Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1847-07-25 / 30. szám
vaihoz közel, a' nagy elődeihez méltó utód sírjába tetetett. — E* temetési alkalommal szónokoltak felette: superintendens ft. Polgár Mihály és kecskeméti oktató nt. Karika János urak, kiknek minden tekintetben jeles beszédeik valóban méltók valánaka' nagy halott hamvai fölé; sírjánál pedig egyik segéde t. Bacsó János úr tartott sirbeszédet. Kit vessztettünk légyen a' boldogultban el, legjobban tudják az öt közelebbről ismerő kortársai azok, kik látták öt már a' tanúlói pályán, mint a' sok jeleseket fölnevelt debreczeni főiskolának az időben egyik csillagát fényleni; kik látták öt seniori és segédoktatói hivatalában; — tudják azok, kik a' tudomány-szomjas férfiút figyelemmel kisérték az általa meglátogatott külföldi akadémiákban is; — tudják azok kik öt 1818-ban már mint k. k. halasi segéd papot, 1819-ben mint egyszerre két fényes—h.m.vásárhelyi és dömsödi — egyházak választott papját,— majd 1822-ben ft. Budai Ésaiás úr superintendensi hivatalra lett emeltetésével, a' debreczeni főiskolában hittani oktatói székre közbizodalom által választottat — de a' mit akkori gyengélkedő egéssége miatt el nem fogadhatott, majd 1826 óla pedig mint a' k. k. halasi fényes gyülekezet közkedvességü lelkipásztorát ismerték; tudják és érzik azok, kik társaságában élni szerencsések valának, kik tisztelék benne a' valódi tudóst, a' nemes-Ielkü embert, és nyájas barátot; — tudják és érzik a' dömsödi és halasi gyülekezetek, mellyek közöl az elsöbbikben 7, azutóbbikban 21 évek alatt ritka buzgósággal és példátlan pontossággal mindeneknek méltó dicsekedésükre vitte lelkipásztori kedvelt hivatalát, 's ernyedetlen buzgósággal munkálódta iskoláinak virágzását. Hadd álljon itt példátlan pontossága és hivatalábani fedhetetlensége jellemzetéül azon bámulatos tény, miszerint szinte 4 havi, 'sőt leginkább ágyban-tartó gyengélkedése daczára is, az anyakönyveket e' népes gyülekezetben olly hiven és pontosan vilte, hogy az ö halálával más kézre került halottak anyakönyvébe ölön első,kit helyettesének kellett bejegyezni. Halálát a' boldogultnak az árva gyülekezeten, sok jó barátain, és számos tisztelőin kívül különösen kesergik vigaszlalhatallan özvegye t. Pály Zsuzsánna asszony, és egyetlen fia köz, és váltójogi ügyvéd, t. Gyárfás István úr, kiknek is szívsebeikre vigasztalás , az 58 éves vándor hamvaira pedig áldó emlékezet ? s örök béke légyen! V. F. Ralkóvölgyi tanítók egylete. Népnevelés! kiált a* világ, és ez valóban e1 kornak főfeladata: de, nem tanácsosabb volna-e kiállani előbb: ,,a'népnevelök nevelése!?" — Én azt hiszem, — mert hogyan vezetheti vakot olly valaki, ki maga sem lát, kinek magának még tökéletesen meg nem nyíltak szemei? — Szegénységünk miatt, igaz, semináriumokat még most nem remélhetünk; tapasztaljuk legalább milly nehezen megyen ez a* nyír egyházital-, — így maradnunk még is égrekiáltó bün lenne! — Haladnunk kell! Hogy tehát a' dolgon némileg segíttessék, nt. főesperes urunk felszólítására,t. Jakobaey Károly y szeretett dekán urunk vezérlete alatt, minálunk is tanítói társulat létesült, mellynek egyszerű czélja az, hogy a' tanítók magok igazi népnevelőkké neveltessenek. E' szép és nemes czélt, hogy minél könnyebben elérhessek a' ralkóvölgyi tanítók, szükségesnek vélték mások közt ezeket határozni: Hogye* társulat minden tagja legyen becsületes, szeplőtlen 's vallásos életű; pálinkaféle italokkal, az orvos rendelése nélkül, soha sem, a' többi szeszes italokkal pedig legnagyobb mértékletességgel éljen, 's illyképen a' mértékletesség társaságába is lépjen: ellenkező esetben kicsapatik— Voltak, kiknek ez nem tetszett, 's kik ezt feleslegesnek tartották. Bár felesleges lenne az illyen szabály, uraim! nem csak minálunk, de egész széles hazánkban is! Én azonban meg vagyok győződve, hogy még most nemcsak nem felesleges, hanem némellyeknek nagyon súlyos is — exempla sunt odiosa. — Továbbá, határoztatott, hogy a' társulat minden tagja, bármi csekély, de nevelésről szóló munkácskát esztendőnként kétszer, t. i. az iskolázás elején és végén tartandó társulat minden ülésébe — elhozzon 's felolvasson.— Ez sem tetszett mindnyájunknak, — mert voltak, kik vélekedtek, hogy vannak köztünk olly gyenge egyének is, kik illyesmita' papirosra feltenni nem képesek! Jó Isten! a' népnevelőkről lehetne így vélekedni?! valóban szomorú lenne — holott a' nép- 's gyermek-tanítónak minden nap annyi tapasztalni valója van iskolájában, hogy arról minden fejtörés nélkül íveket írhat, — annál inkább, hogy ezt azon a1 nyelven, a* mellyen neki tetszik, szabad tennie. E' két pont, véleményem szerint, a' fő pont, 's ez által különbözteti meg magát egyletünk a' többi, esperességünkbeli tanítói egyletektől; — mert magában értetik, hogy mi is hasznos iskolai könyveket olvasni 's nevelésről üléseinkben szóval is értekezni szoktunk. — Megjegyzést érdemel még e' társulatnak azon szép 's igazán tanítói szelleme , hogy a' ralkóvölgyi tanítók, ámbár protestánsok, papi elnök ellen nemcsak nem protestálnak, mint azt bizonyos völgyi tiszttársaink tenni szeretnék: sőt felszólítottak magok némelly fiatal papokat,hogy egyletökbe lépjenek, 's a'népnevelést közerővel, velük együtt, előmozdítani törekedjenek, — melly felszólításukat némellyek elfogadván , e' társulat tagjainak neveztetni szerencséjeknek tartják. Csipkay Jonathan, ralkai ev, segédpap. Szerény íigyrlmezíetés a' „Várady" alapítvány Ügyí'ben. A' legközelebb mult győri sup. gyűlés a' megboldogul Várady István által a1 dunántúli