Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-07-11 / 28. szám

mellyek a' lelkiösmeret szabadságát újra megszo­rítanák. Igaz, hogy a' prot. egyház is a' polgár­zat föczéljára dolgozik : de mihelyt ez azt kí­vánná , hogy az ev. egyház tagjai tőle fogadja­nak el hitformát és istentiszteletet, 's a' vallási kötelességeket merő polgári kötelességekké vál­toztassák : a' polgárzat illy kívánságára az ev. egyház, önmegsemmitése nélkül, reá nem áll­hatna. Fájdalom ! nem mindig ismeré el a' köz­álladaloin az egyház eme lelki szabadságát : sőt sokszor és sok helyen, mint ezt történeti adatok tanusítják, nagyon is csonkitá 's elnyomá azt. De azért míg fenáll az összes prot. egyház, fenma­radnak mindaddig ész- és Isten-adta jogai, melv­lyek egyháztársulati természetéből folynak, 's mit egyik idő gyakorlatba venni nem engedett, mégazért nem veszett el örökre.A'mind inkább ter­jedő fölvilágosodottság, a' tisztuló jogérzet, azál­talánosbuló vallástürelem csak itt hazánkban is,sok százados vallás-sérelmeinket megorvosolt már; most pedig, midőn mondhatni, europaszerte egy­házunk evangyéliomi szabadsága kívülről törvé­nyek által biztosítva van : a' prot. egyház e' je­len perczben minden országban belügyeinek ren­dezésével foglalkozik, 's a' jeruzsálemi apostoli gyűlés mintájára vagy már zsinatot tart, vagy annak tarthatását sürgeti, — hol evangyéliom­adta szabadságát hitformája , istentisztelete, 's egyházigazgatása hiányainak kijavításában ujolag gyakorolhassa. Teljes reményünk, hogy a' ma­gyarhoni prot. egyháznak e'törvényadta jogát, a' közálladalom édes hazánkban sem hátráltatandja. — Igaz, hogy az evangyéliomi szabadság ered­ménye az, hogy az evangyéliomi egyházhoz tar­tozó népekben ápolja és táplálja a' polgári sza-és rendeletei a' nemzet akaratának emanatioja legyenek, mikért felelősséggel is tartozik: vájjon lehet e akkor az ál­ladalomban a' kisebb-tekintélyű, hatalmú 's népességű hitfe­lekezeti egyháznak garantiája az iránt, hogy jogai ne csor­bíttassanak, söt léte is ne veszélyeztessék ? Vagy végre, te­szem az esetet, hogy rendkívüli viszontagságok vagy ha­lomra-szaporodott adósságok a' statusban pénzkrisist idéz­zenek elő : nem lehet-e félni, hogy egy statuscsapús vagy csin (Staatsstreich) által a' kisebb-tekintélyű 's hatalmú hit­felekezet végkép elveszítse az álladalomtól járandott fizeté­sét ? melly esetben, ha ennek papjai már egyszer lemondtak egyházuk által teljesítendő fizetésokről, nehéz, szinte lehe­tetlen leend, a' papoknak ismét az egyházhoz fordulni fize­tést követelöleg, mellytöl a' hivek feloldva 's elszoktatva valának. Egy véletlen csapás a' nyáj pásztorait lesújthatja, szétszórhatja, 'sakkor —a' nyáj elszéledett és megsemmisült. En tehát inkább azt javalnám, elvem az : mindegyik egyház tartsa fen önmagát, a' státus pedig egyiket se! — Azonban hogy a' prot. egyházi szolgák mostani fizetése szaporíttas­sék, ennek alkalmas módjai's eszközeiről gondoskodni szük­ségesnek látom; különben papjaink az idővel megszaporo­dott szükségeiket nem fedezhetik, a' művelődés és tökéle­tesedés eszközeit meg nem szerezhetik 's félő, csak azok adandják magukat papi szolgálatra, kik, tehetségöket te­kintve, jutalmazóbb hivatalt nem igényelhetnek, de a' mű helyektől és ekeszarvától is idegenkednek. T. badság szeretetét is; egyházunk is azt tanítja, mit ennek feje Krisztus : adjátok meg a császárnak a' mi a császáré, 's mit az apostol mond: minden lélek a' felsőbb hatalmasságnak engedelmes le­gyen: — és hogy a' prot. egyház, az evangyéliom eme szellemében, tiszteli a' polgári rendet, tisz­teli a' fejedelmek magas hivatalát,— ezt mind vi­lágszerte, mind különösen magyar hazánkban, há­rom százados fenállásának történetei napfény-vi­lágosan tanusítják. Legnagyobb buzgósággal imád­kozik egyházunk minden urnák napján a' hatalom fölkenteiért, a' keresztyén fejedelmekért, 's a' szent szónoklat Iegszívrehatóbb rajzolataiban köti szívére minden polgárnak, király és hon iránt tartozó kötelességeit. De más részről éleszti a' polgári szabadság szeretetét is; mert szolga-lel­keket épen nem képez, az elidegeníthetlen emberi jog érzetét a' szívből kialudni nem hagyja, 's a' szabad vizsgálódás és gondolkodás elnyomására soha senkinek semmi áron kezet nem nyújthat. És ki volna, ki ezért a tiszta ker. vallást józanon kisebbíteni merné ? nincs-e különbség a' törvé­nyes szabadság és törvénytelen szabadosság közt? Nem okosság és igazság-e az, ha ember azt kí­vánja, hogy öt ne önkény, ne szeszély, de tör­vények szerint igazgassák? 's midőn közterhet 's kötelességet rakunk az ember vállaira, feledjük-e, hogy neki jogai is vannak? Nem; az evangyé­liomi tiszta tudományt követő egyház soha nem szégyenli bevallani, hogy a'polgári alkotmányos, vagy törvényes szabadság szeretetét is ápolja és táplálja, 's nyíltan bevallá ezt a' prot. egyház eleitől fogva bölcs királyainak trónja előtt is, hogy ez valamint a' törvényes rendnek, ugy az ö felséges házaiknak is tántorithatlan híve, 's e' tekintetben magát bármelly hitfelekezettöl meg­elöztelni, vagy felülhaladtatni, soha nem engedi. T. M. Tanácsos-e nekünk papoknak az egyházak paphi­vási szabad jogát korlátoznunk ? A' gömöri helv. hitv. e. megye f. év apr. 7—9. gyüiést tartván Pelsőczön, több nevezetes kor­kérdések közt, — midőn a' zádorfalvi egyház követeinek , kik sáros-pataki theologus Bata Bálintot kérek papjokul 's kérelmök megtagad­tatnék azon okból, mert káplánaink közöl tar­toznának papot választani : szőnyegre került az egyházak paphivhalási szabad joga, 's a' pap­ságnak csaknem általános többsége által azon iorlátba szoríttaték, miszerint egyházaink csak a' létező káplánok közöl választhalnak papot, de theologus diákokból épen nem , mivel 1) igy iáplánaink fárába nem juthatnak ; 2) a' papi hi­vatalra legalább egy gyakorlati év szükséges; 3) az egyházak határtalan szabadsága veszélylyel enyegeti a' papság sorsát, és 4) ha káplánokon űviil más egyéneket is szabadságukban álland

Next

/
Thumbnails
Contents