Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-08-01 / 31. szám

párhuzamban haladaud a'ltét classikai nyelv. Ezen ]qét nehézség elhárul, ha meggondoljuk, íiogy a' Irlin classikai müvek fordításánál a' növendékek n; :r «elég .öntevékenységre fejlettek; ezért a* tanórálson fordítanak, a* gondolat-mondomá®y=dk,körmondatok kijeleltelnekj a' szavakkal pedig előre, valamint a' szellemes lefordítással utóbb otthon készülnek el. Mi a' görög nyelv aránytalanságát n&ú> A'két nyelv köati nagy hasonlóság a'tárgyhoz értők előtt ismeretes. Miután a' latin nyelv alaktana és szókötése fölfogatoM, igen könnyen megy a' görögé, ugy hogy egy órán a" göröggel ott vagyunk, hol kezdetben öt órán a'latinnal valánk. Arról pedig értekezni, miért fordítunk tudomány-elöiskolákban nagyobb figyelmet a' régi classikai nyelvekre, mint az idegen ujakra, jelesül a* németre is, nem tantervbe való. Erre a1 nevelés-tanároknak sok okaik vannak. — Annyit azonban nem mellőzhetünk el, hogy átalán véve, a' hazai nyelvnek idegenneli összehasonlítása által fejlik főleg a' hazai nyelv és képez, a' menynyiben a' szóhang így válik külön a' jelentéstől, — különösen pedig egy új nyelv sem olly gazdag a'nyelvalakok és gondolat- mondományokban,mint a' latin és görög, és egy új nyelvvel sincs főleg a' görög nyelv igeváltozásainak olly rokonsága, mint hazai nyelvünkkel. 47. §. A at ötödik nyelvészeti osztály tanulmányai. 1) A vallástan. Midőn az előző fok bibliai történetü volt, ezt egyháztörténetinek nevezhetni. Azonban ezen fokot az ennek megfelelő tárgylagos egyházi történettannal nem kell összezavarni. Ez azon egyháznak benső kifejlését, isteni tisztelet-módját terjeszti elé, melly hez a' növendék tartozik, annak igazságát mindig a' bibliából mutogatva. Midőn ebben a' növendék szilárdulva van, akkor taníttassák 2) A' sajátlagos egyházi történettan, melly nemcsak azon egyház viszontagságait sorolja elő, mellyhez a' növendék tartozik, hanem az összes egyházakét, nem mellőzve a' szükséghez képest azon polgári viszonyokat sem, mellyek az egyháziakba és ezek viszont azokba vágtak. 3) Nyelvek, a) A' latin nyelv ezen osztályban a' történeti előadásról a' szónoklati előadásra lép, hogy a1 növendék a'classikai müvek által az erőteljes és Ízléses írmódot sajátítsa át. És ez valamint kötetlen, ugy kötött besaód által történik együtt, következőleg a' szónoklatot és költészetet egymástól évekre elszakgalni nem lehet, mert a' költök által a' növendék főleg érzelmét képezi, a' prosaicusok által szónokolni tanúi. Ezt a' kettőt pedig egymástól még kö«elre sem, annyival inkább távolra elválasztani nem lehet 's nem szabad , és hol ez történik, ott a' tárgybani avatatlanság mutatkozó. — A' szabad vagy kötetlen írmódnak, valamint a' kötöttnek is három foka vaa A kötetlen írmód fokai: a' történeti, sajáttagos szónoklaté és a' kettőt egyítő bölcsészeié. A' költészeti irmód fokai : cselékvényt tárgylagosan «előterjesztő eposi. a® alanyi érzelmet omledeíö iutitos és «' kettőt «egyítö drámai. Már merét, minthogy sC szónoklát -csakugyan inkább tárgylagos, mint a' költészet; 's ha a' kettőt egymástól messze elválasztani n-ern lehet : ezéA osztályban «' régi dassicusoká* ugy kefl elrendezni, hogy a' satónoklati müvek egy fokkal mindig előbb járjanak ; így taníttassanak már ezen osztályban a' tulajdonképen szónoklati müvek, .jelesül Livim, a'mennyiben helylyel a' lörtónet közt lelkes szónoklatok állnak, és Cicero. A költészet pedig kezdje az epost Virgillal. b) A görög nyelv történeti írókat fordít, jelesül Xenopftontés Thucydidesből a' nevezeteseket, c) A' német nyelv mondattani részére irányzólag chrestomathiai da- -rabok olvastatnak. 4) A' történettanból taníttatik az előző fok rövid ismétlése után a' középkor története, kiemelve ebből a' hazai történetnek azon részét, melly a' középkorra esik. 5) A' mértan, a) A' térmértonból a' hosz-, sík- és tömegmértan főbb állítmányait ismétli 's körülményszerüleg újakkal bővíti, b) A' számtan a' sajátlagos betűs számtant megkezdi 's az egyszerű négy müveletek ós töredék után bevégzi a' hatványozást és gyökérvevést ís. 6) A' természettudományokból, a) A' természetrajz az életmüves testek összehasonlító élettanát tárgyalja főbb vonatokban, b) A' természettan pedig a' légkör jeleneteit. 7) A' hazai nyelv a' classical müvekre különös figyelmet fordít, mind olvastatás, mind fölfejtés, mind könyvnélkülözós, főleg szavaló fölmondás, mind pedig azok utánzása által, annyival * inkább, mert a' régi classicusok közt — Horatiust kivéve — ki maga sem tisztán lyricus és lantos költeményei sem felelnek meg minden igényleteknek, egy lantos költőt sem találunk, tehát a' lantos mint más költészet sajátságait is hazai költészetünk által kell előbb fölfogatni. Azonban alkalomszerű kisebb szónoki müvek Íratása is kezdessék meg. Még pedig, minthogy ezek a' hazai nyelven végezendő munkák, jelesül : a' kijelelt classicusok olvasása , megtanulása 's irás általi utánzása magános órákra hagyatik, egyedül az átnézés és kijavítás történik közórán : tehát a' magyar nyelv óráin a' tárgyalt classical müvektől elvont szónoklat és költészettan taníttassék. *-) 2í) A-1 milly okos, épen olly hasznos eljárás. Felkarolva van itt többnyire minden, a' mi hasznost hazai nyelvünk érdekében a" növendeknek nyajthatunk; helyesen választva a' mód&wr, melly által a' tudományt elfogadja és sajátjává tegye. — Van még is egy mozzanat, roellyet, mint a' tanulóra nézve nem kevésbbé üdvöst, a' szónoklat- és kötteszeUau elébe soroztatni óhajtanék, 's ez, a' kör monda toknak — periodi — ugyan csak a' szövegből történendő fejtegetése. A" tudomány csemetéjét a* tanintézetek növény-isko-