Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-09 / 2. szám

városi népség talpon levén, közéje vegyülve maga a' császári kormányzó is diszhintóján. Melly nemes tette a' császári kormányzónak a' tömérdek népet annyira elragadta, hogy öt ezernyi éljen rivalgások között kisérte vissza palotájába ; sőt lovait kifogva, a' polgárok magok vonták be a' hintót a' kormányzói lakba. Ellenben vallási boszujokban a' plébanus és püspök házaikat megrohanták, ablakaikat behajgálván, és az egész lakukat földig lerombolandók, ha a' császári katonaság közben föl nem lépett volna. (Stuttgarder Zeitung.) A' német ultraiiiontanismus jövendője. Miután a' német ultramontanismus fő védfala Bajorországban összeomlott, kérdés, hova fog az most fordulni 's hol fog fÖszállást választani? Azt az ultramontanok nem titkolhatják, hogy ügyök kétségbeesett helyzetben van. Az ultramontanismus magában fővárosában, Rómában is megtagadtatik. Mert ott a' mostani pápa által minden történik, mit a' liberalok és eretnekek az egyházi birodalom minden leírást felülhaladó nyomorú állapotának javítására régóta ohajtottak, a' régi maradósdi, Németországban ultramontanismusnak nevezett nézet ott egyre több tért veszít. Franczia-, Spanyolországokban, Portugáliában és sok tekintetben Ausztriában is ugyanaz történik. Würtemberg-, Baden-, Hessen-, Hannovera-, sőt Poroszországban is, jóllehet emitt némi engedményekkel, a1

kölni esemény után győztesen szegültek az ultramontan vihar ellen. Ugy látszók, hogy csak Bajorország lön, csak ennek kell az ultramontanok Eldoradojává maradni. Onnan törekvének 's reménylettek lassanként az egész r. kath. Németország fölött uralkodni. E' reményök most szappanbuborékká lön. Mit teendnek immár ? Lemondanak minden remény- és kísérletről kétségbeesett ügyök viszszaállítása iránt ? Azt e' párt merevségénél fogva nem várhatni. 'S csakugyan látszik is már, Bajorországban legyőzött sasaikat, hova szándékoznak átszállítani. Poroszország, különösen Alsórajna az , hol jövendő fötanyájokat felütni akarják. Már is szó van Philip ps tr., a'Historisch-politische Blátter szellemdús kiadójának Berlinbe utazandásáról; e1

literatort máris oktatóul szánták a' boroszlói egyetembe. 'S ö ott in finibus Poloniae csakugyan izgathatna, habár finem Poloniae föl sem is tartóztathatná. De Poroszország keleti részében, kivéve tán a' lengyel forrongó 's a' szláv tudatlan népességet, az ultramontanok keveset reménylhetnek. Az istentelen prot. kovász ott mindent felsavanyított. Ezen ultrák tehát, kiket Róma és a' pápának liberal okos nézetekhez fordulta után római vagy pápai ultráknak többé nem nevezhetünk, többet reménylenek a' porosz Rajnától. 'S csakugyan •ott ragyog a' trieri püspök Arnoldi, hires a' köntösbucsúról; közel hozzá Lütticbben van Bőmmel uralkodik, Luxemburgban L a u r e n t, urak, kiknél , ha nem is a' mostani, de az elöbbeni pápák szava Isten szava. Maga Geissel, kölni érsek is, ámbár Drostétól abban különbözik, hogy a' dolgokat tűhegyre nem állítja, pártolni fogja az ultramontanismusnak Rajnánáli uralkodását. Kryptohermesian papjainak megszeppentéseül máris indítványt tön Rómában a" hermesianismusnak még egyszeri kárhoztatására 's a' különben igen okos pápa végtére is a' római szék következetességéből az okos hermesian nézeteket megkárhoztatni lesz kénytelen. Akkor jaj e' nézetek papság közti barátainak ! Ök irgalom nélkül fognak hivatalaikból kivettetni, mert concordatszerüleg nutu amovibiles. A1

status hasztalan törekvék Alsórajnánál a' papok alkalmazására befolyást szerezni 's őket aztán védeni; Geissel csak ideiglenesen teszi őket hivatalba 's így naponként le is teheti. Azonban örvend az egélyes felvilágosodás minden barátja, hogy a' berlini egyesült országgyűlés rajnai képviselői nem pártolták az ultramontanismust, hanem okos szabadság mellett voltak. Ok tehát otthon is nem kedvezendnek a' hierarchia túlnyomóságának, hanem gyámolítandják a' kormányt, midőn ez amaz ellen fog dolgozni. (A. K. Z.) Az ultramontao papság Posenben. Legutóbbi lengyel forradalomkor ismét hasztalannak mutatkozott az frltramontanismus és forradalom szövetkezése, miként az Belgium- 's más országokban már eléggé mutatkozék; akkoron a' franczia 's rajnai ultramontan lapok hasztalanulfogták pártjokat a' lengyel lázadóknak: e' párt megmarad állításánál, hogy forradalmat a' protestantismus szül, a' romanismus ellenben meggátol. Az ultramontanok mit mondanak most azon lépésre, mellyet a' greseni és poseni érsek tenni volt kénytelen ! Tudva van, hogy Babinsky, a' gyilkos és lázadó, Posenben Ítélet és törvény szerintmeglövetett. A' forradalmi, úgynevezett lengyel nemzeti párt az igazságé' cselekvényétdemonstratióul használta a' porosz kormány ellen, e' gyilkosért különös ingerlő szertartások- 's ünnepélyességekkel miséztetvén. Tudva van, hogy e' miatt a' kormány a' nyilvános béke érdekében vizsgálatokat tetetett. De kevésbbé van talán tudva, hogy a* római papi főhatóság kénytelennek érezte magat az ünnepély szóban forgó neméről roszalólag nyilatkozni. Hogy Babinskyért gyászmisék tartattak, azt a' főpap megengedve találja 's ki akarná, az tiltani, hogy a' szerencsétlen megvakított lelkeért Isten irgalma kéressék. De egészen tilosnak mutatkozik, hogy ezen egyházi cselekvénynyel politikai demonstratióra éltek vissza 's azt tisztán világi, a' r. kath. egyháztól egészen idegen szertartásokkal környezték. A' főpap egyáltalán megtiltja hasonló demonstratiók ismétlését. Ez nagyon czélszerü; de a' r. kath. papokat, kik megsérték a' r. kath. ritualt, ezért