Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-25 / 30. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI 30. szám. Hatodik évi folyamat. Julius 25. 1847. Megjelenik e' Lap 2 íven, minden héten egyszer: vasárnap. Előfizetési ár félévre Budapesten házhoz-hordással 3 ft. 40 . postán borítékban küldve Sít. pengő pénzben. Előfizethetni Pesten hatvani- utczai Horváth-házban 483. szám alatt földszint Landerer és Heckenast könyvnyomdája ügyszobájában és minden magyar- és erdélyországi kir. postahivatalnál. TARTALOM : Palyakérdés. S za I a i 1 s t v á n. Észrevételek az egyházrendezést tárgyazó javaslat iránt. Surányi egyház. Spannagel József. — Gyűlések: Dunántúli ref. egyházkerület és a' bihari egyházmegye gyűléseik. Nagy János. Könyves János. — Iskolaügy : A' tudomány-elöiskolák tanterve. Készítette Warg a J á n o s, jegyzetekkel kíséri Károlyi István. — Irodalom : Egyházi szertartási beszédek F ö r d ö s L. és S z i vos M-tól. Vári-Szabó S. — Szen t-1 a n t : Hálaima. Miskolczi Pál. Luther. Orbán József. — Vegyes közlemények. Pályakérdés. A' Ileligio és Nev. f. évi 38-ik számóban, egy róm kathol. megyés-püspök által jutalomra kiadott következő pályakérdés közöltetett: „Minő erősséget nyer a' kath. egyház a1

hitágazalok meghatározásában. és a' hitviiázatok eldöntésében nyilvánuló isteni tekintély által : ellenben mennyire segíli elö a' protestantismust megsemmisülésében, főleg napjainkban, ezen elv hiánya s a' minden tekintélytöli független állás?" Ugyancsak e' kérdésnél megjegyzi a'közlő, hogy a' protestánsok csak gyarló eszüktől, a1

róm. katholikusok pedig isteni észtől, 's az igének folytonos testesiilésétöl, azaz. az egyháztól függenek, 's kérdés — úgymond — mellyik észszerűbb ? — íme a1

pályakérdésben — hozzá értve a' közlő által telt jegyzést is — következő állítmányok foglaltatnak : 1) Hogy a1

római egyház erősséget nyer az által, hogy a1

hitágazatok meghatározásában, és a' hitvitázatok eldöntésében, azaz, a' szent könyvek magyarázásában, isteni tekintélytől függ. 2) A protestantismus meg fog semmisülni, minthogy a' hitágazatok meghatározásában, vagy is, a' szentirat-magyarázásban, nem függ isteni tekintélytől. 3) A' róm. katholikusok biblia-magyarázata észszerűbb a1

protestánsokénál, mert amazok isteni észtől, emezek pedig csak gyarló emberi észtől függenek. Nem akarok azonban most itt azon kérdésre felelni, hogy tudniillik minő erősséget nyer a' róm. egyház a1

kérdéses magyarázati elvnél fogva, és vájjon ellenben megsemmisül-e a1

protestantismus ? mert nem akarom, hogy a' pályázandó .egyének majd innen puskázzanak, — minthogy különben is a' tapasztalás ellenkezőt tanúsit: hanem a' felebb elősorolt állítmányokból csak a'következő kérdéseket formálom, hogy azokra röviden megfeleljek. a) Vájjon a1

róm. kath. egyházbir-e isteni tekintélylyel a1

hitágazatok meghatározásában ? b) Igaz-e, hogy a'protestánsok nem isteni tekintélytől , hanem csupán csak az emberi észtől függesztik fel a' hitágazatok meghatározását, a' szentkönyvek magyarázását? c) Mellyik tehát észszerűbb magyarázat, a' róm. katholikusoké-e vagy a' protestánsoké? — I. A' mi azért az első kérdést illeti: a' róm. kaíholikusoknál a' hitágazatokat meghatározni, vagy is, a' szent könyveket magyarázni, az ekklézsiának levén joga, önként következik, hogy az ekklézsiának van isteni tekintélye. Ezt pedig ők bebizonyítják az ekklézsia csalhatatlanságából; mi ismét Össze-függésben van azzal, hogy Péter apostolnak, mint isteni-tekintélyűnek, a' róm. pápák ugyanazon-tekintélyü utódai. Ez utóbbit nem kívánom most érinteni, mivel már eleget olvastunk róla : csak az egyház csalhatatlanságáról akarok röviden emlékezni's kimutatni, hogy a' róm. egyház nem csalhatatlan, 's következésképen nem is birhat isteni tekintélylyel a' hitágazatok meghatározásában, 's a' hitvitázatok eldöntésében. A' hitágazatok meghatározásában ugyan is teljes joggal bir a' róm. katholikusoknál a1

képviseleti egyház. A' képviseleti egyházon pedig némelly róm. kath. theologusok értik a' közönséges egyházi zsinatokat, némellyek pedig a'pápát. — Lássuk, akármellyik is csalhatatian-e ? «) Hogy a' kiillátható egyház, ugy tekintve azt, mint a' melly az egyházi zsinatok által képviseltetik, nemcsak nem csalhatlan, de valósággal is hibázott, a1

történettanból világos. Tudjuk ugyanis, hogy egyik egyházi zsinat a'másik határozatát elrontotta.Nevezetesen a'787-ben iarlott nicaeai zsinatnak a' képek tisztelelérölihatározatát, a'794-ben tartott frankfurti zsinat megsemmisítő. Ágoston tana meg volt állapítva a" carthagói gyűlésben. — kárhoztatva a' diospolisiban, — újra fölmentve az ephesusiban, de átok alá vetve a' moguntziaiban.Továbbá a'costnitzi és báseli zsinatoknak, a' római pápáknak zsinatok alá rendelte-30