Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-01-03 / 1. szám

szerencsés megfejtését irányadólag elősegélik. Az illy korszerű czikkek, tán nem csalatkozunk véleményünkben, legkedvesben fogadtatnak, tüstént is hatnak 's használatosok. 2) Egyházi és iskolai újdonságok, egyh. és isk. gyűlések határozatai,'s az illy gyűléseket illető tudósítások és észrevételek. Óhajt a n ó k: legyenek ezek Tacitus modorában fogalmazottak, rövidek, tömöttek, kevésben sokat tartalmazók, az alapokokat kimerítők, általános érdeküek, az olvasó közönség figyelmét megragadók 's foglyozók. 'S vajha sokszor lehetne értesülnünk egyházi közgyűléseknek méltó tárgyairól, p. o. Mi történt a' vallásos élet 's az egyháziasság ébresztésére, népünk képzésére, annak alkalmas olvasó könyvekkel ellátására ? Mi történt az iskolák, a'tanulási rendszer javítására, falukon *s főiskolákban, 's arra nézve, hogy tanodáink népesedjenek, 's gyermekeink tanítatlan 's tanulatlan ne maradjanak? Mi történt a' leendő egyházi szolgáknak a' növeldékbeni czélszerübb képeztetése tekintetéből, — a' hivataloskodókra nézve, hogy folytonos önképzésre 's szellemi munkásságra ébresztessenek, hogy anyagilag jobblétre emelkedjenek? Mi történt az iskolatanítók idomítására fent és körükben? Mi történt az egyházmegyei könyvtárak, olvasó 's munkáló társulatok alapítására, a" lelkészek 's iskolatnitók özvegyei 's árváinak gyámolitására 's inség ellen biztosítására nézve? Mikép nyujtatik segély a' pusztuló gyülekezetek megmentésére 's az alakulóknak gyámolitására ? Ezek, effélék volnának méltó tárgyai a' közgyűléseknek 's azokróli értesítéseknek, nem pedig egyesek versengéseik 's pöreik. 3) Értekezések, iskolát, tanítást, házi 's iskolai és népnevelést tárgyazók, szemléletileg fejtegetve a' józan nevelés alapelveit, kellékeit, irányát,—más részről a' gyakorlati életbe avatkozólag, 's a' theoriát alkalmazni tanítólag. Szintén ide tartoznak a' tanitó-egyleti intézkedések. 4) Irodalmi értesítések, mellyek' által a' külföldi és magyarhoni egyházi 's nevelési irodalom körében megjelent új, értékes munkák, népkönyvek 's iskolai tanításra alkalmazottak ismertetendők vagy birálandók. 5) Emlék-'sokiratok és régiségek, a' protestantismus múltját, egyes eseményeket, egyházak vagy iskolák 's egyes személyek történeteit felvilágositók, — mellyek a' történetbuvárt kalauzolják 's feldolgozandó anyagul szolgáljanak a1

majdan támadandó egyháztörténetirónak. 6) Életrajzok, megörizők azon férfiak emlékét, kik egyházunkban széles kört, fontos állomást foglallak el, ügyeinkbe jótékonyan folytak be , tudomány, szereplés, alapitványtételek által nevezetesek lőnek. Az érdem ennyit legalább érdemel. 7) Szent költemények, u. m. templomi énekek, hymnusok, vagy hittani 's erkölcsi igazságokat, bibliai történeteket 's jeleneteket megéneklők, egy szóval, egyházi 's vallásos elemüek. 8) Vegyes közlemények, halálozásokat, hivatalváltozást, előléptetést, megtiszteltetéseket, egyházi 's iskolai ünnepélyeket, jótéteményeket, alapilványozásokat, hálaszózatokat, kérelmeket, felszólításokat, hirdetményeket, levelezéseket ós külföldi nevezetes eseményeket, statistikai adatokat 'stb előterjesztők. Azon ohajtattal rekesztjük be nyilatkozatunkat : Vajha ez új évben általunk 's munkatársaink által teendők kedvök szerint 's megelégedésökre legyenek az Isten dicsőségéért 's egyház javaért buzgó híveknek! Azon ohajtattal: Vajha ohajtatink, mellyek helyesek 's üdvesek, a' legbővebb mértékben teljesüljenek! Vajha az áldások Atyja, kitől alászáll minden jó adomány és minden teljes ajándék, koronázza meg ez esztendőt javaival^ védje 's gyámolítsa egyházát, segélje a' jámbor 's hü munkásokat, éleszsze liitök, reményök 's szeretetöket, hogy békés 's áldott legyen földi éltünk ezen esztendeje 's mindnyájan az üdv útán találtassunk! Török. A1

protestantizmus^ ne^ativltá^ában és positivitásábiin. A' protestantismus értelme 's jelentése felett, különösen az ujabb 's legújabb korban, igen sokat irtak. Hogy is ne lenne az, a' mint feltűnt 's mutatkozik, a' legkomolyabb elmélkedés tárgya? E'tárgynak épen illy nagy fontossága miatt törekedett szerző, mennyire lehetett, ismeretére jutni mindannak, mi az ujabb 's legújabb korban a' protestantismus értelme 's jelentése felett Íratott; 's ha ő itt mindazon, gyakran egymással egyenesen ellentétben levő, nézeteket 's előterjesztéseket össze akarná állítani, mellyek e' felett napfényre jöttek: akkor rövid értekezés helyett terjedelmes iratot adna a' tárgytól-érdeklelt közönség elébe. Minthogy azonban az illy terjedelmesség e* folyóirat czéljával össze nem fér: azért az illetÓ íróknak névszerinti felhozását mellőzve, itt csak azt állítjuk össze, mi a' kérdésben forgó tárgyról saját nézetünk. Ha a' proteslantismusnak valódi értelmét 'g jelentését felakarjuk fogni, mindig történeti oldaláról kell azt tekintenünk. E' történeti tekintetbevétel azt, ki a' protestantismust nyomosán akarja előterjeszteni, a' speieri 1529-ki országgyűlésre utasítja, hol az ugyanitt 1526-ban tartott országgyűlésnek azon határozata, miszerint a* legközelebb tartandó zsinatig a' vallás dolgában kiki csak Isten és lelkiösmerete előtt felelős, mellynél fogva a' reformatio hivei természetesen szabadabban lélekzettek, ismét eltöröltetett, — még pedig azon maghatározással, hogy a' közönséges zsinatig vallás dolgában minden újításnak meg kel! szűnnie., 1*