Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1847 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1847-03-07 / 10. szám

kezdjék, a* már egy évesek pedig gyakorolják a' mindjárt látandó tantárgyakat 5 úgyis az alaki képezésnél, mi itt fö dolog, nem lehet eléggé ajánlani a' tantárgyaknak minél több oldalróli megforgatását; és pedig, ha sem tanszoba, mellyben a' régi és új osztály együtt lehetne, sem tanító kettő nincs: addig, míg egyik osztály, a' tanítónő felügyelése alatt, egy vagy két óranegyedig kivül czélszeriileg játszik: a' másik a' tanító által bent lelkileg foglaltassák el. Igy váltsák külső és benső foglalkozások egymást, melly egymást felváltó külső és belső foglalkozás olly szükséges és lényeges a' kisdedóvodákban, mint szükséges »•' csendes és fenthangoni elfoglaltatás a' sajátlagos népiskolákban. li.§'Az előiskoldk tagy kisdedócoddk tantárgyai. i. A' vallás. A' vallásosság elemei, erkölcsi rövid versek,3

) jelmondatok, erkölcsi események 3) Száraz erkölcsi versek, férfias-szakálu mondatok, 's minden illy-nemüleczkéző szabályok, bár milly jól megkönyvnélbülöztessenek is, véleményem szerint, iránytévesztök, a' gyöngéded gyermeki kedélyt hidegen hagyják, az eszmélet meleg enyhelyében szendergő kisded elmét dermesztő valóra költik fel; részint azért, mivel bennök semmi nézlelési, mi az érzékeket érintse, 's balzamként öntse el, nincsen, — részint azért, mivel a' hajfodros szópompát — mellybe az erkölcsi mondatok, versek öltöztetvék — nem fogja fel a' gyermek. Illy hideg erkölcsi vasinget adni a"1

még alig eszmélő gyönge tehetségre, épen olly mostoha dajkálása a' szellemnek, mint ugyanazon csecsemőt, tápláló anyai emlő helyeit, száraz kenyérrel, hogy ne mondjam, inyét összehúzó vaczkorral tölteni el. Ez minden esetre abnormitas. Az öreget is örömestebb nézem én éjsötét fekete — mint a' gyermeket őszfehér hajfürtökkel, — vagy világosabban szólva : a1

tavaszt rideg téllé, a' gyermeket élte küszöbénél eleven morális catechismussá ne változtassuk, engedjük, hadd szívja ártatlan korának ibolya- és rózsa-illatát, mielőtt tüdejét a' tömjény szent szagával töltenők el. Különben is, életünk az ezer-alaku szabályok nyűgével annyira körül van hálózva, hogy legszerencsésebb az, ki tőlök menekülni módot talál. Hát az ártatlan gyermek nyiladozó örömeit miért akarnók a' szigorú erkölcs szoritó békóiba verni I ? — Teszem, egy erkölcsi mondat igy hangzanék: „szeresd a1

jót, kerüld a"" roszat" : első alatt a" kis gyermek legfölebb is mézes kalácsot, utóbbi alatt, ha az erkölcsi iskolát nem is, de ki áll jót érte, hogy nem az erkölcsiség komoly-szemöldü oktatóját fogja érteni ? „Gyűlöld a' bünt, becsüld az erényt." E' szavak a' gyermeki szótárban fel nem találhatók, 's itt minden magyarázat falrahányt borsó fog lenni még akkor is, midőn ez ellensarki két tulajdontX vagy Y alakjában személyesitnők. Hát „gyűlölni," ,,becsülni" miként tudna a' csak szeretni született lelki embryo ? Gyermeknek szelíden mosolgó játszótársra, nem feszes erkölcsi rendőrtisztre van szüksége. Nyílt könyv a' természet. E' könyvből kell a' kisembert olvastatni, ha szivére hatni akarunk. Egy bogár, melly a' másik szembejövőt útjában kikerüli, — egy fű, virág, fa szemléltetése, melly szárát, levelét, ágát a1

másikba nem ölti, sikerdús példát nyújt arra, hogy egymást ne bántsuk, — mi ha vallásos nyelven mondatik ki, igy hangzik : „szeresd felébarátodat, mint tenmagadat'4

