Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-15 / 33. szám

PROTESTÁNS ZI ÉS ISKOLAI LAP. 33. szám. Hatodik évi folyamat. Augustus 15. 1847. Megjelenik e' Lap 2 íven, minden héten egyszei. vasárnap. Előfizetés' ár félévre Budapesten házhoz-hordással 3 ft. 40 Itr., postán borítékban küldve 5 ft. pengő pénzben. Előfizethetni Peste . hatvani-utczai Horváth-házban 483. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügys- ' '4

*ban • m.: ien magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM: Pillantat a1

protestáns külföldre. Ge Bogyoszlö. — Lélek gyümölcsei. Terhes Sámuel. -- Iskola-ügy: Iskolarend Locsmándon. H a m m e rschmidt János. — Irodalom: Uniói alválasztmány javaslata. Hajnal Ábel. — Szent-lant: Dávid zsoltárai. Baksay Dániel. — Vegyes közlemények. ' Pillantat a1

protestáns külföldre. (Vége.) Ha már némileg megkutattuk a' dolog kútforrásait, helyén lesz még itt pár szót mondani azon ujdon keletkezett, a' mint magokat nevezik, szabad egyházakról. — Mi a' szabad egyház? — Ők magokat azoknak tartják, mert szabadak az országos egyház hatóságainak befolyásától és ugyanazon egyház hittanától, — tehát az igazgatás és hit dolgában szabadoknak érzik magokat. Én ezen értelmezésben teljességgel nem fogok kezet azokkal. Előttem az egyház szabad, ha a' hatalom állal külsőleg nem nyomatik vallásgyakorlatában , 's benső működésében és kifejlődésében nem gátoltalik, belül pedig önmaga által evangyéliomi szellemben kormányoztatik. Ezen szabadsághoz koránsem kívántatik az egyháznak a' világi államtól tökéletes elkülönözése, 's mégkevésbbé akarom ezen szabadságot annyira kiterjeszteni, miszerint minden egyházközség más meg más hitczikkeket alkosson Az amerikai státusok vallástörvényeit soha sem tartottam jóknak ép azért, mivel ott az állam és az egyház elkülönözése szigorúan kivitetett; az államnak semmi gondja az iránt, mit hisznek és vallanak, milly hitet és erkölcstant hirdetnek polgárai; azért ott sinlik az egyház, és a' hitfelekezetek száma tömérdek. Az angol egyházszerkezetet sem dicsérem, mivel ott az egy uralkodó gazdag országos vallás mellett sok dissidens felekezet nyomorog, elhanyagoltan, az állam segedelme 's védelme nélkül. Az egyház az államból ki nem szakadhat, 's az állam el nem hanyagolhatja az egyházat, mert együtt léteznek 's lakoznak; bár főelveik különbözők, de czéljaik kivitelére egymást nem nélkülözhetik. Azért én nem olly szabadságot követelek az egyház számára, miszerint egészen függetlenné tétessék az államtól: sőt inkább ennek védelmét és segedelmét megkívánom, de ugy, hogy ezt ne kizárólag egy ..í-alkodó országos egyházzal, de minden törvényesen létező felekezetekkel éreztesse. A' lelkiekben pedig még kevésbbé kívánok teljes subjectivus függetlenséget, de — értve a' keresztyénséget , mint posiliv hitvallás*, — az Isten igéjének tekintélye mellett az egyes tanoknak szabad fölfogását, és minden emberi tekintély 's így az egyházban tekintélye ellen is örökös protestatiót. — Most pedig már könnyű ezen általános elveket a' német szabad egyházakra alkalmazni. Ok nem a'keresztyén szabadságnak,— ők a' féktelen rendetlenségnek , sőt hitlenségnek zászlait emelék föl, 's ezért bizonyosan dicső jövendőjük nincs, habár még többre szaporodnának is. Teljes értelemben rájok alkalmazhatni Jézus szavait : hogy az ág nem hoz gyümölcsöt, ha elszakad a törzsöktől. Jelenben azonban a' prolestantismnsnak sokat ártanak, s azt bensökép igen gyöngítik. Romani gaudentde noslro dissidio, mondá Luther. Lássunk immár ahoz, mi elöltünk fődolog, milly tanulságot vonhatni mindezekből — magyarhoni egyházunkra nézve. A' tanulság nagyobb részt örvendetes. Mert bár sűlyos bajok nyomnak bennünket, mindazáltal a' külföldi szakadásoknak felebb kinyomozott két okát köztünk nem találjuk. Mi már most szabad egyház vagyunk azon értelemben, miben a' német elváló egyházak; mert mi függetlenek vagyunk külsőleg az államtól és ezen szabadságunk biztosítva van honi törvényeink által. Valamint pedig szabadságban , ugy egy más tulajdonban is hasonlítunk azon elvált szabad egyházakhoz, — tudnillik : szegénységben és azon kénytelenségben, miszerint nem gyámolítva az állam ereje által, saját erőnkből magunkat, templomainkat, iskoláinkat fenlartani tartozunk. 'S már ezen pont mellett nyilik tágas tere az egyházi állapotunk felöli elmélkedésnek. Lehet kérdeni : jól van-e ez így ? s vájjon nem lehelne-e jobban ? Legyen szabad egyéni véleményemet nyíltan elmondanom. Én jelen egyházi szerkeztünkben nemcsak elegendő, de bőségesen sok , sőt kelletinél jónál több szabadságot lelek, és a' bőséges szabadság mellett igen kevés rendet. Ezen állításom bebizonyítása messzire vinne és lulajdonképen nem is ide tartozik. Nézzünk körül, tekintsünk egyes egy-33