Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-01-09 / 2. szám

elébb a1 kisebbeket, ugy a' nagyobbakat. A' ki­képezett érdemes tanítóknak pedig elsőbbség adassék a' papi hivatal elfoglalására , mi által igazán használandunk az iskolának. Ne szóljunk édes urak! az istenért, ne szól­junk vallásunk ügyéhez pártnézetböl megfonto­latlanul, mert saját ügyeinket minmagunk kocz­káztatva, nevetségessé válunk; hanem akarjuk mindnyájan csupán vallásunk üdvét 's felvirág­zását, szilárdítását. Saját papjait lealacsonyítani akarni, vagy gyávaság, melly át nem látja, mikép elnyomott, eltörpült papsággal eltörpül azon vallás is, mellyet azon eltörpültek kezel-1 nek, a' papság pedig eltörpül azért, mert vala­mire való ember rá nem szánja magát; vagy roszakarat, mi által keveset törődve a1 val­lással, melly tán nincs is neki, keveset gondol a' papsággalis, prostituáltatik-e az avvagy védetik. Záradékul még egyet. Feltéve, hogy vallásun­kat szeretjük 's becsüljük, munkálódjunk mind­nyájan becsületes észközökkel annak gyarapítá­sán, adjuk által a1 kormányt világiaknak, hahogy általok több erkölcs, több vallásosság, több vi­lágosság, nagyobb rend, boldogítóbb megelége­dés idéztetik elő, akkor hátráljunk kedves tiszt­társaim , átengedve a' tért, 's oldalaslag nézve a' dolog menetét, a' tanítókra se ügyeljünk, hagy­va őket magokra , tán befolyásunk 's közre­munkálásunk nélkül többet létesítendnek a' ne­velés szent szöllejében. De ha mind ezen igé­nyek megfordított alakban tűnnének elő 's az egyházban rend helyett zavar, vallásosság he­lyett vallásiránti közönyösség, megelégedés helyett elégedetlenség köszönt be : akkor Pál apostol atyánkkal (Efez VI. 16) — felvevén a' hitnek paizsát 's a' lelki fegyvert, ne engedjük a' szent ügyet, melly ezreket 's milliomokat bol­dogít, egynehányok által veszélyeztetni, ollya­nok által, kik ha zavart csináltak, odább állanak. Ne bántsatok tehát minket, hanem tiszteljétek jogainkat, mi is viszont tisztelendjük 's tisztel— tetendjük jogaitokat, ne legyetek ellenünk, ha­nem mellettünk. Uralkodást reánk fogni satyra, még leebb akarni minket lenyomni igaztalanság 's kegyetlenség. Jancsovics István, szarvasi ev. pap. Utazási naplótöredék. Nem lesz talán érdektelen külhoni utazásinap­lómnak néhány kiszemelt, 's főkép egyházi kö­rünkbe vágó, tárgyait a'mélyen tisztelt közönség elébe bocsátani; annyival is inkább, mivel a' kül-beit. Sie fliehen sie aber oft, weil sie ihr nicht vorstehen können, und noch öfterflieht dieArbeit Sie: denn zu einem Schullehrer wird doch auch nur der Oberfláche nach mehr erfordert, als zu einem sogenannten Kanzelredner, von dem es heisst oft nach dem bekannten Ráthsel : Es steht ein Mamiiéin im Holz, es schreit und schreit und darf ilim Nie­mand antworten." Luther. földről, az ottani egyházi életről vagy régi em­lékekről sokkal gyérebbek a' tudósítások Prot. Egyh. és Isk. Lapunkban. — Ezen reménynyel tollhoz fogék, 's külhoni tapasztalati zs engéimet honom oltárára a' következendőkben le is tevém. Mint prot. hittani kijelölt ezelőtt két évvel, Némethon egyik virágzó egyetemére, Tubingába készülvén, bánatos érzetek közt hagyám el ha­zámat, 's átkelvén a' Morván , osztrák földet taposék, hol, mellesleg legyen mondva, útunkat egész egy nyúlnyáj, körülfogá; min midőn mi magyarok megütköznénk, kocsisunk visszafordul­va ezt jegyzé meg: „uraim, ezek itten olly sza­badok, mint Magyarhonban a' nemesek." — A' roppant Bécsen keresztül Linzbe vezete vándor­utam, 's nem csodálhatám eléggé a' remek kéz­alkotta természetnek dicső müveit, mellyek itt a* Dunának mind a' két partját környezik. — Ezen linzi útamon véletlenül megszólít egy, felsö-welsi protestáns paraszt, 's kérdi, mi utazásom czélja ? a' külhoni egyetem meglátogatása, volt feleletem. — Igen mivelt férfi lehetett, mert nem kis bámulatomra hűn tudá előadni Svajcz-, Francz­'s Némethonnak jelen vallásbeli mozgalmait, előtte tudva volt Ronge 's Cserszkinek föl­adata. — És honnan meríté e' paraszt tudo­mányát 's tapasztalatait? egyedül a' hírlapokból. — Itt fölkelle sohajtanom 's kiáltanom : vajha a' mi magyarhoni prot. népünk is valahára az ol­vasottság illy fokára jutna! — Linznek közel 30,000 lak. között 1000 ágost. vallású számlál­tatik, kik immár a' béke édes malasztjait élvezik, 's nemcsak egyházat képeznek, sőt saját tem­plommal is bírnak, melly csinos négyszegű épü­let torony nélkül, a' külvárosban fekszik. — Salz­burg reánk protestánsokra nézve történetileg ne­vezetes hely. — A' reformatio idejében számos protestáns lakta ezen várost 's környékét; de az idők mostoha környülményei közt, 1731-ben 30000-en kénytelenek voltak hazájukat elhagyni, 's Porosz, Száz, Holland, és más idegen honokba átköltözni. — E' várost nevezetessé teszi Mo­zartnak, a' zongoraművésznek itteni születése, valamint a' régi nagy philosophus 's ritka ügyes­ségű orvosnak Paracelsusnak, e' városbani laká­sa. — Salzburgnak 18 róm. kath. temploma kö­zöl legrégibb a' már 721 éves „Margit" nevü kápolna. A' várhoz közel nagy sziklák között ta­láltatik egy barlang, hol vezetőm nyilatkozata szerint 455-ik évben 50 barát lakott, kik az Olasz­ország felé siető Attila csapatjai által a' kőszirt­ről ledobattak. A' várnak termeit megszemlélvén, ezekben néhány,paraszt háborúkból maradt, fegy­verre, 's ezek közt faálgyukra is akadtam, vala­mint a' kínpad-szobára is, hol a' még ott létező 2 mázsányi kö, melly a' hitük miatt elitéltek lá­baira téteték, eléggé mutatja, milly nehéz sors érte 1731-ben gróf Firmián Leopold Antal ural­kodó érsek alatt, a' börtönökbe fulladásig zárt

Next

/
Thumbnails
Contents