Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-03-26 / 13. szám
I. BXOLAAXLY.OQ A' tanuló xoX vfifiipv fíövlófAevog úszni akarván, TTAQA (.NY.QOV £7tvr/T}' WUOŰEV kevésben mult, hogy be nem fúlt; megesküdt ovv /.it) axpaöQai, vöctroq édv (M) TTQWTOV tehát nem érinteni a' vizet, mig nem előbb xol V(ÁfífjtV úszni. ! /5o^/Lo( «at=akarok, ófAvóuj, vagy vfivofAi-esküszöm, vöoQ, vdaTog-^=v[z. ermészete máskép köfAadr] megtanul Ko l vf-tfiá a)=ú s z ok, srí/*/w=megfúlok, a^To^ai—érintem, fiavöávw tanulok, Hol a' magyar nyelv vetkeztetné egymás után a' szókat, mint azok a' görög textusban vannak, ott a' szavak mellé irt számok jelölik ki a' szórakás rendét, például : Mtj 7teQLLdcjf,i8v v^Qiodeloav xt)v TtarQiÖa' Ne nézzük el 1) ócsárlót 3) a' hazát. 2) Ezek szerint a' tanuló, mielőtt a' declinatio-, conjugatioról etc. fogalma volna, megtanul szó-, ról szóra fordítni, a' csikk alá jegyzett szavakat megtanulja legkisebb erötetése nélkül, 's pedig annál könnyebben , mivel minden czikk alá olly önálló szótár van iktatva, melly nem figyel az elöbbeni bár hány izben előfordult szóra, hanem ismétel minden kivétel nélkül annyiszor, és olly jelentéssel, mennyiszer és a' milly értelemben azt a' szöveg igényli. És e' sokszoros ismétlés által, vagy akarja a' tanuló vagy nem, önkénytelenül is fejébe megy a' szó, ha már csak a1 sok látás által is. Midőn tehát ekként odajutott a' tanuló, hogy agyában immár jókora gyiijteléke van a1 betanult szóknak, 's jelen olvasókönyv kivétetvén kezéből, az eredeti tisztán görög textust is hibátlanul fordítni tudja, ekkor áll be ideje a' nyelvtan ismertetésének. Nem ugy pedig, mint eddig tevék tanítóink, hogy kezünkbe nyomták az öreg „Mártont11 , 's onnan kelle bemagolnunk a' paragraphus számra kihagyott szabályokat, — hanem maga magyarázzon a' tanító, 's az ejtegetések, névmások, igék paradigmáit kivéve, semmit ne könyvnélkülöztessen, hanem megállván minden szó mellett annyiszor a' mennyiszer az előfordul, 's elmondván röviden, mit róla mondani kell, a' szövegből vonja el az élő, azaz, ajakról lehangzó szabályokat, 's ugy szólván szájából étesse növendékeit. Kik is minden szóragban, mondatalak, — szófüzési módosulat-, és nyelvsajátságban régi ismerősükre akadván, mohón és bámulatos gyorsasággal fogják fel és tanulják meg a' mondottakat. Mielőtt berekesztené szerzőnk e' közösen elismert jelességü, 's a' görög nyelvnek magyar iskolákban tanítására legelőször általa alkalmazott új modorróli értekezését, Hamilton tanításának csudálatos sikerére hivatkozik, 's tudós férfiak azon állítását idézi, miszerint illy módszer mellett félév alatt annyira mehetni, mennyit a' szokott tanmodor szerint 4—5 év alatt várhatni csak. Én pedig, mielőtt e' czikket bevégezném, ismételve hivatkozom azon példára, mellyet mint ez ajánlottam modor eredményét volt szerencsém a' fönt említett examen alkalmával tapasztalni, 's melly fölött szaktudós professorok nyilvánították csodálkozásukat. 'S én teljesen remélem és hiszem, hogy iskoláink görögnyelvtanítóiban lesz annyi józan szellem és erélyesség, minélfogva birnak annyi önmegtagadással, hogy levetközendik magukról az ó embert, 's nem restellik belátni czélszerütlenségét az általok eddig követett fonák modornak. És én bátorságot veszek magamnak provocalni az igen tisztelt professor urakat, vegyenek maguknak annyi fáradságot, hogy tanítványaik és az ügy érdekéhen lapozzák át e' könyvecskét, *) méltassák komoly ligyelmökre annak tartalmát, 's ha netalán fontos észrevételeik lennének, juttassák azt a' közügy javára nyilvánosság elé; — én azt hiszem, hogy e' könyv szerzője csak örülni fog rajta, ha az általa olly lelkesen fölkarolt ügynek e' téren is lesz alkalma diadalt szerezni. Ha pedig meggyőződésül kifogáson-felülinek találandja e' rendszert és alkalmazást, vegyék azt gyakorlatba, 's tanítványaik áldása fogja önöket kisérni. „Mindeneket megvizsgáljatok, és a' mi jó, azt megtartsátok.1 Pozsony, február 6. 1848. Szathmáry Károly. SZENT-LANT. Hisszük, hogy az alkotmányos szabadság diadalát sokan ünneplendik meg közöttünk. Minthogy illy alkalomra nem mindenik énekeskönyvben találtatnak énekek, addig is, mig jobbat adhatunk, már vagy más, vagy magunk, közöljük a' következő, hamarjában készített éneket : ÉNEK, mellyet az alkotmányos szabadság ünnepen énekelt a* PESTI ÉVANGYÉLMI EGYHÁZ. 1848. mar. 26-kán. Szent beszéd előtt. Isten! ki a1 szabadságra, Az erkölcs ös alapjára Épitéd országodat, "S tűröd, hogy jog 's jogtalanság Az örök jó 's a1 gonoszság Vívjon kölcsönharczokat; Hála! — hála! Hogy gyöz a' jog, és veszít a' jogtalanság 'S diadalmas a' szabadság! *) Kapható Pesten Eggenberger és fia könyvárusoknál, ára 1 fr. 20 kr.; 25 példányt vevőknek példánya 50 krral számíttatik.