Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-06-06 / 23. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 23. szám. Hatodik évi folyamat. Junius 6. 1847. TARTALOM : Szerkesztői nyilatkozat 's előfizetési hirdetmény. — Porosz fözsinat. — Dunántúli ügyek. Nyugintézet. Y. Z. — Békes-banáti egyházmegyei gyűlés Hajnal Ábel. — Halálozások. Szerkesztői nyilatkozat és előfizetési hirdetmény. Mióta a' Prot. Egyh. 's Isk. Lap szerkesztésével foglalkozunk, mindig fájdalmasan éreztük 's tapasztaltuk, hogy a' tér, mellyen mozognunk lehetett, szük vala,'s a' sokból, mit felöleltünk, keveset markolhatánk. Mi föl akartuk elevenílni az emlékezetben egyházunk múltját, kívántuk jelenét ábrázolni, jövendőjének útait egyengetni; kívántunk szószóllók lenni az iskola 's nevelés ügyében, mitől nemzetünk 's az egyház újjászületése föltételeztetik: de a' térnek, melly munkakörünket meghatározta, szülte miatt, azt, a' mire irányoztunk, alig-alig vagy tökéletlenül teljesíthetők. Igy, p. o. évek során át, Lapunk szintén csak annyiban képviselte a' nevelés 's oktatás érdekeit, a' mennyiben homlokán hordozta az „iskolai" czimet: jelen évi szerkesztő pedig e' hiányt pótolni akarván, iskolaügyeket tárgyaló czikkek fölvétele 's többnemü egyházi régiségek közlése által, kiszorította magát a' térből, mellyen az irodalom termékei felmutatandó!? 's a' külföldi események elöadandók valának. Szóval : bebizonyult, hogy V/2

ívnyi Lap hetenként, szük tér, teendőinkhez képest Korlátozott helyzetünknek más, magunkra nézve kellemetlen, munkatársainkra nézve pedig őket a' közremunkálástól elidegenítő, hatása 's eredménye is volt. T.i. kiknek dolgozataik nem bocsáttattak tüstént közre, vagy csak későn, sőt évek múlva láttak napvilágot, elkedvetlenedve késedelmezésünk miatt, — mit ők gondatlanságunk vagy figyelmetlenségünkből eredettnek hittek, vagy onnan, mivel czikkeik nem ütik meg a' kellő mértéket, — vissza-vonultak a' munkától 5

s további részvétüket megtagadták. E' súlyos két bajon régen ohajtánk mi segíteni. De mivel ennek csak egy módját láttuk, úgymint a' Lap terjedelmének 's ehezképest az előfizetési árnak nevelését, — ámde ezt az előfizetőkre nézve kellemetlennek véltük : szándékunkat bár kijelentettük, annak kiviteli módját a' közönség elé terjeszteni nem bátorkodtunk, inkább hallgatagon sínive a* kénytelenséget. Azonban hozzánk is átküldetvén a' nm. magyar kir. udvari kincstárnak f. évi april. 14-dikén kelt azon rendelete, melly a' politikai hírlapok utján már közöltetett, miszerint Lapunkért ís félévenként 1 ft. 12 kr. pengő pénzben fizetendő posta- és kiadási díjul: mi is, egy részről, azon kellemetlen kénytelenségbe találjuk magunkat helyezetteknek, hogy Lapunk előfizetési árát a' növekedett szállítási költséggel megszaporítsuk; — más részről viszont, miután Lapunk díjának, tetszik nem tetszik, immár csakugyan változnia kell, — de mi a' sajnos körülmények közt nem csüggedni, hanem előre-törni szoktunk, 's illy lelket hiszünk lakozni egyházunk, iskoláink 's irodalmunk kegyes pártfogóiban is : mi, ,,a' postabérnek, mint a' Hetilap szól, a' szellemi közlekedésre nyomasztólag ható fölemeltetését," épen ellenkezőleg, a' szellemi élet 's mozgalom gyarapítására határoztuk használandónak. Erre nézve abban állapodtunk meg, hogy Lapunk egyes számait l

/2

ívvel megszaporítjuk 's f. évi juiius első hetén kezdve, az eddigieknél tisztább-nyomatú betűkkel, több erővel egyesülten, több eszközzel fölfegyverzetten, két ívet adandunk hetenként, Ekkép véltük a* nyilatkozatunk első pontjaiban érintett két bajt orvosolhatni, a' programmban kitűzött tárgyakat, azoknak mindegyikét felfogva, némi súlyegyenbe, a' postai vitelbért a* viendő teherrel némileg arányba hozhatni. Ehezképest, jövendőben. Lapunk előfizetési ára félévre Buda-Pesten házhozhordással 3 f & 4=0 kr«, postán küldve ft* pengő pénzben leend. Nem titkoljuk el, midőn a' baj orvoslása, a' súlyos körülménynek jóra-fordítása végett, e' merész érvágásra magunkat elhatároztuk, némi aggodalom keletkezett bennünk ai iránt : vájjon nem metszük-e, e' hősi gyógymóddal, Lapunk életerét el ? nem csapoljuk-e ki életvérét ? nem vágjuk-e azt ki az élők sorából ?: de aggodalmunkat sokkal felülmulta 's elnémította bennünk, a' t. cz. közönség velünk eddigelé éreztetett kegyességébeni határtalan bizalom, egyházunk 's irodalmunk pártfogóinak ismeretes buzgalma, nagylelkűsége, a' jó ügy mellett áldozattételi készsége. Legyen nekünk hitünk szerint! Székács József és Török Pál, mint a' Prot. Egyh. 's Isk. Lap kiadó-szerkesztői. 23