Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-30 / 18. szám

Ha azután itt lesznek az egyének, kik a' falusi gyermekeket oktathassák, akkor szinte lélekszám szerint hozassanak rendbe az iskolák, nehogy túlságos nagy számú tanoda például 2—300 gyermekből álló, mi népesebb gyülekezeteink­ben nem ritkaság, bízassék egy ember kezelé­sére. A' tantárgyakról ez úttal nem szólok, ha­nem inkább felkérem a' felsölöi virágzó intézet­nek egyik érdemes tagját, Samarjay Mihály urat, hogy az egész intézet miben létét e' lapok utján ismertesse. Én, ki csak néhány napi látogatásból ismerem azt az iskolát, jegyzeteimből kimerítőn ugy sem szolgálhatok. Következnek a' középtanodák vagy gymnasiu­mok. Magától értetik, hogy ezekkel párhuzamban kellend felállniok reálgymnasiumoknak is. Gymnasiumokat elég számmal bírunk hazánk­ban. De nehéz meghatározni, mellyik az ideál, mellyik lehetne mintaintézet. Hogy itt-ott jeles tanítók működnek, kérdést sem szenved; de a' föbaj a' szerkezetben van, t. i., hogy nagyobb részint az egyénektől magoktól függ, ha serények akarnak-e lenni működéseikben, vagy nem. Itt a' kormány olly reformot hozhatna, hogy az egyes tanítók leczkéikben az igazgatóságtól, (melly vagy az igazgató és két választmányi tagból, vagy az összes tanítói karból állhatna) akár mi­kor meglepethetnének és magok a' tiszttársak moraliter éreznék magokat kötelezve észrevé­teleiket egymással közölni. Tanfolyamul lehetne felvenni a1 nyolcz évet vagy 16 félévet, mellyen át mindazon tárgyak gyakoroltatnának, mellyek jelenleg lyceumainkon taníttatnak, ide értve testi gyakorlatokat, rajzolást és hangászatot is; mert igen jól tudjuk, hogy a' külföldi egyetemeken, a' külföldi gymnasiumokból kikerült ifjak mindenben, de különösen görög és latin és a' természeti tu­dományokban tovább voltak , mint mink , kik lyceumainkból kerültünk oda. A' 8 év, vagy ha valamellyik ifjú több szorgalommal látott volna dolgához, kevesebb évek lefolytával is szigorú érettségi vizsgálatok volnának tartatandók, és csak az illy érettségi vizsgán keresztül esettek volnának átbocsátandók az egyetemre. Hogy reálgymnasium szinte annyi, ha nem több kell, mint tudós gymnasium : világos, mert a' hazának több mesteremberre , kézművesre, kereskedőre van szüksége, mint tudósra. Itt a' tanfolyamot legfölebb 6 évre szorítnám 's ezt is ugy, hogy a' legelső években a' legnélkülözhet­lenebb tárgyak taníttatnának; és azon arányban, mint felebb lépnek a' növendékek, mindinkább gyérülne az iskolai munka, de annál inkább sza­porodnék az, mi életpályájukhoz tartozik. Vilá­gosabban : a' mellett, hogy a' reálék vinnék a' fő­szerepet, mind azon tárgy volna tanítandó, mi a' gyinnasiumokban, kivéve a' görög és latin nyelvet és a' mi ezekkel összefügg. Megjegy­zendőnek tartom, hogy azon hivatások, úgymint gazdászat, posta 's több eífélék szinte nem a' tudós gymnasiumban, hanem a' reálgymnasium­ban vetnék meg pályájok alapját, ugy hogy innen egyenesen a' gazdászati iskolákba, — kézmű­vesek, kereskedők, különösen gépészek 's gyá­rosok pedig politechnicumba mehetnének. Hátra volna még az egyetem. Illy egyetem, az egyesült uj hazában legalább kettő, ha lehet, 3 kellene: Pesten, Nagyenyeden és Debreczen­ben vagy Eperjesen. Égynél több először azért, nehogy némelly ifjúnál már maga az uti költség emészsze fel azt, mit az éven által költene, más részről hogy magok az egyetemek közt is fel— állna a' verseny. Ezeknek alakjáról semmitsem szükség itt mondanunk, ha áll az, hogy ollyano­kat kívánunk , mint külföldön már eddigelé is virágzanak. Végül még azt az egy pium desideriumot is bátorkodom hozzá adni, hogy az egyes taninté­zetekben tisztán a' tanító egyének tehetségét és ügyességét vévén figyelembe, minden valláskü­lönbség nélkül kellene azokat az ország akár­mellyik intézeteire alkalmaztatni. Máskép, vala­mint nem lesz többé alma universitas exclusive romano-catholica in hoc almo regno Mariano : ugy minden iskolában, mind a' tanítók, mind a1 tanítványok a' legkülönbözőbb valláshoz tartoz­hassanak, mert csak így fogunk testvérenkint és egy haza fiai gyanánt a' czél felé, a' közös bol­dogság felé haladhatni. P e c z Gyula. Öt püspök és egy fopíispök. A' haza épül. Nagyszerű épületének több osz­tályai vannak, mellyek hogy czélszerüleg legye­nek elrendezve , az egész épület czélszerüsége igényli. E' közös épület egyik osztálya hivatik egyháznak. Én ezen osztálynál maradok 's itt napszámoskodom. Fogadjátok szerény és szíves munkámat tisztelt pallérjai az épületnek! A' mi protestáns egyházunkon, bánnelly ol­dalról szemléljük is azt, mindenütt hiányt talá­lunk, 's találunk mindenütt tatarozásra alkalmat. Én jelenleg mellőzve a' többit, szorítkozom egye­dül a' mi protestáns ev. egyházunk — egyh. ke­rületileg való felosztása iránt — tenni észrevé­telemet. Ha tán valaki azt jegyezné meg, mikép hogy akkor elégidö leend arról szólani, ha majd az egész coordinatio tárgyaltatni 's illetőleg lé­tesíttetni fog, azt válaszolom, hogy valamint az asztalmüvész, elébb gyalulja ki az asztal egyes részeit, 's csak akkor, ha azokkal készen van, szerkeszti az egész asztalt : ugy kell tenni ne­künk is, elébb vitassuk meg az egyes részeket, ugy aztán szerkeszszük az egészet. Minden társaság azért áll fent, hogy egyesü­lése által kívánt czéljait elérje , és a' melly tár­saság akként van szerkesztve, hogy nála a' kí­vánt czélok el nem éretnek, annak szerkezete rosz, annak szerkezetét változtatni kell. Már-

Next

/
Thumbnails
Contents