Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-19 / 12. szám

lang; — nyugotra magas Murány áll hősileg, mintha minden hegyeket elintene magától; északra Gömör Tátrát udvarló bérczei; délre a' virányos völgy néhány gyümölcsfákkal, mellyek a' kigyódzó Sajó két oldalán hajló füzesek közt elszórvák, — és makktermö hegyek. Horka nem nagy helység; de igazi természet temploma. — A' falu közepén egy gazdag meleg forrás, melly élénk kibuzgásával csalogatja a' barmokat; téli, nyári ingyen vendégfogadójuk a' tisztaságot fentartó asszonyi nemnek,kik ezt Pelsiiczrölis bár a' Sajó városukat mossa, örömest megkeresik téli időben. — Az egész helység egy gyümölcsfával beültetett éden, hol a' természet kellemét a' tavaszvirágzáskor, a' nyár 's ősz édességét a' nemes gyümölcsök érésével, az egészséges fris léget, hol ember emlékére még dögvész nem dúlt, hol a' gyümölcsfákat nagyehetö rovar igen meg nem rongálta, bár nem gondos fatisztogatásnak tulajdoníthatni, lerajzolni nem lehet. — Aratása nem bö, mert mint kereskedő nép — tágas határát illően mivelni 'skövérítni nem képes. —A' falu hajdan túl a' hegyen nyugot felé feküdt, 's neve volt Özörén : de a' viz nem léte miatt kénytelenek voltak lakásukat változtatni, 's megszállották a' vízmosásos 's köves hegyoldalt, hol máig is laknak. Nyelvük magyar. — Vallásuk helv. hit, hanem a1

r. kath. hitrei áttérésnek eddig gyakori példái vannak. — Lássunk egyet az ujabb időből. — Bizonyos N. N. új magyar megtérése szívesen fogadtatott 's majd ütvén egyszer végórája, alulírt következő oknál fogva elnem temethette, 's a' sorok szóról szóra így hangzanak: Da J. K. /-+-•. Minthogy Ruszó György feleségét elhagyta, húsvétra 's most sem gyónt, botrányos életével magát az egyházi szertartással való temetéstől önként megfosztván, mert a ki az egyházat nem hallgatja\}

megveti annak szerzőjét 's a' pogányok közé soroltatik sz. Máté 18 r. 17 v. ez oknál fogva sajnálom, hogy el nem temethettem. Költ 28. dec. 1846. 0. A. pelsüczi plébános. 0. Ennek következésében a' horkai ref. elöljáróság temette el a'legillendöbbena' pelsüczi r. kath. egyház tagját. Oh idő! oh emberek! midőn még a' XIX. században is találkozik hitszónok, ki önhasznára, vagy kényelmére fordítja a' sz. Írásnak ez vagy amaz helyét, 's néha azt is eltemetteti, kihez joga nincs, — máskor elnémítja a' kötelesség szavát, 's egypár türelmetlenséget eléggé bélyegző ujnyi papírra tiszteletlenül írt sorral lerázza magáról a' haszont nem igérö, de hivatalos és legszentebb kötelességet.— Bocsánat, nyájas olvasó! ha, midőn Horka szép fekvésének rövid vázlatát adám, illy elszomorító eseménynyel kelle bezárnom. — Költ. Horkán febr. lsején 1848. Csurgay Ferencz, lelkész. Külföld. Az ultramontanok mint újrakeresztelők. A' protestantismusnak ujabb időben, midőn a' római túlzók szeretnék lehetőleg visszaállítani a' középkornak eretnekek felöli minden intézvényét, többször volt oka panaszkodni az iránt, hogy egyes túlbuzgó római papok kétségbe vonják a' prot. keresztség érvényességét 's e' sz. cselekvény ismétlése ellen hozott kánonok daczára újra megkeresztelik az átmenő protestánsokat. E' gyakorlat Rómában is terjedez 's nemrég azt egy istenész egy tudós értekezésben nyilvánosan védelmezé. Bebizonyítani törekvék, hogy a' prot. keresztség sem az anyag, sem a' forma és czél tekintetében nem felel a' ker. vallás igényeinek meg. Ha ez néhány felekezetre nézve, mellyek évangyélmiaknak nevezik magokat a' nélkül, hogy azok volnának 's az év. egyház által ollyakul elismertetnének, ugy is van, miként péld. most Rupp keresztelését elégtelennek, következőleg érvénytelennek nyilatkoztatta az egyház: de az még sem mondathatik az év. luth., ref. és egyesült egyházakról. Mert ezek Krisztus rendelete szerint az atyának, fiúnak és sz. léleknek nevében keresztelnek. Meglehet, hogy keresztelésök nem egyez anyag tekintetében a' rómaival meg, mert nem használnak szentelt vizet, mellyböl a' rósz szellemek kiűzettek volna. De mivel Jézus illyen vizet nem rendel, nem látni át, keresztelésünk miért legyen az anyag e' különségénél fogva érvénytelen. Formánk, illetőleg formulánk, ugyanaz, melly a' katholikusoknál, t. i. a' Jézus által rendelt keresztelési formula. Más | szertartások nem lényegesek és szükség esetében világiak által kereszteléskor nem tartatnak meg; illyen keresztségeket mégis a1

r. egyház érvényeseknek ismer el. Végre a' prot. keresztség czélja ugyanaz, melly a' r. egyházban. Általa a' megkeresztelt keresztyénné avattatik 's a' ker. vallás áldásainak részesévé tetetik. Más valami a' két egyházban nem czéloztatik. Ha immár a' két egyház keresztségröli nézetei és szokásai lényeges megegyezésének daczára a' római buzgókodik érvénytelennek nyilvánítják a' prot. keresztelési cselekvényt 's újra megkeresztelik az átmenőket : ez ujabb bizonyítványa annak, hogy az ultramontanismus folyvást megtámadozza a' protestánsok becsületét és jogait. Mert midőn újra megkereszteli, kereszteletleneknek, azaz, pogányoknak nyilvánítja őket. Rövidlátásában bár tagad a tőlünk a' boldogságot meg, azon szánakozva mosolyoghatunk, mert az iránt az Isten nem fog római buzgókodókat megkérdezni. De ha pog ányoknak akar bennünket nyilvánítani, azzal föl di létünkhöz nyúl, mert jaj akkor a' protestánsoknak, kik országokban laknának. hol még az ó-római vallás volna uralkodó! (A. K. Z.) Szerkesztő-kiadók: Székács József, Török Pál. Nyomatott Landerer és Heckenastnáh