Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-26 / 13. szám

Azflsten országának külső alakjáról, vagyis a' ke­resztyén egyházról. Nagyobb dologról, mint sokan gondolják, van szó, midőn valamelly egyház rendezése tervbe vétetik. Ezen nagy szó tudnillik jelenleg a ke­resztyén szabadság kezelése, mellynek hasznai, de roszul értett átkai is, egyaránt ismeretesek. Szabadság nélkül haladni 's tökélyesedni nem le­het. Ugyanis a' haladás és tökelyesbülés moz­gást , vagyis az egy állapotból másra való át­menetelt jelenti; 's épen a' szabadság azon erő bennem, mellynél fogva mozgás kezdetét hozha­tom létre. Valamint a1 kútból a' forrás, ugy a' szabadságból a' mozgás vagyis hatás keletkezik. Lelki szabadság különösen a'jó vagy rosz tevés­nek kezdő pontja, mert szabadságodtól függ, ha jó vagy gonosz meggyőződésed szerint valamit cselekszel. Világos tehát, miszerint ha minden­nemű mozgás, akkor a' haladás és a' tökélyes­bülés is csak a1 szabadságból csírázik ki. És ha tevőleges értelemben a' szabadság annyi, mint ható elem, vagyis valaminek kezdő pontja : ak­kor nemleges értelménél fogva azt jelenti, hogy mindentől ment, csak önnön magától 's öntör­vényeitöl nem; szabad lélek tehát csak maga ál­tal lehet. Ha valaki tudós, annak tanulnia vagy­is a' dolgok létét felfognia kellett : tudománya másé, nem az övé; ha valaki boldog, annak bol­dognak kell lennie, boldogsága másé, nem az övé; ha valaki erényes, annak erényesnek kell lennie : erénye másé, nem az övé; 's minthogy erényj nem lehet a' jónak ismerete 's annak végbevitele nélkül; neki kellett a' jót megismernie és teljes szívvel végbevinnie. 'S minekutána a' haladás és tökélyesbülés nem akárminö, hanem czélirá­nyos és a' józan ismerettel megegyező , azaz: roszrul jóra, jórul jobbra való átmenetelt vagyis mosást jelent : világos, miszerint csak a' sza­badság használásával haladhat és tökélyesbülhet az ember. Ugyanazt bizonyítja a' tapasztalás is. Figyelő utazók p. o. észrevevék, hogy a' ma­gyarhoni évangyélmi papok aránylag tudósab­bak, műveltebbek, jobb szónokok, a' protestáns némethoniaknál. Ennek oka másutt nem található, mint a' több vagy kevesebb szabadságban. És ugy is van ; nem mind jobb, a' mi külhoni. Né­methonban ugyanis nem egyes prot. egyházak választják papjaikat, legalább nem minden tarto­mányban, hanem küldhetési joggal bir az egyházi kormány: a'magyar évangyélmi egyházak ellen­ben szabadon választják lelkészeiket. Némethon, hogy megakadályoztassa a' lelkészek tespedését, még a' papokra szab évenkinti vizsgákat, 's őket csak a' tett elömenetek szerint jobb egyházakra viszi által. Igaz is, a' kormány mint küldő, mint parancsoló, nem veheti jobban a' természeti ha­nyagságnak elejét. Mindazáltal ezen ösztön mégis csak külső és a' tett előmenetelek csak arányla­gosan jók, nélkülözvén a' szabad erőfeszítés utá­nozhatatlan eredményeit.Magyarhoni rendszer el­lenben belülről indítja haladásra a' lelkészeket. Nálunk mindenki tudja , hogy csak maga és ön— jelességei által léphet előbbre. Azért a' legcsé­kelyebb helyen is, ha tanul és iparkodik, egy­szersmind lassan lassan liire is nevekedik , ere­seit occulto velut arbor aevo ; 's annak idejében el nem kerüli a1 nagyobb világ figyelmét : 's így történik, hogy rendszerint a' leghomályosb he­lyekből az ügyesek a' legfényesb állomásokra vergődtek és vergődnek fel. A' valódi haladás tehát csak a'józan szabadság gyümölcse, és prot. egyház ne korlátozza a' szabadválasztást, bár az nem mindenkor ment a' visszaélésektől; azon­ban a' szabadsággali visszaélés maga korlátozza 's helyrehozza magát. Gyarló ember mindennel visszaélhet 's így a' szabadsággal is. Minthogy pedig a" szabadság az ember énje, melly nélkül semmit sem cselekszik, 's melly gondolat, érzet 's hatásnak elkerülhetet­len kezdő pontja : igen hihető, hogy semmivel sem él vissza az ember olly könnyen 's olly gyakran, mint szabadságával. A1 szabadság két tényezőből állván, úgymint az ismeretből és az akaratból, miszerint a1 valódi szabadság a' józan ismereteknek cselekvése, mi is e' két forrásból ke­letkeztetjük a' szabadsággali visszaéléseket. Milly könnyű félre ismerni a1 valódit! Milly könnyű te­hát visszaélni a' szabadsággal! Szentírás szerint teljes igazat ez életben kipuhatolni nem ada­tott az embernek 1 Kor. 13, 12. — És ha sza­badságunk mégis a' jól nem ismerteket viszi végbe, akkor szükségkép vagy önmagunkat sujtjuk, vagy másoknak ártunk; mert vagy ke­vesebbet veszünk, 's akkor megfosztjuk önma­gunkat ; vagy többet az illőnél, 's akkor a' másé­hoz nyultunk 's igaztalanokká lettünk mások el­len. — Minden esetre zavart ismeretek eredmé­nye a' zavar; zavar pedig nem világosság, nem boldogság! Ebből világos, hogy a' ki a' szabad­ságot rendezni akarja, annak kimerítő tudomány­nyal bírnia szükség, és csak óvakodva kell e' munkához nyúlnia. — Szabadsági visszaélések­nek továbbá legdúsabb 's legkárosb forrása maga a' szabadság, vagyis az akarati hatás. A' sza­badság és az akarat magában csak egy; az aka­rat ok, a' szabadság okozat; az akarat noume­non, a' szabadság phoenomenon; mind a' kettő legbensőbb énség, de épen azért olly közel ha­táros az önséggel. A' szabadság valódi énség. Minden valóságba bele van oltva az ön-megtar­tás : minden állat szereti magát. Innen van, hogy a' szabadság vagyis az énség is a' természet­adta erőből törekszik önfentartására; 's vajha csak méltán 's valódilag szabadon igyekeznék fentartani magát! Ámde épen ezen önfentartás iránti szeretet könnyen túlságosan önzővé válik. Innen a' közéletben az, hogy kiki magát legjobb­nak, legbölcsebbnek véli; innen minden hivatal *

Next

/
Thumbnails
Contents