Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-26 / 13. szám

I. BXOLAAXLY.OQ A' tanuló xoX vfifiipv fíövlófAevog úszni akarván, TTAQA (.NY.QOV £7tvr/T}' WUOŰEV kevésben mult, hogy be nem fúlt; megesküdt ovv /.it) axpaöQai, vöctroq édv (M) TTQWTOV tehát nem érinteni a' vizet, mig nem előbb xol V(ÁfífjtV úszni. ! /5o^/Lo( «at=akarok, ófAvóuj, vagy vfivofAi-­esküszöm, vöoQ, vdaTog-^=v[z. ermészete máskép kö­fAadr] megtanul Ko l vf-tfiá a)=ú s z ok, srí/*/w=megfúlok, a^To^ai—érintem, fiavöávw tanulok, Hol a' magyar nyelv vetkeztetné egymás után a' szókat, mint azok a' görög textusban vannak, ott a' szavak mellé irt számok jelölik ki a' szórakás rendét, például : Mtj 7teQLLdcjf,i8v v^Qiodeloav xt)v TtarQiÖa' Ne nézzük el 1) ócsárlót 3) a' hazát. 2) Ezek szerint a' tanuló, mielőtt a' declinatio-, conjugatioról etc. fogalma volna, megtanul szó-, ról szóra fordítni, a' csikk alá jegyzett szavakat megtanulja legkisebb erötetése nélkül, 's pedig annál könnyebben , mivel minden czikk alá olly önálló szótár van iktatva, melly nem figyel az elöbbeni bár hány izben előfordult szóra, hanem ismétel minden kivétel nélkül annyiszor, és olly jelentéssel, mennyiszer és a' milly értelemben azt a' szöveg igényli. És e' sokszoros ismétlés által, vagy akarja a' tanuló vagy nem, önkény­telenül is fejébe megy a' szó, ha már csak a1 sok látás által is. Midőn tehát ekként odajutott a' tanuló, hogy agyában immár jókora gyiijteléke van a1 betanult szóknak, 's jelen olvasókönyv kivétetvén kezé­ből, az eredeti tisztán görög textust is hibátlanul fordítni tudja, ekkor áll be ideje a' nyelvtan ismertetésének. Nem ugy pedig, mint eddig te­vék tanítóink, hogy kezünkbe nyomták az öreg „Mártont11 , 's onnan kelle bemagolnunk a' para­graphus számra kihagyott szabályokat, — ha­nem maga magyarázzon a' tanító, 's az ejtege­tések, névmások, igék paradigmáit kivéve, sem­mit ne könyvnélkülöztessen, hanem megállván minden szó mellett annyiszor a' mennyiszer az előfordul, 's elmondván röviden, mit róla mon­dani kell, a' szövegből vonja el az élő, azaz, ajakról lehangzó szabályokat, 's ugy szólván szájából étesse növendékeit. Kik is minden szó­ragban, mondatalak, — szófüzési módosulat-, és nyelvsajátságban régi ismerősükre akadván, mo­hón és bámulatos gyorsasággal fogják fel és ta­nulják meg a' mondottakat. Mielőtt berekesztené szerzőnk e' közösen elismert jelességü, 's a' görög nyelvnek magyar iskolákban tanítására legelőször általa alkalma­zott új modorróli értekezését, Hamilton tanítá­sának csudálatos sikerére hivatkozik, 's tudós férfiak azon állítását idézi, miszerint illy mód­szer mellett félév alatt annyira mehetni, mennyit a' szokott tanmodor szerint 4—5 év alatt vár­hatni csak. Én pedig, mielőtt e' czikket bevégezném, is­mételve hivatkozom azon példára, mellyet mint ez ajánlottam modor eredményét volt szerencsém a' fönt említett examen alkalmával tapasztalni, 's melly fölött szaktudós professorok nyilvánították csodálkozásukat. 'S én teljesen remélem és hiszem, hogy isko­láink görögnyelvtanítóiban lesz annyi józan szellem és erélyesség, minélfogva birnak annyi önmegtagadással, hogy levetközendik magukról az ó embert, 's nem restellik belátni czélszerüt­lenségét az általok eddig követett fonák modor­nak. És én bátorságot veszek magamnak provo­calni az igen tisztelt professor urakat, vegyenek maguknak annyi fáradságot, hogy tanítványaik és az ügy érdekéhen lapozzák át e' könyvecs­két, *) méltassák komoly ligyelmökre annak tar­talmát, 's ha netalán fontos észrevételeik lenné­nek, juttassák azt a' közügy javára nyilvános­ság elé; — én azt hiszem, hogy e' könyv szer­zője csak örülni fog rajta, ha az általa olly lel­kesen fölkarolt ügynek e' téren is lesz alkalma diadalt szerezni. Ha pedig meggyőződésül kifo­gáson-felülinek találandja e' rendszert és alkal­mazást, vegyék azt gyakorlatba, 's tanítványaik áldása fogja önöket kisérni. „Mindeneket megvizsgáljatok, és a' mi jó, azt megtartsátok.1 Pozsony, február 6. 1848. Szathmáry Károly. SZENT-LANT. Hisszük, hogy az alkotmányos szabadság dia­dalát sokan ünneplendik meg közöttünk. Mint­hogy illy alkalomra nem mindenik énekeskönyv­ben találtatnak énekek, addig is, mig jobbat ad­hatunk, már vagy más, vagy magunk, közöljük a' következő, hamarjában készített éneket : ÉNEK, mellyet az alkotmányos szabadság ünnepen énekelt a* PESTI ÉVANGYÉLMI EGYHÁZ. 1848. mar. 26-kán. Szent beszéd előtt. Isten! ki a1 szabadságra, Az erkölcs ös alapjára Épitéd országodat, "S tűröd, hogy jog 's jogtalanság Az örök jó 's a1 gonoszság Vívjon kölcsönharczokat; Hála! — hála! Hogy gyöz a' jog, és veszít a' jogtalanság 'S diadalmas a' szabadság! *) Kapható Pesten Eggenberger és fia könyvárusoknál, ára 1 fr. 20 kr.; 25 példányt vevőknek példánya 50 krral számíttatik.

Next

/
Thumbnails
Contents