Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-26 / 52. szám

Igazolás. A' Prot. Egyh. és Isk. Lap f. évi 48-dik számának 1322-ik hasábján Droppa Dániel sajó-keszi lelkész urnák tetszetb „Hálairat" czím alatt a' közvélemény Ítélőszéke előtt áldást mondani azökra, kik, földesúri tisztök 's erkölcsi kötelességöktöl hívatva, a' sajó-keszi templom fölépítéséhez segedelemmel járultak. — Ha áldás volt keble ösztöne, 'a tiszta szándék vezérlé tollát: sorai méltánylandók. De nem felel meg czímének a' „Hálairatu

végpontja, melly így van megírva : „Sajnálom, hogy épen ezt nem tehetem a' tornaijai tettes közbirtokosság mostani evang. prot. igazgatója tettes H. A. úr irányában is^ki amaz elrongyollott helyébe építendő új templom legelső 15 öl köveért, csupán a' levegőért, helypénzül, többszöri folyamodásunk daczára, amaz áldozott hulladékokból 5 pengő forintot fizettetett." Tiszteli alulírt a'nyilvánosságot 's annak minden közlönyét, meddig az híven tükrözi a' tényeket: azonban a1

„llálairal" idézett pontja általigazolásra érzi felhívottnak magát, melly azonfelül, hogy gúny, még rágalom is. Isten szolgájának, gúnyt kerülve, erkölcsileg kell hatni, — mihez ha nem ért, lépjen le felfogni nem tudott pályájáról! • r Mi a' rágalmat illeti: a' tornaijai köabirtokosság. 's annak közvélemény előtt compromittáíni szándéklott igazgatója sem levén érintkezésben Sajő^Keszi helységével, annak szükségeit sem ismerheti; lelkészének azon állítása pedig, miszerint az valaha, érintett templom újítására, kő iránt folyamodott volna, — merő valótlanság; söt becsületére vallja alulírt, hogy ha ezen méltatlan gúnyt 's rágalmat nem olvassa, nem is tudja, hogy a' sajó-keszii egyház részére Tornaija határából kő szállíttatott; miután a' kőbánya kezelésére megbízott erdő-bírói hivatal számadásai csupán év végével kerülnek vizsgálat alá. De ha folyamodott volna is a'nevezett egyház, vagy derék lelkésze, és sikert nem arat vala t van-e ezért joga gúnyiratra ? Tartozik-e a1

tornalj ai közbirtokosság, vagy annak igazgatója a'| sajó-keszii egyház, vagy lelkészének, — mint vele legkisebb viszonyban sem levőnek — bármi kedvezménynyel ? — >s

ép azon hitszónoknalq ki egyháza javára nyerhető segedelem reményében — bár Tornaiján, szülői lakhelyén, számtalanszor megjelenik : sohasem tartá érdemesnek a' közbirtokosságigazgatójánál szót emelni azon kő 's levegő megnyeréseért, melly miatt czikkében annyira epéskedik. Nem olvasott ön pontot a' szent írásban, melly gúnyt-szóró modorban intené Isten szolgáit adakozás gyűjtésére : hanem olvasott emlékeztetöt, mikép kérjetek és megadatik, kopogjatok és megnyittatik. A' sajó-keszii lelkész nem kért, nem kopogott, 's ha meg nem adatott, meg nem nyittatott, tegye jövendőben, mit Üdvözítőnk parancsol,'s mulasztott kötelessége fájdalmában ne rágalmazzon! Hámos Antal. Igazolás. S. A. Ujbelyből. Cs. M. november 14-dtki óvó czikkében haragosan zúgolódik, 's desavoüirozza alülirlnak azon vadászi közgyűlésről írt october 10-diki közleményét, mellyben nem az ö sérthetlen személyét, haneni a személyével párosult tárgy körtili átalános véleményt nyilvánítja. Nyilvánította pedig azért, mert a' főtiszt, e.-kerületnek a- megürült politikai oktatószék betöltésére tett intézvénye megváltoztatásának 's halasztó sikeresítésének indokait zsebre dugni nem lehetett; 's ezen indokoknak rugótolla — nem közlő értelme, hanem b1

közgyűlés véleménye Varra épített halasztási rendszere szerint — pedig Cs. M. volt, mint 4-dikjelelt; 'sígy ö a' játékból ki nem maradhatott. Nem ,.becstelenítő rágalmazásból vitetett ez ügy gyűlés elébe," úfint Cs. M.-nak tetszik : haneni "gyűlés elébe terjesztette azt köztiszteletben álló segédfőgondnokunk, ki hivatalosan értesítetvén a' tiltó 's ijesztő levelekről, mellyek templomban és útfélen elhányaltak, — legelébb is maga fögondnok úr combinált, mint természetes ismerője a* mult eseményeknek, és Cs. Mt, juliusi gyűlés határzata ellenére, szükségesnek látta fel nem szólítni, hanem az ügyet gyűlés elébe terjesztetté* gf ülés méltánylotta az elnöki eljárást; és'inem „áz aljas rágalmazóktól elhitetett némellyek ," hanem a' gyűlés ítélt, még pedigátalános többséggel, mellyben közlő legkisebb részt sem vett, — mert hisz minden felháborodott a' váratlan hírre! És ha az ijesztő levelek közbe nem jönek, a' 4-dik jelelt is felszólítatik az elébbi határzat szerint : de a' gyűlés kényszerült hódolni a' körülményeknek ; s megváltoztatott határzata igazlására , természetesen, kimutatta a' rugótollat, combinált, vádolt és itélt. — Közlő hál nem írhatta, hogy a' gyűlés pártolta Cs.Mt, mert akkor öt bizonyosan fel kellett volna vagy az elnöknek, vagy a' gyűlésnek szólítnia, holott a' halárzat szerint elmellözte/s az ügycsomó megfejtését elhalasztotta, épén azon okok miatt, melylyek Cs. ellen felhozattak. Mit akar hát óvó úr ? A' vadászi gyűlés köz -lőjét „felvilágosításával," gyanúsítása-, aljasítása- 's paprikás kifejezéseivel bizonyosan hitetlenílni akarja a* nagy közönség előtt V ! és fölleplezi saját nevét,mint 4-ik jeleltet, egész tanítói búsulással, miről a' szomszédban semmit sem tudtak. Igen 1 de közlő a' vadászi közgyűlés eljárását kéri fel tanúul, 's hivatkozik a' tisztelt gyűlésre : Vájjon nem kímélettel irta-e meg azt, mit meg nem irnia nem lehetett? És ugyan helyeselhetö-e egy „az igazság szemébe szabadon néző felsőbb szónoklati osztály proí'essorának" azt követelni: hogy valaki az ö becses személyeért, egy gyűlésnek főiskolát érdeklő határzatát