Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1848 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1848-02-13 / 7. szám

szerint e' kifejezést: „ki mint atya, fiú és lélek nyilatkozék minekünk," mit a1

sabellianok és swedenborgianok is mondhatnának, így a' 3 személy lényegysége világosabban volt volna kifejezendő ; továbbá a' sátánnak, mint az emberek bűnre csábítójának meg nem említését, mert a' félelem, hogy sokan megbotránkozandnak e' tanon, minden ker. alaptan kihagyására vezetend; különösen pedig az úrvacsorának, mint csupán épületes és serkentő eszköznek felfogását, mi ellen már Spener azon megjegyzéssel vitt, hogy ha az úrvacsora nem lesz egyéb, más kegyeszközöktöl, mint ima-, istentisztelet 'stb., miben sem fog különbözni. E' szónok után megint világi tag lépeti föl, ki már néhány nappal azelőtt e' javaslat fölötti tanácskozás első kihirdetésekor azt javaslá , álljanak el minden vitatkozástól 's adják azt az egyházkormánynak azon nyilatkozattal át, hogy a1 zsinat nem tartja magát tanrendkészítésre feljogosítottnak 's ezt egy későbbi, létegesen összeállított gyűlésnek kell hagynia, de a'választmány által kidolgozott javaslatot alkalmatosnak tartja, hogy arra bevezetésül szolgáljon, 's gondos figyelembevétel végett ajánlja azt. 'S midőn e' tag ujdon indítványát ismételé, annak indokairól közelebbről nyilatkozék; szivén fekvék jelesül, hogy a' választmányi munkálat formális elfogadása és jóváhagyása által ne állíttassék föl papokra nézve új hitelletésnonna, mi ellenkeznék a1

zsinat ujabb határozatival, mellyek szerint csak az ordinatioformula fogna tanszabadsági határokat egyes alanyokra nézve képezni; véleménye tehát az volt, hogy a'zsinat ne bocsátkozzék a'javaslatok bírálata- 's magáévá tételébe, hanem tekintse azokat csak bevezetésnek, miként állapítsa meg tanrendét utóbb az egyház 's így adja azokat további szerkezetszerü lépések végett az egyházkormánynak át; minden másféle eljárás praejudicáló lesz ugy az egyház-, mint az istenészeti tudományra nézve; mert minden elismerés mellett a' gyűlés islenészei magok nem képezik az istenészetet, e' miatt javaslatuk felöl előbb a' tudomány 's közvélemény szava kihallgatandó. — Ezen indítvány lön tulaj donkép a' harcz főtárgya, kivált a'tulajdonképeni eldöntéskor; mert ámbár a' javaslat — mint a' symb. könyvek rendelete 's ezeknek mintegy becsmeghatározó egymás ellenébe állítása, vezérlő tekintetök felöli nyilatkozat fogalmazása 's különösen a' consensus egyes pontjai — ellen több kifogást tettek még ugy azok, kik vele a' fődologban megbarátkozottaknak nyilatkozának, mint azok, kik azt inkább elvileg ostromiák, mindazáltal magok ezen ellenek sem kívántak tulajdonkép szavazást, hanem inkább csak bírálatot mint anyagot e' tárgy további meghányására 's a' javaslat védői is, egy istenész választmányi tag és referens, fontos ellenokaikat csupán e' czélból hozák fel. De az iránt, a" zsinat legalább elvileg fogadja-e el a' javaslatot 's ennek megfelelő nyilatkozattal adja át az egyházkormánynak, vagy minden tanácskozástól, valamint minden saját itélethozástól álljon-e el 's a'javaslat használását jövő gyűlésre bizza-e egészen, igen hosszú élénk vita keletkezett. Azok, kik az első nézet mellett szóltak, ugy vélték, hogy hatalma- és feladatában fekszik a' zsinatnak, hogy választmánya munkája, mint tanácskozásinak habár csak összeges kifejezése irányában állást vegyen 's müvet, melly isteni áldás mellett annyira sikerült, magáévá tegyen; a' zsinat egész tevékenysége csak tanácskozó, de tanácsadásra felszólíttatva miután azt minden pontnál, végtére még az ordinatioformulánál is adott, azt itt sem tagadhatja meg 's méltóságával nem egyez, hogy jövő fözsinalra bizza azt, mit maga is megtehet; mert hosszú vitatkozás nélkül is Ítéletet mindegyik képezhetett magának; habár a' III. sz. inkább istenészeti természetű, az I. és II. mégis leglényegesb elemeit illeti az egyházi állapotnak; itt nem az forog fen, hogy a' symbolumoknak új érvény adassék — az nekik megvan — hanem, hogy a' zsinat tudata folytonos érvényéről újra kimondassék; 's ha a' III. sz. inkább istenészeti természetű is; meg kell gondolni, hogy az ordinatioformulábani hitvallásról is végzés hozatott's hogy minden jövő gyűlésen világiak is lesznek jelen, így e' szakasznak legalább elvéről nyilatkozni lehet; sőt a1

zsinat e' javaslat felől határzotlan nyilatkozni köteles is, mert az ordinatiokori hiteltetés 4-ik pontjáróli végzés csak aaon világos elöreföltevés mellett hozatott, hogy 5—ik pont után a' symbolumoknak egyházbani vezérlő tekintete meg fog magyaráztatui, e' kérdést tehát többé nem mellőzhetni; egyébiránt .az igyen nyilatkozott tagok is mindnyájan reménylék, hogy illyen magyarázat, melly ámbár nem új hitv., de az egész hit velejét mégis mintegy újra emeli 's örömest vallja, az egyházra nézve nagy fontosságú lesz, annak új szilárdságot adand, az előbbi végzések által tán aggályba ejtett kedélyeket megnyugtatandja 's névszerint az egyesült föegyházat is benső consensusa mindig tisztább tudatára fölsegítendi. — Ez ellen más részről felhozaték, hogy hosszabb, felvilágosító tanácskozás nélkül meggyőződésen alapuló teljes beleegyezést nyilvánítani nem lehet 's illyen tanácskozásnak az olly fontos és az egyháztól olly epedve várt szerkezet felöli vitatkozások kárára intézése sajnos gátlásul tekintendő ; e' gátlásból azon titkos aggály is mindinkább kitűnt, hogy e' tanrend szilárd elfogadásával 's nyombani használásul az egyházkormánynak átadásával szorosb korlátok közé fog szoríttatni a' tanszabadság, mint az az előbbi végzések által történt. Ez névszerint világosbbá lön akkor, midőn az elnök előadva, hogy a' javaslat anyagi alkata ellen tulajdonkép semmi indítvány nem tetetett 's formális pontok, kife-