Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-16 / 20. szám

boldogok, nagy vigan és bálaadó beszélgetéssel mentenek kiki házaikhoz." Eddig Molnár. A' délelőtti predikácziónak, „mellyet tött Szepsi Mihály, tarczali föpraedikator, es Abauyvár 's Torna vármegyékben levő lanítóknac Seniora," leczkéje volt Zsid. III : 1—6; szólván 1) arról, hogy az isteni tiszteletre bizonyos és alkalmatos helyet kell rendelni és építeni. 2) Kiknek kelljen ezt cselekedni ? — A' délestinek pedig vezér­igeül Prágai András szerencsi lelkész 1. Kor. III: 16 választolta, következő felosztással: l)az Isten temploma, mellyröl sz. Pál szól, micsoda ékessé­gekkel legyen lettetes ? (kitetsző.) — 2) Az Isten hivei miképen Isten templomi ? Azon kor bélye­gét viseli az Isten templomának allegoricusleirása az első részben : „Ennek az Bekeczi Templom­nac első ablakja nap keletre vagyon, igy az Isten Templománac első ablakját nevezem ragyago vi~ lagossaggal felverradó hitnec. Mert miképpen az nap fellamadasával az ettzakai setétséget el vzi, igy az igaz hit az hiveknec sziveket meg vilago­sittya az Istennec ismeretiben 'stb." Alább: „Az Isten Templomanac masodic ablakja, az meleggel izzadó délre nyilic es annac az ablaknac neve szeretet. Miképpen hogy napkeletről az nap az délre feljővén, ragyagó világosságát nagyob fé­nyességgel ide alá az földre boczattya, es ide alá nagy izzadó melegséget szerez: hasonlatoskép pen 'stb. Miképpen hogy az nap melegség nélkül nem nap, igy az hit szeretetnec czelekedeti nél­kül holt állat 'stb." Ismét: „Az Isten Temploma­kac harmadic ablakja, nap nyugatra nyilic, ha nérded nevét? ennec az ablaknac Remenség ne­ve 'slb." ,,Az Isten Templománac negyedic ab­lakja Eszac felöl vagyon, ennec az ablaknac neve békességgel való törés es szenyvedés'stb." gaz­dagon fűszerezve mindenütt mythologiai, ótörté­neti példákkal, latin versekkel, mint : „Quarta pruinosum Boream septemque Triones — Prospi­cit, est hujus constans patientia nomen stb." To­vább igy festi a' templomot: „Ekes ugyan az Is­ten Temploma az négy ablakokkal .de nem utolso ekessége vagyon az Oszlopockalis, mellyek kü­lömb külörnb féle drága kövekbül faragtattanac. Első oszlopa az Isten Templomanac tiszta Saphir köböl áll, az Saphir szüzességnec es tisztaságnac köve : Mert azt irjac felöle az bölczec, hogyha ezt tisztalan eletü ember kezében veszi, lattatic meg homályosodni 'stb." *) „Másodic oszlopa az Isten Templománac Amethistus draga köböl áll, ez felöl azt irjác, hog az részegség ellen hasz­nos, sőt az Aristoteles tettzése szerint ha valaki köldökére tészi, az bornac ereiét hozzá szija, en­*) Ismeretes IV. Béla smaragd gyürtijenek nöszéskor há­romféle pattanásáróli mese, „quod i« lapis castitatem castos­que diligit." Cardin. Vitai, de Furno lib. pro conserv. sanit. Moguut. 1531. fol. p. 147. Wallaszky Consp. reip. üt. in Huug. POSOD. et Lips. 1785. p. 63. M. tud. társ. Évk. II. 1. 224. L. J nekokaert az Amethistus józanságnac köve. Be­szellic Matyas Király felől, hogy az Duna parton 'stb." „Harmadic oszlopa az Isten Templomanac Sardonix kő : ennec olly ereje vagyon, hogy az emberben az fel fualkodást es kevélységet czen­desiti es tartoztattya, azért az Sardonix kő alá— xaíosságnac köve 'stb." „Az negyedic oszlop Hya­cinthus, Ivolya szinü draga kő, annac olly ereje vagyon, hogy az álmatlan embereknec álmot hoz szemekre, es czendes nyugodalommal alhatnac 'slb." magyarázván ezt alább a' kegyelemnek álmára, az idves kimúlásra, ésazUrban való ha­lálra. „Nem hagyhatom halgatásban minemű őr­állásnac es vigyázásnac Tornyával legyen tekin­tetes az Isten Temploma : ennec az Toronynac rakása Chrysoprassns köböl vagyon, melly kő az szemnec gyengeségét erősíti, és homályát vilá­gosittya : Legyen azért ez Chrysoprassus kőből czinaltatott Torony vigyázásnac őr álló helye 'slb." „Tudásra méltó dolog, hogy az Templomoknac Tornyainac tetejére rézből *) csinált kakasokat szoktanac helyheztetni : Mert minekutánna Peter idvezítöjét meg tagadta vdlna, az kakas szóra serkent fel. Ulic tehát penitentia tartás általis vi­gyaznunc 'stb." „Látom hogy ez Templom szép fejér mészszel meg fejeriletett : De bizonyara az Istennec Temploma, melyben az szent Lélec la­kozic dragalátosb fejérséggel tekintetes, mert az Jesus Chrislusnac ártatlan vére tisztitotta es fejeritette meg. Ez az tisztító Isop mellyet az Dávid nag buzgósággal kivánt," 'stb. „Irjac az Historicusoc, hogy Pontus szigetében terem egy szép fejér hölgy szabasu Evetke, Plinius murem Armelinum vocat: ez kicziny állatoczka az ö szép fejerségével olly igen dicsekedic, es olly igen oltalmazza akar mi mocsoktul, hogy ha történél gzerint valami sáros förtő köziben találna menni, * Különös, a' mit a' debreczeni sz. András temploma tor­nyán állott rézkakasról, azon torony 1564-ik evi megégé­selar, a' Debreczen városi ó jegyzökönyvek 3-ik kötetében a" 30-ik lapon olvasunk. Egész komolysággal mondatik ott : ,,In cinerem redegit, et quod maius inter cetera est, nobilis­simj quoque templi diuj Andree, et turris tecturae combustae sunt, ex qua turri et eius pinnaculo, gallus eciam ereus, a multis annis, istic, tam in aestu quam frigore, et uenctorum saevissimis llatibus, insomniter, dies ac noctes, iejuno stoma­cho, et in omnes partes aduigilans, llamam ignis sufferre non valens, inuitus deuolare, desceudere, et illám suam solitam stacionem deserere coactus est; qui gallus tante cladis com­miserescens, ac nimio dolore obmutescens, de pinnaculo de­isliendo, collo confracto, in terram concidens, et suae vitae propriae quoque non parcens, fidele saum seruicium inuitus derelinquendo. misere exspiravit (!) et vitám (!!) suam fini­vit " E Sálem és Gánem oroszlánjaként hangzó idióta leirás alapja alkalmasint a1 dicsért kakas mesterséges mechanismusa volt, melly nemcsak szélvitorla, hanem knkoritása által egy­szersmind óra-szolgálatot is tett, levén mar ekkor a' debre­czenieknek e' toronyban órájok is, melly ugyanekkor meg­égett. A' régi kornak illy mesterséges órakészitményire né­met és csehországi városokban is találunk, — mellyektöl a' már ekkor virágzó jólétü "'s nagy terjedelmű Debreczen hátra nem maradott. L. J.

Next

/
Thumbnails
Contents