Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-23 / 17. szám

4) Felső ipariskolák. Ezek föladata a' magaíabb kézművesség 's nagyobb kereskedelmi ismeretekre vezetés. Ezeknek alsó osztálya épen az, mi akár a' nép-, akár az alsó ipariskoláké, a' középosztály szinte együvé vág az alsó ipariskolákéval , csak hogy a' tanulmányokat mind kül, mind bel terjedelmileg a1

magasabb iparágakra irányzólag tanítja. Sajátlag csak a' fölső, vagy harmadik osztályra nézve különbözik az előzőtől, a' mennyiben mind a' gazdaság-, mind a' mű-, mind a' kereskedéstant tudományos alapra fektetett gyakorlattal tanítja. A' fölső ipariskola párhuzamban áll a' tudományos pályára készítő tudomány-elöiskolákkal (gymnasium), kizárólag csak nagyobb 's tisztán iparűzéssel foglalatoskodó városokban alapíttassák. 5) A' tudomány-elöiskolák czélja a' tudományos szellem megalapítása. Ezek szorosan választassanak el az ipariskoláktól, csak tudományos pályára készülőknek álljanak nyíltan. Mig minden iskola minden akar lenni, addig mindig semmi lesz. Mig a1

tudomány-elöiskolák ipariskolák is, és megfordítva r addig sem egyik, sem másik.Az ipar- és tudomány-elöiskolák a' nemzet miveltségének magvai, hogy ugy tegyem ki, ezek a' gyomrok, mellyekböl tápnedv szivárog a' dolgozó tagokba, "s szellem a' fejbe. Ezekre kell különös figyelmet fordítani 's szorosan meghatározni főleg a' tudomány-elöiskola körét, valamint számát is. A' számát még most meghatározni alig merem, de annyit állítok, hogy csak kétannyi tudomány-elöiskola legyen, a' mennyi szaktudomány-iskolák lesznek. Fele legyen a' szakiskolákkal összekötve, fele pedig más helyen tanulás-könnyebbítés tekintetéből. Nagy számmal semmi esetre se állíttassanak föl; mert az álladalomnak igen sok földmivelöre, kevesebb iparüzőre,mindeniknél kevesebb,de valódi tudósra van szüksége. A' tudomány-elöiskolák két-két éves három osztályból álljanak, mellyek közöl a' két alsóbb osztálynak czélja a' nyelv szellemének, a' nyelv-alakok és származtatások utáni teljes megismerése, a1

két középsőnek a' szavak egyszerű és szép összefűzése szerinti szellemfejtés a' két fölsőnek a' kötött és kötetlen előadás szerinti alapítása a' tudományosságnak. 6) Szak-iskolák. Ezek föladata, hogy a'sajátlagos bölcsészeti mint alapító tudományok mellett a' magasabb tudományos életre, jelesül: a' lelkészi, nevelői és a' törvénytudói pályára képezzenek hivatalnokokat. E' czélra én Magyarországon nyolcz, a1

részekben egy szakiskolát elégnek tartanék, de azután ezek a' szó legsajátabb értelmében azok legyenek, miknek lenniök kell, tanítsák terjedelmesen és alaposan a' tudományokat , főleg a' törvénytudósnak olly szükséges álladalomtant, hogy főleg ügyvédeink olly kevés ismerettel ne nyernék el a' törvénytudós koszorút 's ne alacsonyílnák le ezen különben igen tisztességes rendet. Ugyanezt kívánnám a* lelkészi és nevelői pályára nézve is. A' szakiskolák minden vallásfelekezetrei tekintet nélkül léteznének. Azonban, hogy a' lelkismereti szabadság meg ne sértessék, az istenészi pályán minden vallás felekezetnek legyen egy egyéne, ki a' hittant felekezete számára tanítsa, de csak egyedül és kizárólag a' hittant, mert a' több istenészi tudományok lehetnek, sőt tartoznak lenni közösök, másként nemzetegységet szaggatnak. Ugyanezt kívánjuk előre megjegyeztetni a' tudományegyetem istenészi pályájára is. Azonban a' szegényebb sorsú, de szép tehetségű egyének fölsegélésére alapítványokról gondolkodni szükséges , nehogy valami módon alkalomhiány miatt azok a' míveltségböl kirekesztessenek. 7) Mű-egyetem. Ennek föladata, hogy a1

kézmüveket és magasabb művészetet öszvesen tudományos szempontból, de azért gyakorlati iránynyal alapítsa meg. Illyen műegyetem egy legyen és pedig ott, hol 8) A' tudományegyetem van, mellynek föladata a' szakiskolákban taníttatni tartozó tanulmányokon kivül az orvosi tudomány által is elméleti és gyakorlati egyéneket képezni a' társaságnak. Az orvosi tudomány mint egy kapocs áll a' tudomány- és műegyetem közt, mellynek szintúgy vannak magasabb elméletet, mint ügyes kézgyakorlatot igénylő tudományai. Tehát midőn a' tudományegyetem inkább elméleti tudósokat: lelkészt, nevelöt, törvénytudóst, orvost képez, a' műegyetem sebészt, gyógyszerárust., katonát, mérnököt 's művészeket tartozik képezni. Miből látszik, hogy mindkettőnek alapító tanulmányai kisebb 's nagyobb mértékben együvé vágnak, és így szükségesképen egy helyen kell lenniök, még pedig az egyik inkább mint elméleti, a1

másik inkább mint gyakorlati legfőbb intézet. Itt állnak a' sajátlagos iskolák, mint a' nemzet miveltségének tényezői, de ezek magokban lelkesítő tanítók nélkül holt szerkezetek: ezért mulhatlanul szükség olly intézetekről is gondoskodni, mellyekben az iskolák számára értelmes jó erkölcsű és ügyes tanítók képeztessenek. Illyenek 1) A' népiskola-képezdék. Föladatuk , hogy minden tekintetben ügyes népiskolatanítókat képezzenek. Illyen legalább husz szükséges hazánkban, és pedig nem szükségesképen összekötve a' szakiskolákkal, sőt ha azon egy helyen, jelesül mező városban léteznék is mind a' kettő, egymástól külön iránynyal taníttassanak.A'népiskolaképezdékkel az óvó képezdék is köttessenek öszsze, mert az ovodák semmik egyebek, mint legelemibb népiskolák, így ezeknek tanítóik a' legelemibb képezésmódba vezettessenek be, mi legczélszerübben és leggazdálkodóbban a' népiskolaképezdében történik. Tehát a' középponti ovoda nem helyes eszme , ha elgondolhatnék is azt, hogy egy nagy városon képezett óvó igen