Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-09 / 15. szám

a' kath. vallást 's protestánsra menni át, az által idősb kath. testvére jószágát elnyerhette. 'S nem tudom e' törvény nem áll-e most is fen. A' pro­testánsok egy országban sem ügyekvének illyen törvényekkel proselytáskodni; általában a' régi kath. egyház külsejének megtartása mellett egy országban sem tartották uralom- 's üldözésvá­gyó , kirekesztő, eretnekitö és térítgetö szelle­möket ugy meg, mint Irlandban. A' régi kath. egyházban e' hibák sokkal természetesebbek 's inkább megbocsáthatók, mint nálunk protestán­soknál , kik a' hitszabadság nevében tüzénk ki lobogót 's türelmességet igényelénk, mellyet te­hát másoknak is megadni annál kötelesebbek va­lánk. A' kath. egyház egyetemesnek, mellyhez minden keresztyénnek kett tartoznia, 's egyedül igaznak tartja magát; e' miatt unalomvágy és türelemhiány annálinkább rejlik természetében. A' protestantismusnak vallásügyekbeni zsar­noksággyakorlás szintolly roszul áll, mint a' sza­badelvűeknek a' politikában. De újabb időben az ir. katholikusok emantipatiója végtelenül sokat szelídített's jobbított ama törvényeken. Mert an­nak következtében a' katholikusok nemcsak be­jöttek a' parliamentbe, hanem az ország bensejé­len is fölemelék fejeiket mindenhol, 's az ország és városok minden belügyeiben a' protestánsok­kal nagyobb egyenlőségbe hozattak, mit prot. emberbarát csak örömmel vehet észre (A. K. Z.) Vegyes házasság. Egv római alattvaló, Vecchi C. A. kath., Marseilleben 1842.-ben Vigtoria della Ripa kisasszonynyal, egy zsidónövel, pol­gári házasságot kötött. A' r. kath. egyház illy nemű vegyes házasságot soba nem akart elismerni vagy megáldani, mivel a' tridenti zsinat kárhoz­tatá azt és súlyos büntetést szabott rá. De párisi lapok szerint e' házasság a' pápa világos paran­csára a' Loretotemplomban volt megáldandó még pedig, mi szinte érdekes , dispensatioköltségek nélkül; Vecchi csak beírásdíjul 10 frankot volt kénytelen fizetni. E' szerint a' kath. egyház feje szabadnak nyilvánítja a' zsidók és keresztyének közti házasságot 's egyházilag megáldatja azt. Luthernek sem volt illy házasság ellen kifogása. Vecchi valószínűleg arra kötelezte magát, hogy gyermekeit katholikusoknak neveltetendi. E' föl­tét alatt a' kath. pap mindenhol mégáldja a' pro­testánsokkal kötött házasságot (A. K. Z.) Duchoborzik. Az orosz föauditoriatus legújabb, a' czár által is megerősített ítéletei közöl figye­lemre legméltóbb ez : ,,A' wologdai várzászló­aljnál altisztként szolgáló nemest, Sawachsky Bódogot, ki a' hadi törvényszék nyomozása sze­rint az által mutatkozik büntetésre méltónak, hogy a' római hitből, mellyben született,kilépve az igaz­hitű egyházunktól egykor elszakadt duchoborzik vagy molokánok felekezetéhez csatlakozott, ne­mesi méltóságának elvesztése mellett a' kauka­zusi hadseregbe bekeblezni parancsolom." Az orosz-gör. egyházban most is sok, részint előbbi századokban, részint korunkban elszakadt fele­kezet van. Ezen egyház legújabb időben folyvást rajta volt, hogy az elszakadtakat, kiknek több­sége az egyház régi tantételeihez , miként ezek Alexis-Michailowitsch 's fia I. Péter alatt fen­állának, nem pedig uralkodásuk alatt Nilon pa­triarcha 's más főpapok által behozott tételekhez ragaszkodik, nyugodt meggyőződés , nem pedig vallási üldözés útján vezesse kebelébe vissza, így sükerült utóbbi évtizedekben sok felekezöt újra megnyernie az egyháznak, de legújabban is még 30 felekezetet lehete számlálni, mellyek közt a' duchoborzik- vagy molokánoké meg­jegyzésre legméltóbb. E' felekezet régóta fenáll Oroszországban, de eredete az orosz-gör. egy­háztörténelemben nincs még alaposan kipuha­tolva. Ok magok azt állítják, hogy felekezetök eredetileg a' mai Kisoroszországban keletkezett 's onnan Oroszország minden részébe terjedett el. Bizonyosnak veszik, hogy első csirái Orosz­országban már a' XVII. (?) század elején kez­dének fejledezni. Ámbár idővel Oroszország előbbi uralkodói szigorú rendszabályokat hasz­náltak fölvergődésök 's elterjedésök ellen, ők mégis tanukhoz makacsul ragaszkodtak. Ennek elfogadására az orosz délszak különösen kedve­zőnek mutatkozott. Itt a' felekezet gyorsan el­terjedett a'jekaterinoslawi, charkowi, tambowi kormányzóságokban, a' doni kozáktartományban, Saratow-, Woronesch-, Kurskban, az európai Oroszország két középpontjában, Kaluga- és Moszkvában is észrevéteté magát, söt éjszakig az archangeli kormányzóságba, Finnlandba 's Oeselszigetre is előnyomult, söt Kaukazus- és Sibiria-, Irkutsh- 's Kamcsatka félszigetéig is. De bármint terjedett is Oroszországban el, a' né­pesség magasb köreiben híveket soha nem talál­hatott ; mindig csak a' miveletlen népben, keres­kedők, mesteremberek's mindenek fölött a'föld­mivelök közt. A' doni kozákok közt most is több tiszt van a' hadseregben, kik a1 duchoborzik párt­hívei. Tanuk terjesztése végett missionárokat tartanak, kik proselytáskodásul szerte utaznak, de működéseiket többnyire nagy titokban végzik; mert vallási és politikai tekintetben károsnak el­ismert tanukért a' kormány őket sehol nem tűri; hajdanta tökéletesen el valának nyomva. Az igaz­hitű orosz-gör. nép most is általán megveti őket 's lehetőleg kerüli közellétöket. Sándor czár, ki­nek szelíd kormányrendszerében a' vallási türe­lem is benne volt, elhatárzá, őket tévelyeikböl az anyaegyházhoz , de nem fenyegetés- és bünte­tés-, hanem szelíd, jóakaratú bánással visszave­zetni. Nyomban kormányra léptekor e' feleke­zökre különös figyelmet fordított, hitükhöz konok ragaszkodásuk ellen engedékenységet és jóságot szegezett. Hitökbe minden idegen avatkozást, mi­ként ez elődei alatt történt, megtiltott; csak arra

Next

/
Thumbnails
Contents