Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-05-07 / 19. szám

nek is határokat tűzött ki , egyedül Izraelt hirdetvén Isten választott kedvencz népének és a1 különböző nyelvű, szokású és törvényű népeket gyűlölni nem tiltotta a' zsidókat. Illy szűk korlátok közölt mozognak az emberi intézetek^ mert a' mint elfeledhetlen Kölcseynk mondja : „valamint a1

nap temérdek égi testeket megvilágít ugyan, de a' világegyetem minden részeire még sem hat ki: így az ember,ha nagy erőt nyert is örökül 's erejének megfelelő állást vett is a' sorstól, ezrek, söt milliomok előtt jótékony napkint világíthat, de az egész emberi nemre hatást gyakorolni a1

nagy emberek legnagyobbikának sem adatott a' nap alatt. Parányi lámpa az emberi tehetség 's ha egy helyről elhurczoltatik, sötétséget hagy maga után". — Tegyük az annyit magasz! alt bölcsek müvei mellé a1

keresztyén vallás isteni alapítójának fenséges tanait, miket addig szem nem látott, fül nem hallott 's emberi értelem képzelni sem bírt, azt hirdette fenten a' Krisztus, azt tűzte ő tervül magának: az embereket egyesíteni, az egyéni érdekeket összeolvasztani , egy szellemi társadalmat alapítani, mellyben nincs zsidó, görög, úr, szolga, melly csak Isten közgyermekeiböl,testvérekből áll,kiket szeretet kapcsol egybe, kik egymást nem alánézve, de kölcsönösen boldogítva, szóval és tettel Istent 's erényt imádva, követve, az emberiség nagy czéljára, a' tökéletességre szívvel lélekkel törekedjenek. Ezért állítani merjük, hogy a keresztyén val-' nvörög gyilkosainak. annak adatik, ki az igaz ügynek vílta csatáját. Ezért állítjuk, hogy e' vallás az emberiség vallása, a' világ üdvössége. Es, hogy e' vallás mindörökké a' világ üdvösségforrása leend, bizonyítják azon magasztos dicső eszmék, metlyeket annak lobogójára gyémánt betűkkel írt fel maga a* mennyből jött alapító. Ezen főbb eszmeit a' k. vallásnak rövid szavakban ide iktatjuk: 1) Az egyetlen Isten — ki örökké való, mindenható , mindentudó, mindenütt jelenvaló 'stb. szóval: tökéletes lélek — minden népek Istene. 2) Az emberek között eredetiképen nincsen semmi rangkülönbség. Ezért mondja az írás: „Isten elölt nincsen személyválogatás, nincs úr, szolga, férfiú, asszony, pogány, görög, zsidó, kedves elölte minden, ki öt féli és igazságot cselekszik,bár melly nemzetből legyen. Isten az egész emberi nemzetet egy vérből teremtette". *) 3) Az ember szabad-akaratu lény, lelki szabadsággal bír. Ezért mondja az írás: „drága áron vétettetek, ne legyetek emberek szolgái. Ti a* szabadságra vagytok hivatva." Es akárhány helyet idézhetnénk még a' könyvek könyvéből, mellyekben a' gondolkozás-, hit- és lelki-szabadság üldöző zsarnokai kárhozatra méltóknak mondatnak. 4) A' legtisztább forrású erkölcsi eszmék, szabályok, mellyek ellenségeinket szeretni, boldogítani intenek. Maga a' k. vallás alapítója ar

kínkereszten, hol elvérezett, bocsánatot ad és kölás az összes emberiség vallása — a' világnak üdvessége leend örökké. Tisztábban kell értelmeznünk állításunkat. V. A' mennyi vallásalapítót szült a' nagy idő — Mózest is ide értve — mindeniknél olly szabályokat tanálunk, mellyek hely-, idő- és éghajlathoz kötvék és természetöknél fogva az egész emberi nemnek közös kincsévé nem lehetnek; mosodások, ennek vagy annak nem evése, nem ivása, dolgozás tilalma, 'stb. 'stb. mellyeket rendeltek és mellyek ennélfogva az enyészet bélyegét viselik magukon — nem engedik ezt. Nem így a' keresztyén vallás alapítója : nemcsak egy népnek, de az egész emberi nemzetnek jött ö üdvözitöül, nyelv, égalj, nemzedék és színkülönbség nélkül. Azon erkölcsi nap, melly a' bethleheini nagy éjszakán a' szellemvilágban felragyogott, minden ember-lakta földre és népekhez kiterjeszti boldogító melegét és lövelli dicső sugárait, hogy mindeneket mindenült és mindenkor megvilágosítson értelműkben, hogy az erkölcsi jóra, szépre és nemesre szilárdítsa az emberek akaratát, hogy a' testi és lelki szolgaság békóiból kiszabadítsa a' népeket, hogy mindenek, kik nehéz sorsot emelnek, kik erényökért üldözést tűrnek, kínpadon véreznek el az igazságért, égre függesszék könyáztatta arczukat, hol a' pálma 5) Az ember vég nélkül tökéletesedhető lény. Legyetek tökéletesek, mint mennyei atyátok tökéletes. 6) Az ember halhatatlan. Ezen fenséges eszmék, mellyekért édesen epedve döbög minden jóra való ember kebele, *) Baj za, szép nevű költőnkés mindenesetre tiszteletre méltó író, minap egy sok tekintetben jeles könyvet ültetett át a' német földről irodalmunkba, „az emberi mívelődés t ö r t é n e t e i-t": ezen öröm tapsokkal fogadott művet Ahrimán zsoldosi sokképen megtámadták 's hogy á* fordítót — a' haza ezen kedves fiát — elevenen meg nem égették érette, aligha ezen zsoldosok szelidségének köszönhetjük. Nekünk e1

könyv egyik legkedvesebb és tanultságosabb olvasmányunk. Épen ezért el nem tűrhetünk benne egy a' k. vallás elleni botrányt. A'könyv jelenleg nincs kezünknél, hogy lapszám szerint mutassunk a' helyre, hol Pál apostolnak szavai is idéztetvén, állíttatik, mintha a' k. vallá» a' rabszolgaság mellett nyilatkoznék, és ez emberiség elleni nagy vétket helyeselné. De szerző után a' fordító egyaránt tévednek itt, 's mint — a' különben derék mű más helyeiből — hol vallásról beszélnek — látszik, a1

bibliát nem értvén, betölt rajtok az írás szava: „ha vak vezeti a' vakot, mindketten verembe esnek." Az idézték helyen ugyanis Pál apostol a" szolgákat, cselédeket ideig szerint való uraik iránti engedelmességre inti:Lehet-e már képzelni (kívánatos sem lenne) olly polgári társaságot, mellyben szolgák, cselédek nem, hanem csak gazdagok, urak volnának ? 's az illy cselédeket ideig és csak test szerint való uraik iránti engedelmességre inteni annyi-e mint rabszolgaság mellett nyilatkozni ? Blbnma.