Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-03-21 / 12. szám

kóla olvasás-tanánál figyelmeztettük a' növendékeket olvasás-közben a' szó-képezökre és a'szavak össze tételére, — ezt itt ismételve tovább kell folytatni. (Olvasás-darabokat találhatni W. J. Olvasókönyvében a' szerint, miként vallás taníttatik vagy természet- és történet-tudományokra tetetik lépés.) 6) Az irás, segítve az értelmes olvasást, 's előkészítve a'hazai nyelvtant, mondatokat irat, zalait, miként a' nyelvtan parancsolja, 's irjon ez osztályok alá a' növendék szemeláttára az olvasás közben előforduló igék, nevek, névmások, melléknevek, igehatárzók, név-személy-képzőragok 'stb. közöl néhányat; végre, az Írottakat a' gyermekkel is másoltassa le. Illy módon elemezvén a1

szavakat, időhaladtával egész halmaz nyelvtani anyag-gyűjteménye leszen a' növendéknek, mellyet ő okos felvilágosítás mellett, saját maga erejével nyelvtanná fog rendezni, a' szabályokat maga fogja elvonni, 's e' szerint a1

nyelvtani tudománynak legfensöbb, t. i. nemcsak a' tudás, hanem tanítás kategóriájára emelkedendik. — Miként lehessen pedig a1

beszédrészek homlokára olly bélyeget ütni, mellynek megpillantására a' növendék azonnal ráismerjen az ige-, főnév-, melléknévre, igehatárzó-, névmásra 'stb. : azt az ezen beszédrészeket jellemző kérdések világosan szem elébe állítják. P. o. igének kérdése : mit művel, vagy csinál ő (az) most?" Ezen kérdés az igét azonnal, bármelly mód-, idő- 's személyben legyen is, a-1

gyökhöz vezeti vissza, 's hogy ez igy történjék, a' beszéd- 's irásrend kívánja. — Főnév és névmás kérdése: „ki? mi? kik? mik?" E' kérdések is a1

névgyököt tüntetik fel, legyen bár a' főnév vagy névmás mellett személy-, birtok-, vagy névrag. Egyébiránt semmi nem áll ellent, hogy e1

ragok is könnyebb felfogás kedveért a" kérdésbefoglaltassanak, p o. birtok raggal : asztalom, asztalod, asztala; asztalunk, asztaI(o)tok, asztaluk. — Kérdések e' helyt : „mi-m, m i-d, mi-e ; m i-nk, mi-tek, mi-ök?" Névraggal: asztal-ból, asztal-hoz, asztal-ért 'stb. kérdések : „mi-ből, mi-hez, mi-ért?"Látnivaló, hogy az egyszerű- vagy gyökkerdés mindig : „m i?" Személyragok leginkább az igékben fordulnak elő, de a' Dévragos-szemelyes névmások melleit is felteláljuk őket, 's elemezve könnyen kifejthetök, p. o. tőlem (én-től), tőled (te-től), tőle (ö-töl) ; tőlünk (mink-tői), től(e)tek (tik-tői), tülök (ök-töl); kérdések : „ki-töt? kí k-t ől ?" — Mellé k n év kérdése állandóul : „millyen? minő?" — Igehatár z ó k kérdései, alioz képest, a1

mint időt, helyet, körülményt fejeznek ki : „mikor? hol? hogyan? (miként? mimódon?) A' névragos főnevek is vétethetnek helyei-jelentő igehatárzókul, 's ez esetben kérdésök különböző : „m i re ? mihez? m ) ről ?" mi ben ? 'stb. olly szók, mellyekre méghatárzott kérdést nem találhatni, köt- indulatszók, s z ó r és z ek , millyenek : „meg, és, el, ó! hej!" — E' kérdések kitalálása, mint megannyi apró talányok megfejtése, goudolkodásra szoktatja, versenyre ébreszti, 's mulattatja az iskola népét. Probatum est. (Nyelvtanról levén szó, meg nem állhatom, hogy a"1

