Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-23 / 17. szám

a' körülmény igen igen nehezíti az egyházak 's iskolák igazgatása gyors folyamát. Nem egyszer tapasztaltatott már, hogy a' hivatalos körlevelek fél év múlva sem futották meg pályájukat. 'S ez Óceánon csak 15 elszórt évangyélmi sziget-egy­ház létez, jobbadán csemete állapotában (a'pan­csovai 7 évig embrio-alakban korcsosodván, csak idei február végén nyert engedelmet a' szü­letésze, 's e' leszen a1 16-dik) ugy de épen e' gyengébbeknek gyakrabbi's közelebbi istáp kel nevezetesen az esperes részéről, kinek szemé­lyes megjelenése a' helyszínén bizony többet használ jó tanács-adás tekintetében százszori le­velezésnél. Jaj de mikép utazhatik ö gyakrabban, 's néha az egyik végről a' másikra, saját hívei elhanyagoltatása nélkül? 's kinek,költségére ? 'S ezért ne csudálkozzatok ti, mélyen tisztelt ke­rületi kormányférfiak ! ha a1 bánáti esperestől nem mindenkor a' maga idejére kaphatjátok meg a' kívánt tudósításokat 's másnemű adatokat. Higyétek el, hogy legjobb akarat mellett is annyi VEGYES KÖZLEMÉNYEK. Külföld. A' pápa és Anglia. A' sokféle meglepő közt, mi most a' világ csodáltára Rómában történik, ki­vált a' hivatalos közelítés, melly Anglia 's Róma közt készül, vonja magára a' figyelmet. Mióta a' pápák VIII. Henrik- 's Erzsébetre és egész né­pökre legborzasztóbb átkokat szórtak 's ezekre Anglia r. katholikusok ellen hozott szintolly el­lenséges törvényekkel válaszolt, London és Va­tikan közt sem követek, sem jegyzékváltás által, általában diplomatikai úton semmi összeköttetés nem volt. Róma ugyan, ha bár csak hallgatagul, elfogadá néha az eretnek Anglia segítségét. El­türé a' britteket, midőn mult század végén a' tö­rökökkel együtt az istentelen francziákat kiűzték a' sz. városból; sőt VII. Pius abba is beleegye­zett, hogy 1809-ben angolok által ragadtassa magát ol. De mind e' mellett egy britt minister sem merte összeköttetését Rómával nyíltan ki­mondani ; mert a' pápaság ellen szigorú törvé­bánáti sárban, pocsolyán, hegyen völgyön meg- j nyek fenállának 's fenállnak jobbadán most is. E akadnak a' levelek kerekei —részint a' kebelé-! körülmények közt angol politikáját a' mostani ben szüllemlett két grammaticalis iskola iránti ér-1 ministerségnek, melly, mint máshol, Olaszország­dek különfélesége miatt. No de e' gyengéd lárgv ban is örömest érvényítené befolyását, nagyon érdemében többet jövőre. Általában most annyit: j gátolja az, hogy a' Rómában most uralkodó sza­hogy akár éltem napjaiban valósuland meg jós­latom, akár csak kimúlásom után, a' szükség ha­talma idézendi elö ez elválást. Legyen azonban szabad a' régóta lelkembe zárt javaslattal elő­áHani, melly egyedül A1 szeretve tisztelt református atyafiai á ér­dekli. Tőszomszédságban t. i. díszlik ref. debel­badelvü párttal hivatalosan nem közlekedhetik és gyámolító súlyát neki nyilvánosan nein kölcsö­nözheti. Erre engedelmet csak a' parliament ad­hat, ha a' régi, a' pápávali minden összeköttetést és alkudozást keményen tiltó törvényeket eltör­leszti. Megtörténik-e ez ? Valószinüleg. Mert mi­után Anglia sok és lényeges pontban megváltoz­lácsiai magyar egyház, annyira elszigetelve más tatta régi törvényhozását és politikáját, épen nem liitsorsositól, hogy már magok a1 hivatalos köz­lemények leggyérebben juthatnak oda. Azon ki­vül az iskolai vizsgálatok idejekor senki sem szokott ott eddig jelen lenni; pedig ezentúl, a' mint sejtjük, katonai 's egyházi személyzet vizs­gálandja vegvülten a' gyermek-világot. Kikép­viselendi ez utóbbi felet ott? ki adand relatiokat az illető superattendentiának ? Sőt maga a' ka­tonai vidék, hit és külső sors velünk rokon-, avagy azonossága teszik tanácsossá, hogy e' gyülekezet, lelkészével 's tanítóival együtt ad­dig is , mig e' határőrvidék külön senioratust képzend, testületünkhöz csatoltassék külső dol­gokban. Mit mond erre az illető főtiszt, ref. ke­rület? avagy nincsen-e erre példa Erdélyhon­ban? 's visszonosság példája ugyanott? Távol van ugyan én tőlem az unióra gyanúsított vágy, mellyel csak a' szűkkeblűség vádolhat, ámde sok tekintetben bizony jobban volna e' gyüleke­zetnek dolga, ha testvéri kötelékekkel szorosab­ban velünk összekötve, 6 ágostai bajtársát szá­mával szaporítaná. Azonban legyen az úr Isten 's az illető kerület akaratja ebben is. írtam An­talfalván 1848. évi mart. 13. *) A. M., volt bánáti esperes. *) Sokban elkésett ugyan ezen czikk, a1 mennyiben más -kép fejlődtek az ügyek az országgyűlésen , de még is jó volna meglepő, ha a' pápaságra vonatkozó tör­vényeket is eltörlesztené. Hiszen ujabb időben fontos engedmények adattak a' római egyháznak Anglia- és Irlandban; a' r. katholikusok száma Angliában tetemesen megszaporodott; végre a' pápa nem árthat most már annyira az or­szágnak, mint 2—300 év előtt. E' miatt igen valószínű, hogy ama régi angol törvények el fognak törlesztetni! De a'pápa megfogja-e sem­míteni Anglia elleni átokbulláit a'nélkül, hogy ez megtérjen ? Mit fognának a' német ultramon­tanok, mit fogna Görres a' pápai végzések, azaz, isteni határozatok illyen visszahuzására mon­dani ! Nem valószínű azonban, hogy John Rull­nak tetszenék Rómát az angol száműzésből ki­bocsátani a'nélkül, hogy ez is Angliát fölmentse az átok alól. Azonfölül IX. Pius szabadelvű rend­szabályai közt Irlandban azon szabadelvütlen­séget követé el, hogy az oktatásnak ottan tör­vényesen behozandó új létegesítését eltiltotta. Ez mindenesetre az ó angol föegyházi pártnak sok anyagot nyujtand szónoklatokra a' r. katholici­smust illető angol törvények visszahúzása ellen. Valószínű azonban, hogy a' türelem ügye Róma irányában is gyözend a' parliamenthen. (A. K. Z.) tudnunk a'régi bajokat, hogy annál jobban orvosolhassuk azokat. Szerk. Szereszí"J-K : kiadók SZÉKÁRA .LWC^F TawiL- Pói TV^, Iftlnff T AJ

Next

/
Thumbnails
Contents