Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-11 / 28. szám

Külföld: Pápai nyilatkozat. XIV. Kelemen pápa CGan­ganelli; 1769 — 1773) egy bibornokgyülésben í«?y nyilatkozott: Hosszas és érett megfontolás után, minden zavarból menekülésre csak egy rést, csak egy üdvét, csak egy szabadulást találok 's az, minden ker. egyháznak mentessége Róma ed­digi fögyámságától. Hagyjatok minden népet, hadd építse maga szeretet- 's bizalomban ker. egyhá­zát, hagyjátok meg neki a' Krisztus örökségét, 's ne kormányozzátok azt tovább kapzsi gyámok­ként csupán tinhasznotokra! Hagyjatok fel min­den erelnekités- és átkozással í Minő összhang­zást, minő erőt fog aztán kifejteni a' ker. vallás a' népek boldogítására a' helyett, hogy kölcsönö­sen ellenségeskednek 's gyöngítik egymást. Nép fog szellemi erőben nép mellett emelkedni, mű­vészetek és tudományok testvéri szövetséget kö­tendnek a' nemzeti egyházzal 's minden erőt ve­télkedve ébresztendnek föl a' népek boldogítására. Jertek, menjünk, egyikünk kelet, másikunk nyű­göt felé; járjátok be, mint új apostolai a'világos­ságnak és szeretetnek, a' világot, hirdetve : az Úr országi el fog jöni. Mondjatok le minden földi di­csőségről ; én más dicsőséget nem akarok, mint az Úr szolgája lenni 's megszentelni a' népeket. (A. Z. f. Ch. u. K.) Pontius Pilátus még folyvást él a franczia nép­mondákban. Vienne mellett gúlaalakú, 70 láb ma­gas régi római sirdomb áll felirat 's képmü nél­kül. A' nép neki Aiguille (tű) nevet adott 's véli, alatta fekszik Pilátus eltemetve 's nyugla még most sincs. Egy régi római tornyot Viennehez közel, Rhone pariján, szinte Pilátustól onynak ne­vez a1 nép 's hiszi, hogy Caligula császár oda zá­ratá a kormányzót 's a' szerencsétlen kétségbe­estében felakasztá magát. Más monda szerint holt­teste Rhoneba vettetett, 's e' folyam méj mindig örvényzik 's tajtékzik azon helyen, hol az tör­téntnek állíttatik, ámbár a1 holt test ujra kifogatolt 's egy közel hegyről, melly szinte Pilátustól kapta nevét, nagy mélységbe iaszintatott; de Pilátus itt is mint ijesztő szellem kóborog. Hogy ö Cali­gula alatt öngyilkossá ion, már Eusebius beszéli Egyháztört II. 7. (A. Z. f. Ch. u. K.) Cllina. A' ker. vallás nemcsak a' partvidéke­ken, hanem a1 birodalom belsejében is nagy elö­lépéseket látszik tenni. De a' r. kath. térítők még mindig sokkal számosbak, mint az ev. Amazok mintegy 80 vannak, közlök 60 franczia 's20 olasz lehet; ők minden irányban bejárják a' középbi­rodalmat, holott egyetlenegy európai ev. térítő sem hatott még az ország belsejébe. Ezt ők a' me^éritett dunaiakra bizzák, kik e' loglaikodás-Jban, miként tudósíttatunk, nagy kitartással 's mindenféle áldozatokkal járnak ei. Már is 30 illyen benszülött prédikátor van, kik mult év kezdetén felszólítást intéztek német ker. társaikhoz, kérve ezeket, gyámolítanák őket szegénységük- és sokféle költséges utazásaikban. Ok honunk egész nagy vidékeit evangyéliommal kezeikben járták már be 's itt-ott egyes kis ker. községeket ké­peztek, mellyek közöl egyik, mi a' chinaiaiknál igen sokat jelent, jó pénzöszveget hozott Hong­kongba, térités munkáját illetőt. Innen látni, hogy nem csupán szegény emberek, hanem vagyonos, belátó 's tudományos férfiak is elfogadák a' ker. vallást, mit a'tudósítások is különösen kiemelnek. Bettelheim tr. magyarországi zsidó, ki Smyrnában lön keresztyénné, az ev.-chinai missióhoz csat­lakozott, 's nem rég Hongkongból Lieukieu-szige­tekre ment. Ugy a' r. kath. mint prot. téritök na­gyon jól tudják természetesen, hogy China tudo­mányok hona, vagy, ha jobban tetszik, classicus földe minden magisterségnek. Régóta tehát szint­úgy iratokkal, mint predikálással törekvének hatni. Ball térítő chinai-ker. naptárt adott ki, melly többi közt idegen statusok minden szerzödvényét Chinával és sok hasznos értekezést európai ini­veltség 's ker. vallás szempontjából foglal magá­ban. Bridgman, a' ,Chinese Repository' kiadója, legközelebb néhány önálló munkát adand sajtó alá, Medhurst is többet készített el. De kisem olly munkás, mint Gaihan német, ki nevét szerénység­ből elhallgatja's csak „chinaiak barátjá"-nak akar neveztetni. E térítő Kijing barátjától Taohuang égifi ismeretes nagybátyja- 's helyettesétől meg­bizaték, hogy öchinaifels. számára a1 föld minden országai leírását dolgozná ki, s e1 terjedelmes munka első kötete, több földabroszszal, Pekingbe már el lön küldve. E' földleírást, miként meg­igérék a' szerzőnek, az akadémia vagy helyeseb­ben a' birodalom legfőbb tanulmány tanácsa, melly­nek neve chinai nyelven: hanlin, fogja kiadni. A" nyomatásra felügyeléssel Tsehao akadémikus bi­zaték meg. Európai illyen tiszteletben azelőtt soha nem részestilt. A' nagyszerű r. kath. térítő Ricei néhány munkája szinte fölvétetett ugyan a csász. könyvgyűjteménybe, de ez csak akkor történt, midőn azok két századdal előbb az országban ki­nyomattak 's a' ker. chinaiak kézikönyveivé lőnek. A' chinaiak e1 barátja terjedelmesen leírta német nyelven China történetét is, és azt a' porosz mi­nisteiium utján Neumann müncheni tanítónak azon világos kívánattal küldé meg, hogy azt bocsássa közre. E' foptos munka nyomatását gátló aka­dályok , reméljük, ei fognak nem sokára hárít­tatni. (B. A. K. Z.) Geufcantoni kalholikusck. A' hajdanta egészen prot. Genfcantonban Vuaria buzgó 's ügyes pro­pagandista áltai mintegy 30 év alatt a' r. katho­likusok száma 15700-ra (2 ICOO prot. melleit) emelkedett. fA. Z. f. Ch. u. K.)

Next

/
Thumbnails
Contents