„mi" névmást zárjel közt meg ne említsem. Olly herculescsizma ez, mellyet elsőrangú iróink közöl is sokan minden tárgy lábára ráhúznak. Talán azért teszik ezt, mivel a1

szó csinos, takaros ? Mindegy, — a' rózsa is szép, csinos, kellemes virág, de épen azért leány- 's nem ökör-fő mellé tűzendő. Véleményem szerint a1

„mi" megfelel a1

latin ,,<juid? — kérdő és ,,quod" viszonyos névmási közneveknek (neutrum). Ila ez áll, ugy a' „mi" csak ezen cselekben használtathatik : 1) midőn kérdezünk : ,,mi az?" 2) midőn a1

tárgy, mellyröl (nem miről) szólunk, megnevezve nincs, vagy nem tudatik p. o. „az, mi előttem áll." — Bocsánat e1

kitérésért!) K. ;J. még pedig fő-neves mellé mellék-neveket éa igéket, 's megfordítva, a' nélkül, hogy az érinteti beszédrészek nyelvtani fölfogatását erötetné. (Erre W. J. Nyelvtanának első szakasza tartalmat szolgáltat: igy az írás-tanítás által a' nyelvtan első lépcsője elökészítöleg fel is fogattathatik.) 7. Az emlékező-erőt gyakorolják czélszerü versek, elbeszélések, kijelelten bibliai történetek és mesék. (W. J. Olvasókönyve IÍI-ik rész.) 8. A' természet rajz szélesíti a' fajok ismertetését, azokat mind a' három országból nemek és családok alá viszi, de még rendszeres természet-rajzról szó se legyen. (W. J. Olvasókönyve I-sö rész.) 9. A' természetrajz körüli szemléletek alkalmat adnak a' természettan elemeinek megkezdésére, miszerint a' legközönségesebb jelenetek, miként azok az életben jönek elé, leiratnak, és legközelebbi okuk megmondalik, a' nélkül, hogy még a' növendékek a'jelenetektörvényére emelkednének. Tehát sajátlagos természettanról még itt se legyen szó. (W. J. Olvasókönyve I-sö rész.) 10. A' földrajz azon megyéről, mellyben a' növendék lakik, a' szomszéd megyékre terjeszkedik ki; igy fogatja fel a' haza földrajzát, még pedig versekben, ugy azonban, hogy az gépies könyvnélkülözéssé ne fajuljon.3

) (Tartalmat láthatni W. J. Olvasókönyve II—ik rész, tanmódszerl pedig Oktatástana 207 lap.) 11. A' földrajz itt is alkalmul szolgál a' hazai események rövid elbeszélésére, do mindig csak azokra, mellyek valamelly megye nevezetesebb helyén történtek. 12.Az éneklés-tanítás folytattatik,mint az elemi iskola első évében, azon tovább-lépéssel, hogy az ügyesítő éneklés mellett azeszméletes énekléshez is tétetik előkészület, a'hosszabb és rövidebb, magasabb és alantabb, erösebb és gyengébb hangok megkülönböztetése által. (Tanmódszert láthatni W. J. Oktatástana lap. 195.) Í3. A' testgyakorlat részint természetrajzi kirándulás, részint sajátlagos testgyakorlati eszközök által történik. Második félév. 1. A vallástan a' bibliai történeteket összefüggeszti , az egyes bibliai elbeszéléseket és egyéni leírásokat biblia történetévé, vagy szent, avvagy kijelentés történetévé emeli. Ezt folytonosságban kell tanítani, tehát az ó szövetségi isteni kijelentéssel megkezdeni, igy menni összefüggésben az üj szövetségi kijelentésre. Ilogy az új szövetségi kijelentésre, kéresztyénség tekintetéből, több idő fordíttassék, mint az ó szövetségire, önként értődik. A' vallástan ezen lépcsőü tanításában az a' czél, hogy a' növendék az Isten vezérlő kezét a' bibliából megtanulván, az isteni *) De ki áll jót erről, midőn többnyire majd minden szóról szóra tanultatás gépszerű ! K. J„.