Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1848-03-12 / 11. szám
letett, szüléi, rokoni örültek e' kitüntetésén: mások pedig, kik az iíjú lángleikét sejtették, titkon susogták : „farkast zártak az akolba."' Ezek mondtak valamit, mert Calvin a' r. katholika egyházban divatozó kenet (chrisma) felvételét mindig halogatta, söt el sem is fogadta, hanem rövid idö múlva ismét a' párisi egyetemeken találta magát : — ekkor már atyja kívánságára nem mint istenész, látván az éles látású atya, hogy a' vallási mozgalmak mi zűrzavaros fordulást vettek.,'s fiának igazság mellett buzgó lelke könnyen örvénybe sodortathatik, — tanácslá neki, hogy törvénytanulásra szánja 'megát. Calvin engedelmeskedett: az orleansi egyetemben hallgatta a' mély belátásu Stella Pétert, — onnan Bourgesba sietett, 's olt a' hires Majlandit, — Alciatit. Az egyetemi élet ekkor zajos, csaknem féktelen volt, sok nevetséges kiváltságok forrongóvá tették a' tanuló ifjúságot. Calvin pánczélt kötött e' ragályos szellem ellen, szíve elébbiszelídségében maradt, 's mindenütt mint az ifjúság erkölcsének szigorú bírája becsültetett. Gyakran látták öt szobájában tanulmányi közt imádkozni: egyrészről munkábani vas szorgalma 's béketűrése, másrészről, élénk sebes felfogása tünteték öt ki. — A' noyoni egyetemen Calvin újólag istenészetre szánta magát, a' jeles tanító Wolmár, ki később tübingai professor lett, ismét e1 pályára hódította öt, söt elfogulttá tette az evangyéliom iránt, ugy, hogy sokan mondják, Calvintis Németország képezte reformátorrá. Annyi igaz, hogy a' theologia iránti hő vonzalmat 's a' görög nyelvbeni jártasságát legtöbb részben Wolmárnak köszönheti. Ezen tudósnak házában tartózkodott ez időben^ egy tüzes lelkű ifjú, Béza Tódor, ki Calvinnak komoly lelkébe mi hamar beleszeretett: ö is törvénytanuló elébb, de Calvin iránti rokonszenvből egy pályára léptek, — később barátságuk bensővé, elválhatlanná lett. Béza írja barátjáról, „hogy Wolmár már ekkor is az igazság erős védőjét látta Calvinban ; de felül is multa ö mind szorgalomban, mind tudományban a' körülte állókat, éjeket virasztott ö át könyvei felett, az éj homályában rakta tudományának alapját, egyszersmind lassanként készítette koporsóját." így lön az, hogy az ifjú Calvint sok nehéz kérdések megfejtésében, magok az egyetemek megkérdezték. Ebben az időben történt az, hogy Németországon Luther követői — Melanchton állván az élin, — seregestül mentek Augsburgba, hitvallásukat a' német császár eleibe terjesztendök. — Luther Coburgban maradt, — 's mig ö ott nagy terveivel mulat, VIII-dik Henrik, angol király egészen neki ereszlé magát frivolitásának, 's arragoniai Katalintóli elváló perében Calvin is megkérdeztetett. —[ 0 határozottan felelt, hogy a' sógorasszonynyal való házasság tilos, 's megmagyarázta, hogy az illy házasság a1 zsidóktól jött át a' keresztyének közé, kiknél törvény volt, hogy ha valami férfi mag nélkül halt meg, annak özvegyét egynek az atyafiak közöl el kellett venni, nehogy a1 nemzedék kihaljon. — Calvinnak tudományos iskolai pályája még egyszer szakadt félbe ; Bourgesböl Noyonba kellett sietnie beteges atyjának ápolására, ki is fiának karjai közt szenderült jobb életre mint buzgó r. katholicus; 's mi Calvinnak jellemére gyanusítói ellen nagy fényt derít, — r. katholicus papot hivatott atyjához , 's jelen volt az absolution 's utolsó keneten. Elhatározott ponton állott már ekkor Calvin az újításra nézve : mindazonáltal még ekkor elméje nem forgott máson, mint Béza irja történettanában; hanem egyedül a1 tiszta tan mellett buzgott. Így ír ö : „abban az időben Orleansban, Bourgesban, Toulouseben,— három egyetemeken hallatta az Úr a' maga szavát. Voltak néhány férfiak, kiknek szemök az igazság előtt megnyílt, de ezek csekély foganattal működtek, mig egy ifjú ember, Calvin, Orleansba nem jött törvényt hallgatni, ki már ekkor derék készülettel volt az Urnák munkájára. Isten kegyelméből legszebb óráit szentelte ö az istenészetnek, 's rövid idö alatt ugy összekapcsolta a' tudományt a' lelkesedéssel, hogy sok családok kebelében csodásan terjesztette Isten országát: nem valamelly kikeresett föllengös nyelven, mellyet ö nem igen kedvelt, hanem olly mélységgel, olly beszédbeli méltósággal, hogy öt csodálkozás nélkül már ekkor senki nem hallgathatta." — Ez az ö legelső nyilvános hatása a' reformatio mellett. Sok baráti levén,kikkel levelezési viszonyban állt, ezek a' föfö családok körébe elvezették öt, söt távolabb fekvő várak fő embereivel hozták ismeretségbe. Tüznyelvéröl örömmel hallgatták az új tant, „Krisztusban megigazulni," mellyet ö ügyesen tudott az egyedül üdvöt osztogató pápai egyház tanának ellenébe állítani. Sokszor mondá : „hogy ha az egész világnak munkáit mérlegbe tennők, kevesebbel nyomna, mint annak egyszeri müve, ki a' keresztfán szenvedett ,4 Í és a1 milly erősen ragaszkodott Calvin eleinte a' római egyházhoz, — e' hitben olly hirtelen szilárddá lett, ugy hogy legelső ifjúkori munkáját azon szellem lengi át. mi a' legkésőbbit. Köriilbelöl erre az időre lehet tenni Calvinnak azon benső küzdelmeit, mellyekkel vívott akkor, midőn a' római egyháztól elszakadni, 's magában már megalapított nagy tervét a' világ eleibe bocsátani akarta. — Hogy Calvinnak több benső harczba került a' római egyháztóli elszakadás mint Luthernek, azt következtetni lehet. Luthernek lassú, 's mint egy rendszeres előkészülete, miután barátjának halála öt zárdába vezette, az e1 miatti szomor 's ábrándra való hajlam, a1 barátok társasága, mind hamarább vezethették arra, hogy magának a1 Krisztusban való