; és ha e' szabályt ezen száraz modorban tárjuka' gyermek elé: hatását veszti. — Itt minden a' tanító ügyessége 's lelkiösmeretességétöl függ, ki olly erkölcsi példánykép tartoznék lenni, hogy a' mit — nem annyira mond, mint inkább — mutat a' növendéknek, azt saját ellenkező példájával meg -ne hazudtolja. Nem állítjuk mind e1

mellett is, hogy szívképző és történetecskék által csöpögtetnek a' gyenge nevendékek szivébe. (Hlyen verseket és történeteket találhatni Warga János kézi ABC-jének legújabb kiadásában, Bdtky ABC-jében, Flóri könyvben 's másutt.) 2. Szemlélet és beszéd-gyakorlatok. Ezek av környező tárgyak nevezését, alakja, színe, 's rendeltetése elbeszélését , azon egyének elöszámlálását tárgyalják, kik a* kérdés alatti tárgyakat készítik. Ezek után következzék az emberi test külső részeinek előszámlálása, rendeltetése 'sa't. a' végett, hogy a' gyermekek, bármi körben, mindig figyelemmel legyenek a'környező testekre. (Ezeknek mind tartalmát, mind tanmódszerét lehet látni W. J. Oktatástan lap 54 kezdve.) 3. A' téralaktan elemei. Ez a' pontok különböző módosulásu helyzetére, az egyenes és görbe versecskék, elbeszélések 'stb. ne olvastassanak gyermek előtt; azt mondjuk csupán, hogy miként ételben a' fűszer, czukornak kovaalakjában az éd, bennök az erkölcsiség csak rejtett magként legyen meg, 's az oktató, felolvasás, vagy olyastatás után kérdezze meg a' gyermektől, miként itéla' hallottak, olvasottak felől? hogy a' növendék maga vonja el a'beszélyvagy versben rejlő erkölcsi szabályt, maga keresse ki a' szóhéjba göngyölt gyémántdarabot. Ugyanazért a' tárgynak, nyelvnek, minden tekintetben a' gyermek sajátságához, felfogásához alkalmazottnak, —tehát a'mennyire lehet, vidámnak, nyájasnak, érthetőnek kell lenni, hogy csak egy szócska se legyen az egészben, melly nem a' gyermek eszének, szivének könyvéből volna kiirva. [Ily könyvek hiával nincs a* magyar gyermekirodalom. Eszmelársulatnál fogva eszembe jő itt Dajka Jenő urnák e' lapok f. évi 1-ső számában közlött,^ nevem idézésével egybekötött gyermek-„imá-"ja. Azt mondja itt szerény észrevetelképen D. úr, hogy az én gyermekkönyveimben van ugyan gyermekima, de ebben hiányzik a1

„vallásos elem." — Nem lehet itt alkalmiképen — D. J. úr engedelmével— pár szót nem emelnem az ő gyermekimája, — mint vers vagy költemény — és a' magam gyermek-„fohász-''ának vallásos eleme fölött. A' költeményre vonatkozólag : fölebbi soraimban elmondám véleményemet a' gyermekeknek szánt vallásos és erkölcsi-lartalmu versekről, ide soroltatik az ima is. Nyúljon kebelébe D. úr, vessen számot magával, 's az általam kijelölt mértéket— mintbaro— thermo— alkalimetert, vagy ha tetszik, bécsi rőföt,párizsi lábat— használván, mérje meg vele saját versét: megüti-e az általam kitűzött ^tuSf^v^ftír^oi-t? 's ha „igen-"t mond, ugy én csalódom; de ha tragikus cothumusba, díszes taláréba öltöztetett, seráphokkal hímzett, versét vagy költeményét czélszerönek tartva, azt vélné, hogy gyermekeknek irni nagyon könnyű : ez esetben minden kétségen kivül D. úr csalódik. Nehezebb az, mint ábrándos költői légvárakat alkotni; mert az e' czélra beszerzett tudományos, költészeti anyagszerek csak felhasználandók: amott pedig mind ezeket el kell vetni, pegazusunk szárnyából 8' tollakat kiszedni, 's anthropologiai, physikai, psychologiai úton más anyagszerek gyűjtéséhez fogni. Nagyobb munkába kerül.. — miként Heine a' költő megjegyzi — egy makranezos gyermek, egy köpködő bonvivant genre-képét adni, mint egy magasztos oltárképet festeni. Hasonlóan nem kevés izzadásába kerül a' nevelőnek, 's került nekem is, a1

sok oxymoron, paregmenon, antfmetabole, metaphora, catachresis, auxesis sarcasmus 'stb. mint megannyi eposzi machinák segítsége által — ha nem is a' sascsillagzatnak atair gyémántjáig, de minden esetre legalább a' lomniczi csúcs hóvonalaig — föl-