Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-03-19 / 12. szám

fiak tudni fogják: kinél kell beszólni Pozsonyban, és hogy elmondják az elmondandókat, és meg­teszik a' teendőket, arról legkisebb gyermekünk sem kételkedik. — Második eldöntő kérdés az le­het : ki költségén menjenek fel? bizonyosan a' hatezer családnak költségén, ha történetből va­laki más meg nem ajánlja; erre nézve czélszerü volna, hogy minden esperes úr maga kerületé­ben bocsásson egy aláírási ivet, a' hova minden pap és tanító feljegyzi szánt fillérét — ne szé­gyeneljük ezt, országos szegénységünktől mást várni nevetséges volna, — mellyet aztán kerü­letenként visszaszolgálandják a' küldöttségnek. Ha egyre-másra mindenikünk csak 10 kr. pp. ajánl, és ezer pengőt állítunk ki, mi az uti költséget tisztességesen fedezendi. Ezen ívhez még egymás ivet is csatlandónak tartok, ivet, mellyre aláírják magukat azok, kik a' petitióban részt vesznek, melly ivek legfeljebb medárdi vásárkor okvetle­nül Pesten t. Székács urnái tétessenek le, hogy a' küldöttség — inert ekkor kell indulnia Pozsony féle — azokat a' petitiohoz csatolva, lássa a' hon­gyülés, hogy nemcsak egymagam vagyok, ha­nem ezerekre menő társaim is vannak, kik szük­ségtől ösztönöztetve kenyeret termő földet kér­nek és ohajtnak. A' petitio szerkesztését t. cz. küldöttségre bíznám, mellyet hogy a1 Prot. Egyh. Lap hasábjain velünk is közöljön , valaminthogy az egész eljárásáról is ugyanott tudósítson, mél­tán kívánhatjuk. Most ezeket elmondani, mulhat­lannak tartottam, és csak arra kérem a' tiszte­lendő papságot és a' tanítói kart, hogy indít­ványomat félre ne tegye, mert örökváltsággal elválhatlanul összeköttetve levén, most van az eldöntő percze, jövő országgyűléseken post festa cantabimus. Most vagy soha! A' fentisztelt ura­kat pedig a' Jézus Krisztus kínszenvedéseire ké­rem, álljanak a1 dolog élére, ők sokat tehetnek benne, ha nekik jó eredményt kieszközölni nem sikerül, más nincs köztünk, kinek sikerülne, min­den tekintetben a' hála legszebb érzéseivel lekö­telezettjeik leszünk. *) Jeszenszky László, h. m. vásárhelyi év. pap. Kissé nagy állítás t. Jeszenszky úrtól, hogy ö csak maga izgat a' tárgy mellett. Sokan megtették a' mit tehettek. De ez ne legyen *) Itt az idő, a1 tractualis és az esperességi gyűlések tar­tatni fognak, azért az aláírási ivek akkorra készen lehetnek, és Pesten májusban is megjelenhetnek — bérmentesen. Én azonban azon kérésemmel állok elő: minden tractusból, espe­rességből irja meg az Egyházi Lapba akárki is, vájjon az es­peres urak tesznek-e e' czélra szükséges intézkedéseket, bo­csátottak-e már aláirási íveket vagy sem ? ezt azért kívá­nom, hogy tudjuk meg mindnyájan, kik azon lelkes és atyai érzésű esperes urak, kik mostoha sorsunk javítását munkál­ják, kik nem; a' t. szerkesztőséget pedig arra kérjük, ha va­lami tudomása leend e' mozgalmakról, értesítsen hasábjain, valamint az egésznek kifejlődéséről is. J. L. szemrehányás. Helyzetünk komoly és örvende­tes. Örvendetes, mert azon jogok, mellyeket mint honpolgárok és mint protestánsok méltán igé­nyelhetünk, valahára virradni kezdenek; komoly, mert a' jövőbe nem tekinthetünk, a' jelenben pe­dig a' felett, mit, hogyan, milly alakban, milly kiterjedésben kelljen kívánnunk, tisztában nem vagyunk és nem is lehetünk. Elvben egyek, ki­vitelben eltérők vagyunk. Ha valaha, most volna ideje, hogy a' protestáns két egyház mind a' nyolcz kerülete közös gyűlést tartson 's ott ne csak gyomrunk felett, melly mindenesetre nagy tényező 'sNapoleon,valamint Jeszenszky barátunk szerint a1 világot kormányozza — hanem egye­bek névszerint pedig a' felett határozzunk, mi­ket kelljen okvetlenül kívánnunk a törvényho­zástól, a tökéletes viszonosság alapján,melly re a' körülmények 's kiváltképen a' gondviselés böl­csesége felhelyeztek bennünket. Ez volna tehát indítványom, melly ha egész terjedelmében el­fogadható nem volna, teljes bizalomnal felhivan­dónak vélem mélt. gr. Zay Károly főfelügyelő urat, hogy legalább az ágost. négy kerületet szó­lítsa fel a' közös egyetemes gyűlés megtartására. Egyébiránt Jeszenszky úr indítványát, az általa ajánlott modorban is szívesen pártolom, vagy bármelly indítványt, melly czélhoz segíthet. De véleményem az, hogy itt ne papok egyedül, ha­nem az egyház szólaljon fel, és pedig nyíltan, őszintén, szabadon, 's ragaszkodó bizalommal a1 trón, az országgyűlés 's a' nemzet iránt, mely­lyeknek mindenike épen ezen napokban adta a' világtestvérülés legszebb leggyönyörűbb jeleit, az évangyéliom ama szavai szerint: Isten nem személyválogató, hanem kedves neki mindenki minden nép között^ ki Istent féli és igazságot cse­lekszik. Székács J. Eszmetöredékek. Európának 's így a' világnak egyik leghatal­masabb thrónja, — mikor birtokosa, a' béke Na­póleonja, szerencséje tetőpontján állott, — mi­kor családja számára még két koronát 's egy al­királyságot biztosítva látott, — mikor a' népkép­viselők többsége néki hódolt, — mikor a'lefegy­verkezett éhező proletariusok ellen, majd csak­nem 200 ezer szuronyról, és 400 ágyúról, minden perczben rendelkezhetett, —- mikor Frankhonban átalános jólét 's az evvel karöltve járó bókesze­retet elárasztva vala, — napjainkban, porszem­kint összeomlott; — azért, mivel Lajos Fülöp és hajthatlan ministere Guizot, a' közszükségnek, melly a' szócskában „reform4, 1 " nyilatkozott, hom­lokegyenest ellenszegülni merészkedtek : új ta­núsága annak, hogy az átalános meggyőződéssé vált közkivánatnak, nincs erőhatalom, melly el— lentállhasson ! Alkalmasint azt fogják kérdezni : ugyan mi

Next

/
Thumbnails
Contents