene még az altéra pars-t is kihallgatni. Furesának látszik nekem, hogy a' pap az egyházfival a' tettest az iskolában felkereste, mint valami csendbiztos vagy pandúr. szolgáltatni; kitől kapta a' jus gladii-t ? én nem olvastam sehol, hogy Jancsovics-család illy kiváltsággal birna. Addig, mig azon privilégiumát felmutatja, recommendálom, hogy az Aug. Conf. Pars II., VII. fejezetét olvassa 's nevezetesen ezt: „Secundum evangelium, seu, ut loquuntur. de jure divino, nulla jurisdictio competit Episcopis, ut Episcopis, hoc est his, quibus est commissum ministerium verbi et sacramentorum, nisi remittere peccata, item cognoscere doctrinam et doctrinam ah evangelio dissentientem rejicere et impios, quorum nota est impietas , excludere a communione ecclesiae sine vi humana sed verbo. Továbbá Art. Smal. IX. De Excommunicatione. Majorem illám excommunicationem, quam papa ita nominat, non nisi civilem poenam esse ducimus, non pertinentem ad nos ministros ecclesiae. — Et ministri non debent confundere hanc ecclesiasticam poenam seu excommunicationem (a' minort t. i., mellyet megengednek) cum poenis civilibus. — Tudom, hogy a' fenyítéki kulcshatalmat a1

Máté XVIÍI., 15—18 — verseiből származtatják, de mondtam már, miért gyakoroltak és gyakorolhattak az apostolok illy hatalmat; a' mostani papok pedig, kik nem apostolok, hogy ők alapították volna a' gyülekezeteket 's áltatok állanának fen azok, hanem kik, megfordítva, a' gyülokezetek miatt és által vannak, annál kevésbbé gyakorolhatják e' hatalmat, mivel maga Jézus mongá (Máté XVIII, 22.) Péter kérdésére, megbocsáthat-e atyjafiának hétszer: „Nem mondom neked, hogy hétszer csak, hanem hetvenhétszer is. — Érti-e azt J. úr ? — Czáfolóm kegyes rólam feltenni, hogy kitalálom,kit ke\\ érteni a' Máté V, 29, 30. versekben említett szem alatt, 's mit a' vájd ki és vesd el alatt. Hogy ne találnám ki: a' szem én vagyok, a' kivájó kegyed! — Ugy hallotta, hogy én professor vagyok, azért az egyházi fegyelem mellett még egy argumentumot ad hominem hoz fel. Kérdi, miért hozunk be fegyelmet az iskolákba, ha azt nem akarjuk az egyházban ? Kissé alább szintén illy ad hominemféle argumentummal akarja a' papok elnöklési jogát bebizonyítni, mondván, hogy az én tanom az egyházi elnökségről annyit tesz, mint: „H. urat praelegálni és tanítani küldte ki a' kerület, azért nem illeti öt a' catliedra, 's nem illeti a1 növendékek közötti elnökség, hanem szükséges, hogy tanítványi közöl legyen valaki elnök az iskolában, a' professor pedig alárendeltje" ; — azután mondja: „hogy magában a1

tanítás eszméjében benne rejlik az elnökség eszméje is, és pedig per eininentiam." — Itt ismét fogalomzavar és szélmalmokkali liarcz van. — Összezavarja t. i. az iskolát az egyházzal, továbbá a' gyülekezetet az egyházzal, azután a1

tanítást a* tanácskozó és határozó gyűléssel. Ila az iskolában fegyelmet akarunk, ebből nem következik^