Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-03-21 / 12. szám

kijelentést viszony nyal az emberiségre ugy vegye, mint azt keresztyénnek vennie kell, — annak igazságáról a1

bibliából győződjék még. Az isteni kijelentés egyes jelenetei bibliai mondatokkal és étiekversekkel erősíttessenek. A' vallás-tanítás ezen lépcsözelével a* régi világ népei közöl a1

zsidó nép polgári története Össze-függésben van, ez által az egyetemes történet-tanra is tetetik lépés. Az ismeretes káté : Rövid útmutatás (f keresztyén vallás előadására történettani része pótolja a1

vallástannak ezen fokú tartalmát: de óhajtandó, hogy az, ezen czélra, más tanmódszerrel dolgoz'atnék ki. (A' vallástan tanmódszerét lásd W. J. Oktatástana 180 lap. > 2. A' szemlélés és beszéd-gyakorlatok folytatják a' természet és embervílági jelenetek leírását, egy oldalról elö-készítöleg a' reál tudományokhoz, más oldalról pedig, azon-faju tárgyak, jelenetek és események által,a'fogalmazáshoz vagy o'fogalommegalapításhoz, még mindig érzéki dolgokat szemléltetve vagy képzeltetve. (Tartalmat lehet látni W. J. Oktatástana 84 lapig.) 3. A' téralaktan az egyenes-vonalu térzárak módosulásait bevégezvén, megy a' görbe vonalakra, jelesül a'karéjokra, a' karéjoknak 1, 2 's több szöglet alatti össze-kötésökre, a' szögleteknek az oldalokhoz viszonyítására és megfordítva, — körökre, a' köröknek egyenes vonalok általi metszésére, a'körök körül előjövő vonalakra, 'sat. 4. A' számtan folytatja az össze-tett miveleteket fejben és jegyekkel. (TartalfHűt Vehet látni W. J. Számtana 45 's több lapjain.) 5. Az értelmes olvasás, gondolkodástani elemezésre építve, folytattatik: de a'sajátlagos nyelvtanra is tetetik lépés a' szóképzők és az összetett szavak megkülönböztetése és fölfogatása által. (Tartalmat szolgáltat W. J. Olvasó-könyvének a' növendékek által megkönyvnélküzendő pontja, mit a' növendékek értelmes olvasás nélkül sohase tanuljanak meg.) 6. Az irás-tanílás követi az értelmes olvasást, mint az első félévben, azzal a' különbséggel, hogy a' mondatokat lépcsőzetesen hosszítja, jelesül: egy fő-név mellé több mellék-neveket, az ige mellé ige-határozókat is találtat. (Tartalmat lehet látni W. J. Nyelvtana első szakaszában.) 7. Az emlékező-erőt gyakorolják czélszerü versek, millyenek több közt a' földrajz versei, elbeszélések, kijelelten a' bibliának története, mellyben az öszmunkásító erő is megkezdetik az által, hogy a' növendékek a'történetek szabad és össze-függö elbeszéléséhez szoktatnak. 8. A* természetrajz azon iránynyal taníttatik, mint az első fél-évben, *s rajz után a' környéken nem találtató , de azért még mindig hazai növények és állatok fajait ismerteti meg, valamint az ásványokat is megmutatja, hasonlóan az idegenfaju növényeket és állatokat is, de mindig hazai ismeretes fajra vive. 9.^4' természettan folytatja a'jelenetek szemléltetését, körülményes leírását és a' közelebbi ála'ános okokat fölkeresteti. 10. A' földrajzból ismételtetik a'magyar haza földrajza, kiemelve különösen az elemező tanmódot, vagy azt, miszerint ha az első fél-évben versek által taníttattak a' vármegyék, itt, mint az első félévben is, föld-abroszok után 4

) egyes városok fekvése határozottabban kerestessék föl. 11. A történeltan,5

) a' földrajzra vonatkozólag, a'nevezetesebb hazai eseményeket ismételve szemeli ki, 's ezzel összefüggöleg egyes egyénleírásokat taníttat be a' hazai történettanból, valamint megkezdi az ó történeteket is , kiemelve 4) Földabroszok utáni tanítás magában véve — miként a' 10-ik pont alatti jegyzésből kiviláglik — csupán csak egy sugár az elemző tanmód fénykoréból, de az idézém jegyzetbeni előkészületek után épen mulhatlan kellek ; midőn azon ponton állunk, hogy ezeket (földabroszokai) használjuk, szükség a1

gyermeket felvilágositnunk erről, miként a1

kéz alatti, tanulásra kitűzött bármelly tartományt ábrázoló földabroszt ugy kell tekioteni, mintha az a' földiekéből volna kimetszve, hadd lássa a' gyermek, hogy amannak négyszögű határvonalai nagyban, hasonlók levén emennek határvonalaihoz kicsinyben, — az egész nagyobb 's kisebb téralak (foldabroszon és tekén) is hasonló leszen egymáshoz. — Korosabb növendékek pedig, kik a1

földteke kis és nagy körhálózatának eszméjét is tartoznak érteni, tudoményszerüleg, — a1

hosszasági és szélességi fokok megnevezésével jelöljék ki az illető határvonalokat képviselő kis és nagy körívdarabokat. Helyirati (topogrephíai) tájékozásul ezen eljárás mód nélkül szükséges, mivel különben a' növendék azt sem fogja tudni, égből pottyant-e lebköként (meteorkő) alá az elébe adott — idegen tartományok lotteriás-szinezetü kryptograph-szelvényeivel (resconta) körül-sánczolt 4— papirország, vagy a' tanító bűvölte azt elő A' meggyőződés hitének erős horgonya, a' varázs-erőü ttvroí s<p*. ugyan — miként az ochlokratia ólmos pálozája a' tt. kk. és rr-re — elég döntö erővel bír a1

gyermekre nézve : de az igazságíörkészési vágyat elzsibbasztja, a1

gondolkodó tehetségnek szárnyát szegi, 's félelmes závárt vet a'felvilágosító okok után sóvárgó, örömest tudakozódni óhajtó ajakra. Meg a1

W. úr által — mindjárt az elemi népiskolák Il-ik félévében — igen helyesen javasolt, a' gyermek által eredetiben látott helyeknek táblára rajzoltisa is, folytatásképen a' földtekéről történik, minthogy a' kitűzött viczeispános határjárás a-1

fala hancsikainál megszűnik, 's ebből kikopván a' gyermek, — nem utazhatván keresztül minden földet és tengert, mint szenczi Molnár Albert — autotyp helyett másolással lesz beérni kénytelen. K. J. 5) Philosophiai lábbal egyet lépünk, 's térről átmegy mk az időre. E' két sark közölt forog összes munkásságunk szárnyas és szárnyatlan ajtója. Egyik éltünknek kül-, másik belérzetünk általi nyilvánulása. A1

kiterjedt világegyetem anyagát, testét föltételezi amaz, a' mindenség fölött örködö éberszellem, lélek emez. Egyiket határtalan topographiai gömbnek, másikat az ezen gömböt övező végetlen chronographiai folyamnak mondhatnád. E' szerint gömb, folyammal viszonyítandó, melly eszmérek mindjárt hasznát veszszük. E* lánczolat nyomán, a' milly szoros rokonságban van az egymás-után-következés a1

kiterjedtséggel, ugyan olly rokonságban vannak az időben történő események, ezeknek szülőhelyeivel, és igy történettan a' löldrajzfannal. A' tér és idö ezen testvéri kapcsolatából tisztán kiviláglik, milly nagy oka van W. J. urnák földrajzi tanításnál ajánlania, hogy a1

törté—