Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-12-12 / 50. szám

atyai gondoskodása alatt a* combridgei kir, collegiumban végeztem 's tisztább világosság derülvén föl bennem, az angol egyházba bekebleztettem. — Első missióutamat, melly a' zsidókhoz Palaesiina-, Aegyptus-. Mesopotamia-, Persia-, Krim-, Georgia- 's török birodalomba vezetett, 1821-ben elkezdve, 1826-ban végeztem el. Véreim közti közelebbi munkálkodásom Anglia-, Skótország-, Irland- 's a' földközi tengerre terjedett ki 1826-tól 1830-ig. Aztán Törökországot, Persiát, Turkestant, Bokharát, Afghanistant, Cashmirt, Hindostant 's a' veres tengert utaztam be 1831-töl 1834-ig" 1835-ben már megint Abyssinia- 's Arabiába utazott, hol, mint péld. Bokharában, a' legnagyobb bántalmaknak tevó ki magát. 1837-ben Amerikába ment. Mivel következett évbeni visszatérte után parochiája Angliában csak 29 ft st. jövedelmezett évenként (nejének, Georgine ladynek, saját Vagyona van), miként tudva van, arra ajánlkozott, hogy újra Bokharába elmegy, ott az angol tiszteket kiszabadítja vagy legalább sorsukról biztos tudósítást szerez,— mit meg is tön. Útját Athene-, Konstantinápoly-, Trapezunt-, Persián keresztül vevé. Azonkül el nem mulasztá magáról egész keleten beszéltetni, mindenütt előre tudatván megérkezése hirét, nagyon szembeötlöleg hosszú papi ruhába öltözködvén 's a' bibliát kezéből soha le nem tevén. „Egész utamat" így beszéli ö maga, „a' tengertől Bokharáig teljes papi díszöltözékben végeztem, mert föltettem magamban, hogy egy mullah állása lebegend mindig szemem előtt, mitől, miként észrevevém nem sokára, megszabadulásom egyedül függött. A' bibliát nyitva tartám kezemben; érzém, hogy egész hatalmam e' könyvben fekszik 1

s csak annak ereje tarthatott meg. E'szokatlan-nemü föllépés Schaher Islamból nagy embercsapatokat csábított Bokharába, mi czélomnak annyiban kedvezett, hogy ha halálra ítéltetem, ennek híre messze elterjedett 's a' következmények magára az emirre nézve is nagyon komolytermészetüek lehettek volna." Csak „a1

nagy derwischnek Angliából" nevezték öt. (S. K. Z,) Statlstikai adatok. F. év elején a' pápa Mezzofand bibornoktól, ki most, miként tudva van, Lambruschini helyett tanulmányok ministere, hivatalos tudósítást kívánt a' tartományi városokban ugy, mint maga Rómában most csaknem kirekesztöleg a' Padri della Dottrina cristiana által kezelt elemi oktatásnak mibenlétéről, a* közép 's legalsóbb néprétegek férfinemü ifjúságát illetőleg. A' kivánt tudósításhoz mellékelt statistika szerint az egyházi birodalomban a' népoktatás korán sincs ollyan karban, miként azt óhajtani 's várni kellene. Kiviláglik többi közt, hogy a' községek által fizetett világi papoknak az egész országban nincs több 18 tanállomásuknál* Ezek közöl Rómában van 4, a'tartományokban 14. A' rómaiak ezek: Trinita dei Monti 300 fiúval, San Salvatore in Lauro 360 fiúval, Madonna dei Monti 740 f., Madonna degli Angeli 500 árvával. E' 4 intézetet, valamint a' Borghese hg által alapított ötödiket is, 54 tanító kormányozza. Tartományi állomások ezek: Tivoli 170 fiúval, jóllehet 200-nál sokkal többnek volna oktatásra szüksége; Viterbo 6 szerzetes-és 300fiúval; Orvieto 24 szerz., köztök 16 ujoncz- és 300 f.; Bolsena 4 szerz. 's 28 f.; Corneto 4 szerz. és 170 f.; Spoleto 7 szerz. és 290 f.; Foligno 4 szerz. és 110 f.; Loreto 4 szerz, és 170 f.; Sinigaglia 4 szerz., kik egy árvaintézetet kormányoznak; Nocera 3 szerz. és 110 f.; Ancona 8 szerz. és 270 f.; Benevento 7 szerz. és 120 f.; Velletri 6 szerz. és 230 f.; Castelgandolfo 4 szerz. és 100 f.. Innen kitűnt, hogy jelennen még nagyon sok, névszerint kisebb tartományi helyen, nem kevés számú, iskolába járható fiú minden elemi oktatás nélkül nő fel; 127 tanító csak 4285-öt oktat. (A. Sch* Z.) Gyermekek rabszolgasága. A' legkeserűbb szegénység és roppant gazdagság, királyi pompa 's legpiszkosb koldússág, fényes paloták és összeomlással fenyegető vityillók, a' világon legtisztább 'slegékesebb, egyszersmind a' legsötétebb és legsárosabb utczák ellentéteihez, mik Londont kitüntetik , csatlakozik a' szabadság és zsarnokság szomszédossága is, melly ott nagyobbnak mutatkozik, mint másutt bárhol* Spitalfield, Bethnal-Green és While-Chapel városrészek Londonban celtaféle várost képeznek. Franczia kézművesek, a' nantesi edictum visszavétele után hónukból kiűzetve, ir proletárok, Irlandból évenként éhség által kikergetve, és zsidók Európa minden részéből az angol népességgel képezik a' száműzöttek törzsét Spitalfield és Bethnal-Green közt hétfőn és kedden 6 és 7 óra közt gyermek vásár tartatik. A' szülők 8—9 éves, mindkét-nemü gyermekeiket oda viszik vásárra, hogy bérbe adják őket. Ha pang a' tözsérkedés, e' vásárban sokszor 300 kis munkást lehet találni; ha ismét növekedik a' kalmári munkásság, 50—60-nál többet egyszerre összegyűlve találni nem lehet. Meglevén az alku, kibérlöje azt tesz a* gyermekkel, a' mit akar, munkásul, futnokul vagy szolgául használja őt; a' gyermek kirekesztőleg övé napjában 12—15 óráig, mert a' szülök e' szerencsétlenek számára nem kívánnak szolgálhatásnál más nevelést. A1 szegények gyermekéből, mihelyt ez lábain állhat 's karjait mozgathatja, így csinál fizetett gépet a* mai társaság.Londonon kivül nincsEuropában hely, hol illyesmitörténnék. A' bethnal-greeni vásárt a' bazárokkal lehet összahasonlítani, hol eladásul rabszolgák állíttatnak ki: de Afrika középéig kell mennünk, hogy népeket találjunk, mellyek közt 'a rabszolgákat saját szülőik viszik a' vásárra.(A. Sch. Z.) Schweiz. St. Gallen canton elkezdé liberal nézeteit a' római egyházügyekre alkalmazni. Először is az új st. galleni püspökség alapító bullá-