Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-18 / 8. szám

Nem vala jelentéktelenebb Luther telteinek politicai befolyása az európai, különösen a' németországi dolgok rendszeresítésére sem. Luther ugyan távolítani akart eleinte munkájától minden politicai befolyást, de csak addig, míg az újítás, 's nem a' r. katholika egyháztóli elszakadás eszméjén dolgozott, — addig maga sem látta azon nagy következményeket, mellyek egy új, eszményében élö szabad egyháznak alakításával együtt járnak. De midőn az elszakadás megtörtént, és az új egyház terve elméjében megszületett, L. is látta, hogy szabad egyház, mellynek lelkismeretszabadság alapja, — éspolitica érintkezésben vannak egymással, 's többé vállalatának ügyét a' politicától elválasztani maga sem volt képes. És ez időponttól kezdvo egymást csaknem feltételezték a' reformatio és politicai haladás. Luther munkásságának nyomán szebb kora derengett mind a kettőnek. — Egy részről a' középkorban népeket sanyargató feudalismus, más részről a' nép és fejedelmi jogokat gúnyoló interdictumok megszűnése Luthert dicsőítik. 0 kelt fel és a1

fejedelmek, — a' papság eredeti rendeltetésének korlátai közé szoríttatván, 's a' világi dolgokbai túlságos beavatkozástól eltávolítatván — egyetlen uraik lettek tartományaiknak. A'népek is kiszabadultak jobbára mind a' világi, mind az egyházi fők hübéreskedése alól. Mi Németország politicai állását közelebbről illeti, Luther nyitott alkalmat Németország fejedelmeinek a' központi hatalmat emelni, de egyszersmind a' birodalom fejének hatalmát jobban korlátok közt tartani. A' harmincz éves háború végeztével, mellyben a' protestáns hatalmak a' katholíkus Richelieuvel szövetkeztek, az egyházi érdekek politicaival végződtek, *s történeti tény, hogy az 1648-ki westphaliai béke állította helyre Európában a' politikai egyensúlyt. Nem említve, hogy a' reformatio új és szelídebb állományi viszonyokat létesített fejdelmek és népek között: tagadhatlan az , hogy ugyanez által sokban újra alakult az egyházi jog — nevezetesen: változtak az egyház és status közötti viszonyok, és nemcsak protestáns, hanem r. katholíkus fejedelmek nagy hasznával. Ugyanis, kik a' reformatio előtt alattvalóik nagy kárával érzették a' hierarchiatóli függést, ezután barátságukat fontossá 's nélkülözhetetlenné tudták tenni ugyanaz előtt. Még közvetlenebbül hatott Luther jótékony munkássága a' tudományokra. Tagadhatatlan igazság, hogy a' protestantismus a' szó magasb értelmében a'tudományoknak teremtője, — ez kereste azt fel a' zárdák poros könyvtáraiban, 's e' hozta napvilágra. Ennek igazolására elég az, hogy gondolat- és sajtószabadság volt Luther jelszava, 's törekvése határtalan pályát nyitott a' kritikának az emberi ismeretek minden ágában. Megértette ugyan már ekkor a' r. kath. egyháznak egy része is a' kor igényeit; X. Leo 's V. Sixtus nagyszerű tudományos vállalatok pártolói voltak, de a* tudományokbani időszak előállításának, 's a' minden oldalról fejlődésnek indult tudományos életnek a* protestantismus tört ösvényt. A' jezsuiták is sok szép ismereteket terjesztettek, de csak úgynevezett exact tanokban, mathematikában, astronomiában'stb., de ezek kevés befolyással voltak a' szabad gondolatra. A' protestantismus pedig épen azon tudományokat mozdította elő, mellyek az emberiség szellemi életébe vágnak, mellyek nemes és szabadgondolkozásmódra működnek, és innen visszahatnak az erkölcsi szabadság, a'vallás és politika határaiba. A' philologia, vagy a'classicai régiség tudománya az legközelebbről, mi életét a' protestantismusnak köszönheti: a' szentírás tétetvén a' hit egyetlen zsinórmértékévé, minden theologusnak kötelességévé vált, hogy annak görög és zsidó eredetiét érteni tanulja. Luther, mint férfiú adta e' nyelvek tanulásának magát, 's lefordítván a' bibliát német nyelvre, a' német irodalomnak is új időszakát kezdte meg. A' philologia tanulása maga után vonta a" história, még pedig a' kritika história tanulását és a' philosophiáét. Ámbátor a' tulajdonképeni philosophiának, mint rendszeres tannak, születése későbbre tétetik,'s a' reformatiótól függetleníttetik: mindazonáltal a' Wolf, Leibnitz, Descartes, Kant, Fichte 'stb. rendszereiben lehetetlen a1

reformatio áldott nyomaira nem ismerni. Lehetlen ez alkalommal az iskolákról nem emlékezni, Luthernek nagy érdemei vannak ezekre nézve is: magas szellemével korán belátta azt, hogy nem felülről lefelé, hanem alulról felfelé lehet csak valódi reformatori lélekkel hatni. Azért is különös gondját fordította a' népiskolákra, mint a' vallás 's erkölcs műhelyeire. Erre mutatnak számtalan tettei, a' többek közt szász országi visitatiója, és az, hogy maga írt az iskolák számára kézi könyveket. Luther többször nyilvánította baráti között, hogy ha ö lelkész nem volna , iskola-tanító szeretne lenni, és valóban ö telte az első lépést arra, hogy ezen hivatal érdeme szerint méltányoltassék. Az ö 's barálai tanácsára történi az Szászországban 's más állományokban, hogy a' polgárosított egyházjavak haszonleső világi kezekre nem kerültek, hanem iskolák alapítására 's felsegélésére fordíttattak. Illy alapítványoknak köszöni életét a' pfortai, grimmai 's meisseni királyi iskola. Vessünk utoljára néhány futó pillanatot a* polgári élet körébe. Luther boldogító munkásságának nyomain, itt is milliom áldás és hálavirágok nyitnak; az erkölcsnek, rendnek, iparnak új időszaka kezdődik az ö munkájával. A' jó cselekedetekrőli hibás vélemény, — a" szent emberek felesleges jó cselekedeteinek tárára való támaszkodás általa vetkeztetett ki erejéből. A' felesleges zárdák eltörlése, nagyszámú ünnepek megszüntetése által végetlen sokat nyert az ipar és