Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-03 / 32. szám

lajstromának 4-ik szabálya: „Cum experientia manifestum sít, si sacra biblia passim vulgari Iingva sine discrimine legi permittantur, plus inde ob hominum temeritatem detrimenti quam utilitatis oriri, hac in parte judicio Episcopi out Inquisitoris stetur, ut cum consilio parochi aut Confessarii, bibliorum a Catholicis auctoribus versorum lectionem in vulgari Iingva iis concedere possint, quos intellexerint ex hujusmodi lectione non daronum.sed fidei augmentum capere posse,quam facultatem in scriptis habeant, qui autem absque tali faculíate ea legere aut habere praesumserit, nisi prius bibliis ordinario, id est parocho redditis, peccatorum absolutionem recipere non potest." Nem akarva itt az okokat előszámlálni, miket ama hires bibornok *) talált ki,csak azt kérdem: hol büntetés van szabva a'bibliaolvasóra, szabad e ott a1

bibliaolvasás? Vagy tán nem az ekklézsiát nem tevő világiakat, hanem az azt alkotó klérust értetle iró a' biblia szabad olvasóin? A dictosecundum quid,ad dictum simpliciter okoskodni, 's onnan, mert a szoros értelemben vett „Ekklézsiának" engedelem-kérés nélkül szabad olvasni, tehát hazugság , hogy tilos volna a' bibliaolvasás, épen nem áll 5 mert mi az ekklézsia alalt tanítókat, hallgatókat együtt véve értünk; mert ki lesz akkor az ekklézsia, ha csak egy pap, tanító jelen meg a' templomban, a' gyülekezet pedig sehol ? mikor 's mellyik nyelvben, vagy szótárban tesz egy ember egy gyülekezetet? De azt hallom ellenvettetni, hogy a' világiaknak is szabad olvasni. Megfelel erre az idézett zsinati 's pápai szabály. Épen ollyan fogás ez, mint mikor én az uraság tilalmasában vadásztam, pedig a' tilalomtábla ki volt szegezve; vadásztam ám, mert a' tiszttartó megengedte. Pedig atyánkfiainál nemcsak a1

tiszttartónak, de még a' plebánuson kivül a' püspöknek engedelmét is, és nemcsak szóban, hanem írásban kell birni. Azt pedig csak nem fogja a' Rel. 's Nev. állítni, hogy az idézett szabály öt nem kötelezi ? mert pillantson az V-ik Pius pápa bullájába, **) melly a1

trienti káté hátulján is föllelhető, ad perpetuam rei memóriám: ott fogadta az 527-ik lapon: „Omnia a sacrosancta Tridentina Synodo tradita, definila et declarata, indubitanter recipio atque profiteor, simulque contraria omnia etc. ego pariter damno, rejicio et anathematiso." Azt pedig már fölebb idéztem, hogy a' bibliaolvasás is a' trienti zsinat tilalmai közt van : hogy fog a' Rel. és Nev. Számot adni sáfárságáról, hogy a' korszellemmel illy salto mortalét mert vagy akar tenni? Annyival inkább pedig, hogy a' legujabb időben is rendre tiltakoznak pápáik annak olvasása ellen; hogy hogy akarja mind ezt ignorálni ? Épen a' folyó 1847-ik évi Rel. 7-ik számában nevezi IX-ik Pius pápa azon társulatokat, mellyek a' sz. iratot *) Bellarminus De Verbo Dei C. XI. XII. **) Super forma juramenti Professionis fidei. 's azok olvasását terjesztik : „Vaferrimae biblicae societates" névvel. Ugyancsak a' megboldogult XVI-ik Gergely pápa 1844-ik év május havában reprobat, condemnat a' bibliai társulatokat, pápai körlevelében : „fidelesque oves a biblicis societatibus atque ab omni cum illis communicatione avertere connitamini," így inti egyházi felsőbbjeit. 'S azért tán, mert a' protestáns bibliák meghamisítják az eredetit? korán sem; mert hiszen a' mi studiumunk minél kritikaibb, 's minden ember-gondolta jegyzet nélküli fordítását adni a' szent könyveknek: hanem csak azért,mert a'bibliát olvasni nem szabad. Mert hiszen ha áll az, hogy a' mi protestáns bibliáink vesztegetve vannak: nem átalánosságban kell azt mondani, hanem ujjal kimutatni, mellé tevén az eredetieket. Igy : qui nimium probat nil probat — És mellyik bibliai fordítmány tartandó teháti gaznak? A* vulgatat határozta ugyan a' trienti zsinat; de mivel kétféle kiadása van annak is, és egymástól több mint kétezer helyen különbözése : az unitas itt is legalább kétfelé oszol. Mellyet V-ik Sixtus 1590. kiadott,már két év múlva VIII ik Kelemen sok száz és ezer változtatással parancsolt hitelesnek ismertetni, miután a' Sixtuséta'görög's zsidó szövegből megigazíttatgatta.'S hol áll ekép,mitPerger János*) állít, hogy Jézus ez egyetlen szentegyházban kívánta hitkincseit őriztetni? Jobb volna tán a'Rel. 's JVec.-nek elismernie, mit ugy sem foghat eltagadni, hogy bizony nem szabad azt olvasni, mint azt Frankhon érsekei-.püspökeinek XVI ik Gergely 1844. megírta : **) C'est une opinion pervers , qui s'est répandue de tous cótés par les artifices des méchants: qu'on pourrait acquérirle salut éternel par quelque profession de foi que ce sóit, pour vuque les moeurs soient droifes et honnétes. — De cette source infecte de l indifferentisme découle cette maximé absurde et erronnée ou plutőt ce délire, qu'il faut assurer et garantirá qui que ce sóit la liberté de conscience. — Söt még az ugy-nevezett liberalismus megdöntésére kiváltságokkal is ruházta fel XVI-ik Gergely (1844. nov.) teljes bűnbocsánat után a' Sánfédi-stákat, kik ekép esküvének meg : -}-) „Je jure d élever le trőne et l'autel sur les os des infames libéraux et de les exterminer sans pitién." Hogy mer még is a' Rel. és Nev., ollyat állítani, hogyhazugság az, hogy tilos a' római felekezetnek a' sz. iratot olvasni? Ha nem holmi mentalis reserváták játszanák ez állításban a' szerepet : bizonyos jele lenne a' szellemi haladásnak ezen állítás, 's érte atyánkfiai csak köszönetet mondhatnának. K enézy L aj os , gyulai segédpap. *) Rel. és Nev. 1847. 133. I. Perger János. **) Lettre encyclique par le Pape Gregoire XVI-me. f) Revue des deux Mondes 1844. Nov. 15.