Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-03-26 / 13. szám
Azflsten országának külső alakjáról, vagyis a' keresztyén egyházról. Nagyobb dologról, mint sokan gondolják, van szó, midőn valamelly egyház rendezése tervbe vétetik. Ezen nagy szó tudnillik jelenleg a keresztyén szabadság kezelése, mellynek hasznai, de roszul értett átkai is, egyaránt ismeretesek. Szabadság nélkül haladni 's tökélyesedni nem lehet. Ugyanis a' haladás és tökelyesbülés mozgást , vagyis az egy állapotból másra való átmenetelt jelenti; 's épen a' szabadság azon erő bennem, mellynél fogva mozgás kezdetét hozhatom létre. Valamint a1 kútból a' forrás, ugy a' szabadságból a' mozgás vagyis hatás keletkezik. Lelki szabadság különösen a'jó vagy rosz tevésnek kezdő pontja, mert szabadságodtól függ, ha jó vagy gonosz meggyőződésed szerint valamit cselekszel. Világos tehát, miszerint ha mindennemű mozgás, akkor a' haladás és a' tökélyesbülés is csak a1 szabadságból csírázik ki. És ha tevőleges értelemben a' szabadság annyi, mint ható elem, vagyis valaminek kezdő pontja : akkor nemleges értelménél fogva azt jelenti, hogy mindentől ment, csak önnön magától 's öntörvényeitöl nem; szabad lélek tehát csak maga által lehet. Ha valaki tudós, annak tanulnia vagyis a' dolgok létét felfognia kellett : tudománya másé, nem az övé; ha valaki boldog, annak boldognak kell lennie, boldogsága másé, nem az övé; ha valaki erényes, annak erényesnek kell lennie : erénye másé, nem az övé; 's minthogy erényj nem lehet a' jónak ismerete 's annak végbevitele nélkül; neki kellett a' jót megismernie és teljes szívvel végbevinnie. 'S minekutána a' haladás és tökélyesbülés nem akárminö, hanem czélirányos és a' józan ismerettel megegyező , azaz: roszrul jóra, jórul jobbra való átmenetelt vagyis mosást jelent : világos, miszerint csak a' szabadság használásával haladhat és tökélyesbülhet az ember. Ugyanazt bizonyítja a' tapasztalás is. Figyelő utazók p. o. észrevevék, hogy a' magyarhoni évangyélmi papok aránylag tudósabbak, műveltebbek, jobb szónokok, a' protestáns némethoniaknál. Ennek oka másutt nem található, mint a' több vagy kevesebb szabadságban. És ugy is van ; nem mind jobb, a' mi külhoni. Némethonban ugyanis nem egyes prot. egyházak választják papjaikat, legalább nem minden tartományban, hanem küldhetési joggal bir az egyházi kormány: a'magyar évangyélmi egyházak ellenben szabadon választják lelkészeiket. Némethon, hogy megakadályoztassa a' lelkészek tespedését, még a' papokra szab évenkinti vizsgákat, 's őket csak a' tett elömenetek szerint jobb egyházakra viszi által. Igaz is, a' kormány mint küldő, mint parancsoló, nem veheti jobban a' természeti hanyagságnak elejét. Mindazáltal ezen ösztön mégis csak külső és a' tett előmenetelek csak aránylagosan jók, nélkülözvén a' szabad erőfeszítés utánozhatatlan eredményeit.Magyarhoni rendszer ellenben belülről indítja haladásra a' lelkészeket. Nálunk mindenki tudja , hogy csak maga és ön— jelességei által léphet előbbre. Azért a' legcsékelyebb helyen is, ha tanul és iparkodik, egyszersmind lassan lassan liire is nevekedik , ereseit occulto velut arbor aevo ; 's annak idejében el nem kerüli a1 nagyobb világ figyelmét : 's így történik, hogy rendszerint a' leghomályosb helyekből az ügyesek a' legfényesb állomásokra vergődtek és vergődnek fel. A' valódi haladás tehát csak a'józan szabadság gyümölcse, és prot. egyház ne korlátozza a' szabadválasztást, bár az nem mindenkor ment a' visszaélésektől; azonban a' szabadsággali visszaélés maga korlátozza 's helyrehozza magát. Gyarló ember mindennel visszaélhet 's így a' szabadsággal is. Minthogy pedig a" szabadság az ember énje, melly nélkül semmit sem cselekszik, 's melly gondolat, érzet 's hatásnak elkerülhetetlen kezdő pontja : igen hihető, hogy semmivel sem él vissza az ember olly könnyen 's olly gyakran, mint szabadságával. A1 szabadság két tényezőből állván, úgymint az ismeretből és az akaratból, miszerint a1 valódi szabadság a' józan ismereteknek cselekvése, mi is e' két forrásból keletkeztetjük a' szabadsággali visszaéléseket. Milly könnyű félre ismerni a1 valódit! Milly könnyű tehát visszaélni a' szabadsággal! Szentírás szerint teljes igazat ez életben kipuhatolni nem adatott az embernek 1 Kor. 13, 12. — És ha szabadságunk mégis a' jól nem ismerteket viszi végbe, akkor szükségkép vagy önmagunkat sujtjuk, vagy másoknak ártunk; mert vagy kevesebbet veszünk, 's akkor megfosztjuk önmagunkat ; vagy többet az illőnél, 's akkor a' máséhoz nyultunk 's igaztalanokká lettünk mások ellen. — Minden esetre zavart ismeretek eredménye a' zavar; zavar pedig nem világosság, nem boldogság! Ebből világos, hogy a' ki a' szabadságot rendezni akarja, annak kimerítő tudománynyal bírnia szükség, és csak óvakodva kell e' munkához nyúlnia. — Szabadsági visszaéléseknek továbbá legdúsabb 's legkárosb forrása maga a' szabadság, vagyis az akarati hatás. A' szabadság és az akarat magában csak egy; az akarat ok, a' szabadság okozat; az akarat noumenon, a' szabadság phoenomenon; mind a' kettő legbensőbb énség, de épen azért olly közel határos az önséggel. A' szabadság valódi énség. Minden valóságba bele van oltva az ön-megtartás : minden állat szereti magát. Innen van, hogy a' szabadság vagyis az énség is a' természetadta erőből törekszik önfentartására; 's vajha csak méltán 's valódilag szabadon igyekeznék fentartani magát! Ámde épen ezen önfentartás iránti szeretet könnyen túlságosan önzővé válik. Innen a' közéletben az, hogy kiki magát legjobbnak, legbölcsebbnek véli; innen minden hivatal *