Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-11 / 28. szám

mellyek a' lelkiösmeret szabadságát újra megszorítanák. Igaz, hogy a' prot. egyház is a' polgárzat föczéljára dolgozik : de mihelyt ez azt kívánná , hogy az ev. egyház tagjai tőle fogadjanak el hitformát és istentiszteletet, 's a' vallási kötelességeket merő polgári kötelességekké változtassák : a' polgárzat illy kívánságára az ev. egyház, önmegsemmitése nélkül, reá nem állhatna. Fájdalom ! nem mindig ismeré el a' közálladaloin az egyház eme lelki szabadságát : sőt sokszor és sok helyen, mint ezt történeti adatok tanusítják, nagyon is csonkitá 's elnyomá azt. De azért míg fenáll az összes prot. egyház, fenmaradnak mindaddig ész- és Isten-adta jogai, melvlyek egyháztársulati természetéből folynak, 's mit egyik idő gyakorlatba venni nem engedett, mégazért nem veszett el örökre.A'mind inkább terjedő fölvilágosodottság, a' tisztuló jogérzet, azáltalánosbuló vallástürelem csak itt hazánkban is,sok százados vallás-sérelmeinket megorvosolt már; most pedig, midőn mondhatni, europaszerte egyházunk evangyéliomi szabadsága kívülről törvények által biztosítva van : a' prot. egyház e' jelen perczben minden országban belügyeinek rendezésével foglalkozik, 's a' jeruzsálemi apostoli gyűlés mintájára vagy már zsinatot tart, vagy annak tarthatását sürgeti, — hol evangyéliomadta szabadságát hitformája , istentisztelete, 's egyházigazgatása hiányainak kijavításában ujolag gyakorolhassa. Teljes reményünk, hogy a' magyarhoni prot. egyháznak e'törvényadta jogát, a' közálladalom édes hazánkban sem hátráltatandja. — Igaz, hogy az evangyéliomi szabadság eredménye az, hogy az evangyéliomi egyházhoz tartozó népekben ápolja és táplálja a' polgári sza-és rendeletei a' nemzet akaratának emanatioja legyenek, mikért felelősséggel is tartozik: vájjon lehet e akkor az álladalomban a' kisebb-tekintélyű, hatalmú 's népességű hitfelekezeti egyháznak garantiája az iránt, hogy jogai ne csorbíttassanak, söt léte is ne veszélyeztessék ? Vagy végre, teszem az esetet, hogy rendkívüli viszontagságok vagy halomra-szaporodott adósságok a' statusban pénzkrisist idézzenek elő : nem lehet-e félni, hogy egy statuscsapús vagy csin (Staatsstreich) által a' kisebb-tekintélyű 's hatalmú hitfelekezet végkép elveszítse az álladalomtól járandott fizetését ? melly esetben, ha ennek papjai már egyszer lemondtak egyházuk által teljesítendő fizetésokről, nehéz, szinte lehetetlen leend, a' papoknak ismét az egyházhoz fordulni fizetést követelöleg, mellytöl a' hivek feloldva 's elszoktatva valának. Egy véletlen csapás a' nyáj pásztorait lesújthatja, szétszórhatja, 'sakkor —a' nyáj elszéledett és megsemmisült. En tehát inkább azt javalnám, elvem az : mindegyik egyház tartsa fen önmagát, a' státus pedig egyiket se! — Azonban hogy a' prot. egyházi szolgák mostani fizetése szaporíttassék, ennek alkalmas módjai's eszközeiről gondoskodni szükségesnek látom; különben papjaink az idővel megszaporodott szükségeiket nem fedezhetik, a' művelődés és tökéletesedés eszközeit meg nem szerezhetik 's félő, csak azok adandják magukat papi szolgálatra, kik, tehetségöket tekintve, jutalmazóbb hivatalt nem igényelhetnek, de a' mű helyektől és ekeszarvától is idegenkednek. T. badság szeretetét is; egyházunk is azt tanítja, mit ennek feje Krisztus : adjátok meg a császárnak a' mi a császáré, 's mit az apostol mond: minden lélek a' felsőbb hatalmasságnak engedelmes legyen: — és hogy a' prot. egyház, az evangyéliom eme szellemében, tiszteli a' polgári rendet, tiszteli a' fejedelmek magas hivatalát,— ezt mind világszerte, mind különösen magyar hazánkban, három százados fenállásának történetei napfény-világosan tanusítják. Legnagyobb buzgósággal imádkozik egyházunk minden urnák napján a' hatalom fölkenteiért, a' keresztyén fejedelmekért, 's a' szent szónoklat Iegszívrehatóbb rajzolataiban köti szívére minden polgárnak, király és hon iránt tartozó kötelességeit. De más részről éleszti a' polgári szabadság szeretetét is; mert szolga-lelkeket épen nem képez, az elidegeníthetlen emberi jog érzetét a' szívből kialudni nem hagyja, 's a' szabad vizsgálódás és gondolkodás elnyomására soha senkinek semmi áron kezet nem nyújthat. És ki volna, ki ezért a tiszta ker. vallást józanon kisebbíteni merné ? nincs-e különbség a' törvényes szabadság és törvénytelen szabadosság közt? Nem okosság és igazság-e az, ha ember azt kívánja, hogy öt ne önkény, ne szeszély, de törvények szerint igazgassák? 's midőn közterhet 's kötelességet rakunk az ember vállaira, feledjük-e, hogy neki jogai is vannak? Nem; az evangyéliomi tiszta tudományt követő egyház soha nem szégyenli bevallani, hogy a'polgári alkotmányos, vagy törvényes szabadság szeretetét is ápolja és táplálja, 's nyíltan bevallá ezt a' prot. egyház eleitől fogva bölcs királyainak trónja előtt is, hogy ez valamint a' törvényes rendnek, ugy az ö felséges házaiknak is tántorithatlan híve, 's e' tekintetben magát bármelly hitfelekezettöl megelöztelni, vagy felülhaladtatni, soha nem engedi. T. M. Tanácsos-e nekünk papoknak az egyházak paphivási szabad jogát korlátoznunk ? A' gömöri helv. hitv. e. megye f. év apr. 7—9. gyüiést tartván Pelsőczön, több nevezetes korkérdések közt, — midőn a' zádorfalvi egyház követeinek , kik sáros-pataki theologus Bata Bálintot kérek papjokul 's kérelmök megtagadtatnék azon okból, mert káplánaink közöl tartoznának papot választani : szőnyegre került az egyházak paphivhalási szabad joga, 's a' papságnak csaknem általános többsége által azon iorlátba szoríttaték, miszerint egyházaink csak a' létező káplánok közöl választhalnak papot, de theologus diákokból épen nem , mivel 1) igy iáplánaink fárába nem juthatnak ; 2) a' papi hivatalra legalább egy gyakorlati év szükséges; 3) az egyházak határtalan szabadsága veszélylyel enyegeti a' papság sorsát, és 4) ha káplánokon űviil más egyéneket is szabadságukban álland