Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-26 / 13. szám

XVI. század közepén élö Jüan Siliceo tanúsága sserint,Cuencában évenkint égettek meg zsidókat. Sevillában 1481-dik évben jan. 10-dikén néhány nappal az inquisitio behozatala után, Vernaldez és Pedro de Torres szerint hat kitünö lakosok égettettek meg, kik közöl a' 10,000,000-val biró Diego de Susan hires rabbi, ki tetszöleg mint keresztyén halt meg! Ugyanez évi mart. 26. ismét 17 illy alattomos zsidó végeztetett ki; április 21-dikén pedig még több! November 4-kén pedig, Llorente szerint épen 298-ra emelkedett a1

halálra Ítéltettek száma, hetvenkilenczen pedig halálig tartó tömlöczre kárhoztatva. Ebből a' napfénynél világosabban kitünö, miképen perbeni lelkismeretes eljárásra a' szükséges idő sem engedtetett meg. A' Maurus nép (Muhamedánus) elleni kegyetlenkedés is annál borzasztóbb , mennél bizonyosabb, hogy az a' praelátusok terve szerint történt ; miképen azt Louis del Marmol, Diego Ilurtado de Mendoza és Prudencio Sandoval hiteles irók tanúsítják. Ötvenöt évig tartó üldözés közt, csak az egy Fernando de Talavera vala a' keresztyéni jobb szellemű férfiú, kivel Ximenes homlokegyenest annyira ellenkezett a1

szigorú és erőszakos rendelések kezelésében , hogy 500,000nél többen hagyák oda kivált Arragoniát. Az 1502—1609-dik évig a'számkivetettek egy millióra emelkedtek! De kivált kebellázító a sok nőszemély szerencsétlen sorsa, kiket a' hitnyomozás feláldozott. Az 1501. évben Toledóban tartott Autónál 67 keresztelt zsidónő elevenen vettettek a' tűzre! (Llorente, Annál. C. VIII. N. 1.) — Remiguis Miklós inquisitor önvallása szerint, Lorraineban 900 boszorkánynak tartott nőszemélyt végeztetett ki; 's Paramo iró szerint e' képzelt Medeák száma 150 év alatt 30,000-re rúgott fel! Á zsidók sorsában hiven osztoztak az úgynevezett Lutheránusok is. E' név alatt értve az anyaegyház megújítását kívánókat, kik főképen az 1557 évtől kezdve tűnnek elő. — Ezeknek gyülhelyök kivált Valladolid és Sevilla volt, és köztük kitünö tudományu és erkölcsű férfiakat látni. Az 1559. év, május 21-kén Valladolidban, Spanyolhon akkori fővárosában tartott Autónál a' hires Cazalla Ágoston, annak testvéröccse a predosai plébános, ennek nőtestvére, ki apácza volt 's egy mostohaöcscse, egyik szolgája és ezeken kivül még három szerzetesnö 'stb. mindössze 14-en égettettek meg. Ugyanaz évben II. fülöp király jelenlétében, az oct. 18-dikán tartott Áutóban, a' hires Logronni-családból származott Don Carlos Sese, 27 más egyénnel megégetve, kik közt Leonor de Viverónak, Cazalla anyjának képe és tetemei. (A1

valladolidi inquisitiónak könyvtárában talált irományok szerint.) Sevillában a' reformatiónak mintegy 80 barátja fölfedezve, kiket 15—20-ra számított csoportokban égettettek meg. A' hires Constantino Poncé Fuente; Christoval de Arellano, kitünö tudományu szerzetes pap, és Garci Arias Blanco. ki a' kinoktóli félelem miatt először elállott tanaitól, aztán pedig ismét prot. szellemben hirdetvén a' vallást, bámulást gerjesztő állhatatossággal engedé át testét a' lángoknak ! — Ugyan-e nagy kereskedő városban, az 1557. évben, de la Higuera Grandnak fiatal hitvese, Donna Ivanna Poncé de Leon, a' Bayloni grófnak nőtestvére, mint iutherana, alig hagyá el gyermekágyát, annyira gyötrettetett, hogy a' kötelek kezeit, lábait és lábszárait egész a' csontig bevágván nyolcz nap múlva meghalálozott. (Cipriano de Valera tratado del papa y de su autoritad.) De fejezzük be e' valóban szomorító emlékeztetést, mellyre felhivatva érzem magam azok által, kik nem pirulnak ez intézet mellett emelni fel szavokat, 's annak, némelly korbeli vallásos hiányoknak gyógyszerdus és sikerbiztosított orvoslási erejéről álmodoznak.*"4

) Kimondhatlan,menynyit ártott az inquisitio csak Spanyolhonnak ! Azáltal ez országokat vesztett nemcsak Európában, hanem dicsőségét és gazdagságát nagyította Amerikában is. Ujabb időben pedig a' forradalom rémítő kegyetlenséggel dúlta a' szerencsétlen országot, ámbár eleitől fogva a' protestantismus minden szikráját a' legnagyobb hatalommal egyesített figyelemmel elolták : miáltal a' protestáns vallás újonnan tisztítva lön a' forradalom költésnek •.»»• ^enetellenes szívtelen vádjától! Miért, 's miképen védelmezhetnök tehát az inquisitiót? Tán azért, hogy Olaszhonban, hol annyira soha sem dühöngött, a' szép tudományokat és művészetet annyira nem gátlá ? De, habár felejtnök is a' hires Galileo Galilei sorsát : ne vegyünk-e számba a' sok könyveket, emlékeket és kéziratokat, mellyek a' szerencsétlen pillanatban született inquisitio által, a' tudományok országában örökre veszve! Ne említsük tán a' szemfényvesztökröli álhitnek általa lett különös terjesztését, mellyel az emberek közti bizodalom és szeretet megmérgeztettek! Vagy tán a' pápának egyházi tekintete növekedett az inquisitio által ?Nem tanusítják-e a' többek közt ellenkezőjét IV. Pál római pápának az 1559. évben lett halála alkalmávali történetek ? midőn a' városnak m íveltebb lakosi is örömujongások közt egybeseregelve^ a' pápának kíneszközeit megronták, 's azokat a' Tiber folyamba vetvén, a' la Minerva nevii zárdát is majdnem felgyujták ! — Valóban örvendhetnek az evangyéliomban, miképen a' lélek természetében alapított hit- és lelkismeretszabadság eszméjének terjedésén katholikus atyánkfiai is ; mert többet köszönnek ök is annak, hogy sem sokan gondolnók! Mert a' nélkül, igaz, a' testet és lelket övedzö Krisztusértelembeni istentisz*) Látszik, hogy czikk két hónap előtt Íratott. 13 * Sz.