Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-04-02 / 14. szám

fentartani nem képes. A' prot. elv tehát énség és nem másság; a' prot. egyház is annakokáért csak addig áll, mig ép benne az okossági énség, 's elvesz a' másságnak bele avatkozásával; a' prot. egyházban csak az léphet fel, a' mi nem veszély eszteli a' prot. énséget. Kedves atyámfia! se te el ne kövesd , a' mi józan meggyőződéseddel nem fér össze , se másra ne szabd ; mert valamit akartok, hogy cselekedjenek az emberek ti veletek, azont cselekedjétek ti is azokkal. Máté 7, 12. 2) A'keresztyén szellemnek mások iránti kezelése áll a' ker. szeretetben. íme, mondják, csak azt szabtuk keresztyén atyánkfiaira, mit magunk megteendők valánk; 's ök mégis megtenni vonakodnak : tehát kényszerítni kell őket! Jámborok ! nem látják, hogy a' kényszerítéssel pálczát törtek a' protestantismus felett! Dicső dolog volna igenis, ha rögtön mindenki felfogná 's felkarolná a1

dolgot. Úgyde az igaznak megnyerésére tömérdek tudomány 's tapasztalás levén szükséges , azt mindenkiben feltenni, vagy bele oltani lehetetlen. Erre a' ker. tan csak egy módot, ker. szeretetet ismer és javai. A1

szeretet t. i. feledi önmagát; a' szeretet másnak ajánlkozik, másnak szolgál, mást táplál. A' szeretet hosszútűrő, nem cselekszik éktelenül, nem gerjed hamar haragra, nem gondol gonoszt, mindeneket elfedez, mindeneket eltűr. 1 Kor. 13,4—7. 'S minthogy minden élet. vágyik önfentartására, akkor hitfeleink is, ha csakugyan igazunk lesz, önkényt hozzánk fordulni 's velünk egyesülni fognak; 's így elértük a' czélt, és meg van mentve a' lelkismeret szabadsága ; meg van mentve a' prot. egyház. A' szeretet mint nap, melly magától éltet 's melegít: az emberi jellem is mint növény, melly a' nap éltető sugáraihoz önkényt nyújtózik ?

's mint a' tiszta csepp, melly a' nap tiszta sugárival elegyül. II. A' prot. ker. egyháznak személyi tökélye. A' keresztyén egyházi személyek vagyis gyülekezetek részint taniak vagyis köz-istentiszteletiek; részint gondnokiak, vagyis conventek: 's ezek ismét vagy személyesek, vagy képviseletiek. Ha szó van az egyház elrendezéséről, akkor két elemről van szó, t. i. az egyház- tankezeléséröl és gondnokságáról. A' tant tekintve, a' magyarországi protestánsokról el lehet mondani Virgillal: o fortunatos! sua si bona norint. Egyházunk t. i. a' prot. vallási elvnek teljes szabad élvezésében nyugalmas. A' németországi protestánsok eltértek a' prot. elvtől, a' lelkismeret szabadságától; azért most vajúdnak, 's hihető, iiogy vajúdásaik után csak oda érnek, a1

hol eredetileg voltak, 's a' hol mi voltunk is, vagyunk is. Azonban a' tan elrendezésébe ereszkedni nem akarván, nem mondjuk, hogy épen semmi hiányunk nem volna. Sőt igenis az egyháznak fö gondja a' változhatatlan ker. igazságokat idők változósága szerinti alakba öltöztetni, 's a' hi-I vekkel megkedveltetni. Megváltozhatlan marad-Ijon az eszme : de külső alakja, módja, útja igen is változzék a'hivek műveltségi fokai szerint.— 1 Kor. 31,2.Ürülnek a1

templomok! Ennek mi oka? csak kettő: vagy az illő tan nem adatik elö, vagy nem illően. Ne csalatkozzatok : a' tan megmarad Luk. 21,33 ; de a' ti házatok puszta lészen Máté 23, 38. Kérdezitek tán, mit kell tenni ? Oh I csak élni és élni; Krisztus mondá: én vagyok az élet! Ján. 11, 25. Az egyház testesült valláseszme. Az ige lett testté Ján. 1, 14 : és így a' ker. valláseszme legelőbb Krisztus személyében jelentkezett. Krisztus tanításaival a' Xóyo? mind inkább terjedett, mig testületté lett. Ezen testületnek mig Krisztus élt, hibázott függetlensége. Ö elszakadást a' zsidó egyháztól nem akara, sőt népe kijózanodását utolsó napjaig reményiette Máté 23, 37. De nem sokára halála után látjuk a' ker. testületnek egyházi teljes függetlenségre törekvését, 's különösen első gondnoki, még pedig személyi független működésit olvassuk a' diakonok választásában Csel. 6. Képviseletit pedig vallási tanok eldöntésében Csel. 15. 1) Os gyülekezetek vagyis személyi conventek. a) Minden gyűlés, mint társaság, foglal magában sokságot és mégis egységet, világos bizonyságul, hogy a'józan conventen okossági törvénynek kell uralkodnia; mert csak okossági mű a' többes-egység, vagyis csak az okossággal egyeztethető meg a' több — értelmesség. Os conventek azért neveztetnek személyeseknek is, minthogy bennök egyesek személyenkint részt vesznek, vagy vehetnek. Természetük tartalmi, vagyis a' miről tanácskoznak, 's a' mit határoznak, az a' prot. egyházi üdv elemeit illeti. Képviseleti gyűlések leginkább alakiak, vagyis a' prot. társulatok egységét fentartók. Minden conventben vannak tehát : aa) Egyedek vagyis a1

sokaság , "s azoknak kellékei: Általán itt még nem találjuk az egyháziak és a' világiak közti különbséget: az egyházban mindnyájan csak egyháziak, vagyis az egyház előmenetelét elősegítők. Különösen pedig belsőleg a' ker. tant protestansilag vallók, honfiak, becsületesek ; és külsőleg egyházi intézeteket felsegélök. bb) Egység. Az egység az okosság műve. 's mint eszme, testesülésre vágyik: 's így a1

gyülekezeti egység eszméje is megtestesült az egyházi elnökségben, vagyis a' conventi elnökben. Az elnök kellékei, hogy azzá keresztyénileg legyen, és mint ollyan keresztényileg működjék; 's így keletkeznek a* választás és az elnökség eszméi. Dicső az elnök hivatása. 0 nem a' részek embere, hanem az egészé; ö tehát a' részeken felül áll. 0 mint az okos lélek az embernek testi és szellemi érdekén egyaránt őrködő. Sok tudományu, bő tapasztalatú, jó indulatú, becsület érz&