Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-09 / 15. szám

galléros és tisztes theologusok arezképei közt, ott függ Liviusnak képe; 's mégis sem azon holt, sem az életben levő theologusok nem ütköznek meg benne. 3) Alólirt élö szóval értekezett a' budai zsinat IX-dik kánona 14. §-sának 5-dik pontja felett, melly szól a' dimissióról, az abalienatióról, 's az egyház hívei két harmadrészének ostracisáló hatalmáról. Megmutatni igyekezett ennek mind a' prédikátorokra , mind főleg magokra az egyházakra, sőt magára szent vallásunkra is ártalmas, 's szinte veszélyes behatását. Fölkérte a' jelen volt egyházi és világi férfiakat, hogy a' mennyiben ezen törvényczikknek, vagyis helyesebben csak synodale conclusumnak (mert még királyi szó által szentesítve nincs) módosítása, vagy épen eltörlése, avagy, mitől Isten őrizz! meghagyása felett az 1848-ik évben április hó végén Miskplczon tartandó egyh. kerületi gyűlés határozni fog , — ezen zsinati conclusumnak, (melly nálunk nem mindenütt ugyan, de mégis néhol, 's ollykor gyakorlatba vetetik) megdöntésére, addig is, mig az e.-ker. gyűlés ideje bekövetkeznék, minden hatalmukban álló loyalis módokat, eszközöket felhasználjanak, a1

hol csak megfordulnak, minden conservativ, 's főleg tekintélyesb férfiakat capacitáljanak, — izgassanak; mutassák meg czáfolhatlan okokkal azon világiaknak, kik azt hinnék és állítanák, mikép a' reform, prédikátorok ingatag állásának szilárdítása 's biztosítása, — és a' hierarchiának egyházunkbani megalapítása ugyanazonos fogalmak volnának, 's a1

kivétel terén ugyanazonos tényékké válnának,— mutassák meg, hogy sémin thesi, sem in praxi nem igaz, nem áll, a' mit hisznek és állítanak, nem a1

praxisra vonatkozólag, mert ime az ágostai hitvallású atyafiak egyházában, noha a' dimissió joga nem olly korlátlan mint nálunk, hanem bölcs és humánus törvényekkel van körülírva : még sincs hierarchia, 's annak prédikátorai is épen olly jámbor és alázatos egyházi férfiak, mint mi reform, prédikátorok vagyunk. — Egyszersmind arra is fölkérte az egyleti tagokat, hogy a'tavaszi e.-ker. gyűlésre, szellemi fegyverekkel 's töltésekkel fölkészülve, "s másokat is készületre buzdítva jelenjenek meg. 4) A' fentebb előadott határzatok alkotásával, 's az értekezésekkel eltel vén az egész nap, este a1

vallásos föideák: Isten, lélek, szabadság és halhatatlanság feletti philosophiai vitatkozások terére lépett át egyletünk. Többek közt t. Szalay István úr élö szóval, bőven és terjedelmesen előadta Okennak és Hegelnek azokat tárgyazó nézeteit. — A' vitatkozások még a1

vacsora felett is folytak, 's csak éjfél előtt kevéssel szűntek meg, midőn már a' kifáradt lélek 's a' test is nyugalomra kívánkoztak. Ezeken kivül írásban foglalt több rendbeli értekezések tetettek le egyleti gyűlésünk tanácskozó asztalára , péld, az elnökileg egykor kitűzött, 's még a' böcsi gyűlésünkön élö szóval megvitatott ezen kérdésről: Mi joga lehet a' prot. papnak azon katedrához, vagy szónokszékhez, mellyböl Isten igéjét hirdeti hallgatói közt? Mi joga neki ahhoz 1) Másokra nézve közönségesen? 2) Hallgatóira nézve különösen ? 3) Az iskolatanítókra legkülönösebben ? és ha van, min alapszik ezen jog? Nyujt-e ennek a' természet vagy a' polgári társas élet valami alapot, vagy csak egyházi szokásból vett rendszabályokon nyugszik ? A' történetírásban lehet-e találni ezen jogot védő adatokra, példákra, hasonlatosságokra ? (

i

) E' kérdésre az egyháztörténetekben! nagy jártasságot, mély belátást 's combinátiót tanúsító terjedelmes írott értekezésben felelt n. t. Bartal János úr, melly az idő rövid volta miatt csak félig — vagyis közepe tájáig olvastathatván fel folyó évi ongai gyűlésünkön, a' hátralevő rész felolvasása jelen gyűlésünkre halasztatott, — mi azonban az idő rövid és drága volta miatt ismét elmaradt. Hasonló sorsra jutott alólirtnak szinte ezen kérdésről irott, 's a' perei gyűlésen bemutatott értekezése is, — egyháztörténeti egyveleg czimet viselő, 's több ivekre terjedő, 's többek közt a' Magyarországban egykor létezett sociniana ekklézsiákról szóló irott értekezésével együtt, ezek is nyugalomhelyökre, közös koporsójokba, az egyleti könyvtárba tetettek le, hogy ott legyenek a' feltámadás és ítélet napjáig. írtam Aszalón 1847-dik évi december 28-án Molnár Antal, az aszalóvidéki reform, prédikátorok értekező egyletének könyv-, levél-és pénztárnoka. iamennais, a' franczia reformátor. Új szellem lengi át az emberiséget — az a1 ker. vallás erkölcsi szelleme , istennek szelleme. Nem azokról szólunk, kik a' ker. vallást megsemmítve hiszik a' philosophia által; amaz csak az, mit eddig sokszor keresztyénségnek neveztek , hitágazatok , emberi tételek! Az elfogulatlanabbak mindinkább meggyőzödnek, hogy az emberiségre nézve nem lehet emberi igazság, nagyobb üdv, mint Krisztus ker. vallásában. Ha nekünk az volna, ha mi azt szeretnők, ha világi törvények 'sintézvények általa volnának áthatva, akkor máskép állna a' világ! Ez Lamennais né-Ezen kérdés kitűzésére és megvitatására alkalmat szolgáltatott a' n. t. abanji ref. e.-megyének, ezelőtt mintegy három évvel hozott azon meglepő, különös határzata, miszerint a1

feleséges, vagyis állandó iskolamesterek a' predikállástól, 's a' katedrába avagy csak könyörgésmondás véget is felállhatástól eltiltsItalt. — E' határozat is azonban ugy járt, mint a1

logica, mellyel mint mondani szokták, — kigúnyol az élet. — Mert életbe alig ha lépett valahol. II. A.