Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-26 / 13. szám

módot a' prot. lelkismeret szabadságát felkarolja 's biven követi., az protestáns. Legyen többire rationalista, mysticista, pietista, vagy akármilly, ista egyenként vagy mind együtt — Rom. 11, 16. Nem kell tehát a' protestáns egyház elenyészé­sétöl félni; megáll az eszményileg, gyakorlatilag pedig társasági hasznok még inkább biztosítják. A' mi most történik, mind az csak szebb életre való vajúdás. Rom. 8, 19. 2) Czél. Közsegedelmezés bizonyos czél eléré­sére, valamint minden egyéb társaságé, ugy az egyháznak is föczélja. Különösen pedig prot. ker. egyház föczélja a' keresztyénségnek prot. szel­lemben élvezésére közsegedelmezés. Ámde e' te­kintetben ismét mondják elleneink, hogy prot. egyház lehetetlen 's magát már fogalmában meg­semmítö eszme. Azt ugyan velünk együtt hiszik, hogy a' keresztyénség fenségesb valami, mint­sem hogy felkarolhatnák az egyesek: minthogy az Isten országa kovász, Máté. 13, 33, mellynek iegszövevényesb emberi viszonyokat is át kell hatnia; az emberi viszonyok pedig olly számta­lanok 's naponként növekedők, hogy azoknak va­lódi 's így ker. szellemtől áthatott állását meg­határozni, kimutatni emberi feladat lesz végső na­pig. A' protestánsok is tehát bölcsen tesznek, ha e' tekintetben közmunkálást és közsegedelmezést óhajtanak. Más részről azonban, midőn ezt prot. szellemben végbevihetönek vélik, csalatkoznak, 's egyházi alkotmányuk levegőben függ alap nél­kül ; mert a' ki maga által áll és csak maga által állhat is, az nem áll, nem is állhat más által; a' közsegedelmezés pedigvegyes munkálást feltéte­lez : 's illyen vegyesség és közmunkálás egészen prot. elv ellen való, minthogy a' protestantismus énség, és világért sem másság. Protestánsok mint egyes halak a' sík tengerben, mindegyik kénye szerint úszkál. — Hogv vannak, a' kik a' prote­stantismus ellen illyeket is hoznak fel, bizonyos ; de hihető, hogy csak csipkedve 's enyelegve de nem komolyan. Prot. énség ugyan is nem azt teszi, mintha több énség in concreto, vagyis több ének nem volnának. — Azon ellenvetésnek csak ugy, 's akkor volna értelme, ha in concreto csak egyet­lenegy egyén volna, mellynek csakugyan akkor Ttav jícu eí'e-nek kellene lennie, csak magán állna, csak ön magát segíthetné. A' prot. inkább tartja, hogy vannak más ének is, mellyek vele azono­sok, mellyek működhetnek, okoskodhatnak, ke­reshetnek, szerezhetnek, mint ö. Innen a' prot. egyházban az egyének közti egyenlőség; mind­nyájan egy Isten fiai, egy fiu választottai, egy szentlélek felkentjei; nincs út,' nincs szolga Gal. 3, 28. Ezen egyenlő vagyis egyéni tehetség azonban számtalan világi 's emberi viszonyokra alkalmazható. Itt nyilik a' concretumi önök tere, 's e' végtelen térnek különb meg külömb részei ajánlkoznak az egyeseknek 1. Kor. 12, 4. Csak ezen egyes részeket karolhatják fel, 's ker. szel­lemben idomíthatják ez egyes emberek.fNem az tehát értelme a' prot. énségnek, mintha több szem nem látna többet. A' szem ugyan, mint szem, min­denkor csak egyet, csak láthatót lát mindenütt; deaz egy szem mindenkor és mindenütt jelen nem lehetvén, nem láthatja egyenként egyszerre a' határtalan sokaságú dolgokat. Ezeket csak a' számtalan egyedekben működő énség foghatja fel, ker. szellem szerint idomíthatja, 's alapíthatja meg valóságukat; 's így van, hogy a' ker. üdv homályai felderítethetnek az egyesektől, 's egyes emberi viszonyokból űzettek ki 's üzettetnek foly^ vást. Protestáns énség tehát nem egyéb, mint az embernek magától a teremtő Istentől adott ment­séges, miszerint személyére tartozó mindennemű közlés csak közvetlen. Ezentúl szól Pál, Rom. 12, 1., a' közvetésnek vagyis helyettesítésnek nincs helye vallási viszonyokban ; nincsenek közben­járó papok, kik értetek bűnösökért felszólalnának az Istennél: paposkodnotok tenmagatoknak kell; nincsenek áldozatok bűneitekre rótt büntetéseket viselők: tenmagatoknak lakolni, áldozatúl ten tes­teiteket kell hoznotok! Hiszen már a' testi étel sem használ az embernek semmit, ha csak mint batu köttetnék össze vele, szükség inkább, hogy fentartására 's nevekedésére a' táp elemileg és így közvetlenül vegyüljön testi alkatával. — Az Isten országa nem áll ételben, sem italban, hanem igazságban ; Rom. 14,17., de a' szellemi malasz­tok is nem benn szülött ideák; szükség azokat is előbb megismerni, 's azután követni. Hanem ez sem mehet végbe részemröli hatás nélkül; nekem tudnom kell és legjobb tudatom szerint hatnom; másnak bölcsesége nem az én bölcseségem; másnak lelki malasztja nem az én üdvöm. Ezen értelmű énség tehát általános emberi jellem. Ezen elemben élnek, vannak és mozognak magok a' 3rot. elv ellen protestálok is. A' prot. annálfogva világosan látja, hogy egyházának czélja a' köz­segedelmezés, nem agyrém, ö érzi ön becsét, minthogy a' kegyelemország ápolására ö is meg van hivatva; ü meg van győződve, hogy isteni ajándékkal, az okossággal, más is jót, üdvöst, hasznosat találhat fel; 's azok sorába vallási te­kintetben legbensőbb hálákkal teszi Krisztust, mint legigazabb vallás alapítóját 's a' boldog emlékű reformátorokat, mint a' ker. malasztok elérésére Krisztus szerint legbiztosb utaknak mu­tatóit. 3) Rend, A' czél elérésére legfőbb eszköz a1 rend. Több okok járulnak mindenkor e' czél va­lósításához , mert kell valakinek valamit, va­lamikép tenni a' czél kieszközlésére. A' rend pedig ép az okoknak a' czél elérésére alkalmas egymásmellettisége és egymásutánisága. Ha a" sárból kihúzatni akarjuk a' székért, a1 czélszerű rend követeli, hogy a' lovak egy irányban húz­zanak, nem pedig ellenkezőleg; ha házat építünk, rakjuk előbb az alapot 's csak később a' födelet..

Next

/
Thumbnails
Contents