Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-05-09 / 19. szám

tői ezért dorgálva; Ábrahámnak Hágar nevű ágyasa volt, kitől nemzette Izmáéi fiát, és ez egyáltalában roszalva nincs; Dávid, vitézsége mellett, parázna és gyilkos volt, és ezért nem becses személye, hanem az ártatlan gyermek lakol meg halállal. Dávid ismét megszámíttatja Izrael népét (2 tSám. XXIV. 15) és ezért ismét hetvenezeren halnak meg Izrael népéből; Salamon életrajzában fenakadnak „biblistáink" bálványozásában, énekek énekén, 's prédikátorát roszul értik. — Innen, egyik biblistám rosz, részeges ember volt, — másik búslakodó, harmadik kétkedő : — mind ennél fogva én mélyen tisztelem az apostolok értelmét, a' kik azon név alatt: „Móses törvénye'6 az egész ó testamentom hatását és órvényeségét megsemmisítették, különösen a' pogányokból lett keresztyéneknél; mind a1

mellett, hogy a' zsidókból lett keresztyénekhez irt leveleikben imittamott rá hivatkoznak, — de az keveset nyom, mert Pál hivatkozik a' krétai pogány költök mondataira is, — pedig csak nem fogjuk ezeket is a' szentek közé számítani? Még egy van hátra, tudniillik a' szép erkölcsi példák, az ótestamentomi szent emberekéi. Meg kell-e mondanom Hetényi urnák, hogy e' példák közt, Jézus értelmében, alig találhatni egy olly nemes-jellemet, mellyben a'szép tulajdonok nemtelen tulajdonok által nem homályosíttatnának ? p. o. Józsefben szép az ifjúi szemérmetesség, de rút a' drágaságbani azon bánása, hogy Egyiptom népét először megfosztja minden pénzétől, más évben minJen barmaitól, harmadik évben minden földjeitől, 's végre a' személyes szabadságtól, melly emberi létünk egyik fökincse: ellenben Jézus és az apostolok, a' tiszta erkölcsnek milly dicső példányai! 3. Állítás : ,,Divinae lectiones" annyi, mint „biblia-olvasás." Ezt templomi tanításokról felette könnyű érteni; ezek pedig egyáltalában nem ugyan-azok a' bibliával, különösön nem a' régibb keresztyén időkben : minél fogva Hetényi úr a' papságot nagyon lekötelezné, ha ez állítását nagyobb, 's névszerint vágóbb bizonyítványokkal erősítené meg, — mit én egy általában nem tehetek, mert, a' szent biblián kivül, kevés régiségekkel birok. Annyit mégis tudok, hogy a' könyvnyomtatás előtt felette ritka madár volt az irott szent biblia; nem mindenik pap, nem is mindenik egyház bírhatta azt; az áttérők pedig legtöbbnyire olvasni sem tudtak, — noha szívesen hiszem, hogy a' nagyobb egyházak egyről egyre bírták,- valamint azt is tudom, hogy a' tót apostolok, Cyrill 's Melhod, a1

tót szent bibliával foglalkoztak, minthogy a' tótok, régi időktől fogva, Istenöket tótul imádták. 4. Állítás: Keresztyénnek azonban, míg a' szent ,,háromságot vallja, megmaradva." mi anynyit jelent, hogy „azok, a' kik a' szent háromságot vallják, mind keresztyének : ellenben — nem !'f Észrevétel E'szó: „szent-háromság" — nincs a' bibliában , és különösen nincs az újtestamentomban; már pedig, a' mi ebben nincs, nem lehet az a' keresztyén egység megismertető jele, nem egységünk temploma, nem keresztyén seregünk köz-zászlója : hanem azzá lehet egyedül Jézus és az apostolok tanítása; lehet azzá az újtestamentom, de nem a' betű, melly megöl, hanem a* szellem szerint, melly megelevenít, magyaráztatva. Jézusunk elölt a' szent-háromság ismeretlen, valamint szinte az apostolok előtt is ; Jézusunk Istenéhez, az atyához imádkozott, az ö tanítványi is; és a' midőn ellenségei (Ján. X. 33—3fi.) azt hányták Jézus szemére, hogy istenítené magát : megmagyarázó nekiek, rnelly értelemben teszi; ós ha ö az. tehát mi is mind azok vagyunk, mert barátinak 's testvérinek nevez. A' szent-háromság tehát, Jézus és az apostolok értelmén kivül magyarázva, nem a' keresztyénség közös zászlója ; ez csak a' keresztyén épületnek, ugy a' mint azt a' keresztyén ügyekezet és buzgóság, Jézusra és az apostolokra nem ügyelvén, felépítette, az egésznek egy szárnya, egy részecskéje. — Kizárjuk-e hát az unitáriusokat 's számtalan másokat? 5. Állítás: Ne adjatok egész bibliát mindenkinek, „hanem ebből mindenik néposztálynak, kornak, és nemnek csak azt nyújtsátok, mi sajátlag neki Íratott!" Észrevétel. Hetényi úr azért javalju ezt, mert a' biblia sok helyütt homályos és botrányos. Ezen az okon tiltja a' római kath. egyház is a' bibliaolvasást. Kérdem : nem római-szellemü-e II. úr javaslata ? protestáns elvet's tant foglal-e az magában ? Ha mi csonkíthatjuk a' bibliát, azon joggal nemde az egészet is elfoghatjuk a' néptől? Ki lesz fölhatalmazva kiszemelni 's kihagyni a' homályos és botrányos helyeket? Kibir kellő mértékkel annak elhatározásában, mi homályos, mi nem? mi botrányos, mi nem ? Hisz ez egészen individualitástól függ. A' mi nekem világos, másnak az homályos lehet 's megfordítva. H. úr javaslata romanismusba vezet, azt el nem fogadhatjuk. — De meg késő is a1

tanács. A' szent biblia, már számtalan ezer példányban, népünk kezén forog, 's gyakorolja hatását. Egyszersmind nemde, itt Hetényi úr maga magával ellenkezik? Mert ha a' hatás olly dicső, minőnek rajzolta : miért ne adjuk az egészet oda népünknek, a'mint cselekedtünk is? És hagyja-e a' nép magát olly könnyen kirekesztetni ? Jobb mind ennél a' tiszta igazság. ,,A' népet az ó testamentom tartalmáról Jézus és az apostolok értelmében kell felvilágosítani.' Zaradékul : Jézus vallása rövidke: Isten a' mi atyánk, szeressük mindenek felett; minden ember felebarátunk, szeressük mint Önmagunkat; lesz idő, mellyben cselekedetinkről számolni fogunk; lesz jövö élet; lesz ítélet ; éljünk tehát istenes