Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-15 / 7. szám

kölcsi: az egyházi rend és fegy fentartása, a' nyilvánosan megvizsgált confirmálandók község­tagoltul felvétele, a* kerületi zsinatra küldendő követeknek korosbak közöl választása (a'rajna­westphaliai egyházban ez községkép viselet által történik), paphiváskor el nem fogadási, jobban mondva, ajánlási, patronatusi egyházakban pedig együtt meghivási vagy beleegyezési jog gyakor­lása, azután a' templombiró számadásainak meg­vizsgálása és sajtó utján közzététele, végre a'pap és nép közti közbenjárás, mert az elöljáróság és község tanban ugy, mint életben tisztelet- és bi­zalommal viseltessenek ugyan a' pap iránt, de ha ez tannal vagy élettel lelkismeretben aggodal­makat vagy botrányt okoz, az elöljáróság meg­intheti 's kötelessége öt keresztyénileg meginteni, és azon egyes községtaggal, kinek illyen aggo­dalmai vannak, szinte oktatólag, csendesitöleg, intöleg bánhatik. Így az egyházi fegy nem a' papi hivatal által, hanem testületileg fog gyako­roltatni. A' pap öre az üdveszközöknek tanban és sakramentomokban s általa történik az egyház­szolgák beavatása, mert egy hivatalnak sem kell beiktatás nélkül lenni, és igy a' diakonok, koros­bak, egyháztanácsosok beavatása (u.o. 291. 's k. 1.). A' községi egyháznak ez az első foka. Második fok a' kerületi község, mert dekana­tusi kerületeknek megfelelő felosztás, tizedes köz­ség, elmarad, mivel itt inkább kormányzati, mint egyházi öszlet van, de a' tizedes vagy káptalani kerület annyiban mégis szellemileg tagosult egé­szet fogna képezni, mennyiben a' tapasztalatok kicserélésére 's a1 szellemi és egyházi élet meg­élénkítésére a' prot. Németország némelly tájain szokásos, mintegy három hónaponként előforduló szabad összejövetelek vagy kerületi egyletek a' dekán vezérlete alatt megtartandók volnának, mig a' helybeli község elöljárósága összegyűlésére hónaponkénti, a' kerületi községnek pedig kerü­leti összejövetelére évenkénti időköz vétetik föl (u. o. 240. sk. 1.). Mivel az egész szerkezetterv Poroszország ev. egyháza részére van készítve, a' magasb és megtágított egyházkör kijeleiésére alapul a1 márisfenálló egyházi vagy országos ha­tárokat kellett venni. Poroszországnak mintegy 10 millió ev. alattvalója van körülbelől 6000 pap­pal és 386 superintendenssel, 's ezen egyház ke­rületi kormányzatokra felosztva igazgattatik, mellyek alá a' superintendensek, mint statistikai átmenetpontok, 's alulról a' statushatóságokhoz felküldendö tudósításoknak és folyamodványok­nak, felülről ugyanazon hatóságok intézményei­nek és rendeleteinek registratorai," 8 vidéki ha­tóság vagy consistorium, mellyekben a' tartomá­nyi föelnökök 's alattok 1828. óta a7 fősuperin­tendensek, némellyek püspökczimmel, elnökölnek, az egyházügyeknek minister alatt álló igazgató­sága által vannak rendelve. Most pedig önálló, a' községek tevékeny részvétén alapuló egyházkor­mánynak, melly e' hosszas mechanismus helyett autonómiáját minden kerületnek visszaadandó, fel­állításáról levén szó: e' czélra a' kormánykerü­letek 's tartományok terjedelme igen tágnak lát­szik, e' szerint Bunsen tr. a' kerületi községet a' tartománytanácsi kerülettel olvasztja össze, mi­ként az a'rajna-wesphaliai presbyteri egyházban is történik (u.o. 198.. 210. 's k. 1.). A' püspöknek kerületi községben van hely ki­mutatva* A' püspök két világi egyháztanácsossal, kik közöl az egyik kormányzási, a' másik biróí jellemű ügyekkel foglalatos, mindketten pedig status által képezett és megvizsgált üzérek 's a' korosbak közöl vagy zsinatból a' püspök válasz­tása vagy javaslása szerint választvák — képezik a7 önálló egyházkötelék hatóságát. E' mellett van a' kerületi zsinat, mint nagy tanácsa a' kerületnek. A' püspök miként neveztessék ki? azt Bunsen tr. el nem határozza, csupán azt tartja lényegesnek, hogy a' fejdelem és község a' választásra együtt hassanak, ugy hogy amazt vagy kinevezés a' ja­vaslott jelöltek közöl, vagy föltétlen helybenha­gyás és visszavetés illesse. Ha immár az egyház és álladalom személyesen adák át ezen egyház­tanácsnak és püspöknek a' kormányzat egy ré­szét, ugy minden egyház maga igazgatja magát, a' püspök a' kerületi községgel 's egyháztanács­csal, mint a' pap a' helybeli községgel 's koros­bakkal, és a' polilialis ide-oda irkálás megszűnik. A' püspök papja's lelkipásztora a' kerületnek (ez okból a' kerületek igen nagyok nem lehetnek), 6 látogatja az egyházat és szabad lelkismeretjogot gyakorol a' papjelöltek ordinatiója körül, de meg­vizsgáltatásuk más kezekre van bízva, joga van a' már ordinált papnak új egyházba léptetése ellen szót emelni, de ez ellen szabad a' tartományi községre fölebbezni, 's ha valamelly jelelttöl meg­tagadja az ordinatiót, köteles neki elbocsátó leve­let adni, ugy hogy az akármellyik püspök által, ki amannak habozásában nem osztozik, ordinál­tathatja magát. A' püspök, alkotmnnyszerü kor­látok közt, egyházi főnöke a' kerületi községnek. Kormányzatügyekben nem ő határoz az öt illető dolgokban, hanem a* tanácsban ülő püspök az e' tanácsot képező három tag egyhangú szavazata vagy többsége szerint; ugy szinte kétes esetek­ben nincs vetó-ja a' kerületi zsinat, mellynek el­nöke, többségének ellenében, csak jogára, vala­mit a* tartományi község elébe fölvinni, ügyel fel, valamint általában az ö dolga a' kerületi zsinat folyó ügyein kivül, a' mint ezek az egyházi év­szak fontosb eseményeiből, különösen a' visitatio­nalis tudósításokból kitünedeznek, mindent, mi a* tartományi község elébe tartozik, előkészíteni, mi­vel maga a' kerületi község sem törvényhozó, sem bírói hatalommal nem bír, hanem e' tekintet­ben csak elötanácskozik (u.o. 223 — 249. 1.). A* kerületi gyűlésen Bunsen tr. a1 diahoniának is képviseletet szánt, ö ezen intézetbe nemcsak a*

Next

/
Thumbnails
Contents