Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-15 / 7. szám

egész néptudatot kiművelni 's azokat a' status-, tudományos és társas élet minden ágával összekötni," névszerint tehát ellenkezetnek a' protestantismusnak egyetemes papságról szóló tanával, mennyiben az érzület egyedül- érvényessége, a' személyes erkölcsi felelősség's egyesek tökéletes lelkism.-szabadságának elismerése általa legyőzetik, de akadálynak tartja egyszersmind „a' tant és szerkezetet helyes viszonhatásba hozni" 's ennek következményét,t.i. majd a' szerkezet tulnyomóságát a' tan fölött, mi által ez legfontosb felfogásaiban meghomályosíttatik, majd ismét a' tan vagy istenészeti nézpont tulnyomóságát a' szerkezet fölött, azon szirtnek találja., melly a' reformatio egyházait hajótörési vészbe hozza 's végtére „angol, lutheri vagy presbyteri, háznál készült papismust" állít elé (u. o. 72., 117. 's k. 1.). Ezen egyoldalúságtól Bunsen tr. szintúgy nem tudja mentnek mondani a' presbyteri rendszert, mint az anglikanismust, „a1

Krisztus összetört egyházának e' két töredékét;" mert amott az egyház zárt, magát megnyujító testületet képezett, mellyben a' papoknak volt uralkodó befolyásuk, de a' népnek, mint községnek, épen semmi, 's midőn fürkészi az okot: Németország prot. egyházaiban a' status miért keríté kezére a1

dictatorságot? (merte1

bajt nem akarja szerkezetnek mondani), azt a' világiak eltökélett érzetében találja, kik a' conferentialis kormányrendszert „védeszközül a' luth. paposság ellen" (e* szót statusférfilag kirekesztő papi karérdek szorosb értelmében véve) szívesen elfogadák és elszivelék, valamint megfordítva az independentismusban önkéntességi elvével 's az egyház és status elválasztásának tanával a védeszköz más alakja fekvék, t. i. visszakövetelése a* községek elidegeníthetlen egyházi jogának ugy a' status-, mint a' papi egyházak ellenében, de jognak a' legalsóbb , helybeli egységben és visszakövetelése a' szabadságnak nagy nemzeti közösségen kivül, kétféle szolgálatra-köteleztetésben, papoknak t. i. a'helybeli község vagy többségének ábrándossága és az egyháznak papja egyoldalú, semmi történeti fejlődés által meg nem szeiidítelt dogmalismusa alatt (u. o. 128 — 138. I.). De a' román és germán, reformátorok szerkezelmüvei közti választáskor Bunsen az utóbbi géniuszának hajlandó hódolni; ha amaz, ugy mond, Genfet példányul véve, szabad várost, mellynek polgárai mindnyájan az ev. egyház tagjai volnának, ker. status példányul állíta fel, azzal mély gyökerű érzéket szabad szerkezetalakra oltott ugyan egyházába, de a* világeseményü új szerkezet szabad fejlődését is az akkoron egyedül lehetséges tökéletlen alak korlátozottsága állal meggálolá, Lulhcr pedig átlátá a' lehetetlenséget, hogy a' kezdődő új élet gyümölcsét a' hanyatló mult héjába üríthesse, ő min den kérelmezést uj egyházszerkezet felállítása iránt elutasított 's igy az egyházai külsőleg a* fejdelmek haszon-vágyának, a' nemesség önzésének 's a' községek vadsága- és gyámoltalanságának — mert illyen fejdelmeket, illyen nemességet 's illyen községeket nevelt föl 's hagyott a' középkor 's különösen a' status- és egyházügyekben valamennyi század közt a' legelvetemültebb, Istentől legelrugaszkodottabb XV-dik század engedé át, de az emberiség képezhetésében 's az érzület és egyetemes lelkismeret isteni erejében bízott (u. o. 83., 84. 1.). Mit Bunsen tr. akar, az községi 's népi egyház, ev. nemzeti egyház — határozottabban kifejezve, egyház, melly a' nemzeti életet, annak Istenre viszonylásában, a'szabad erkölcsiség körében szintolly tökéletesen és önállóan tünteti elő, mint a' status (szorosb értelemben) ugyanazon életet világra viszonylatában a' jog körében valósítja, egyházat, melly az egyetemes egyházhoz, a' nagy istenországhoz, ugy áll, mint a' népek az emberiséghez, melly tehát maga nem teheti magát egyetemes egyházzá, de nem is lehet igaz egyház a' nélkül, hogy magát ezen egyetemes egyház részének gondolja, ugy mint a' népek az egységeket 's magasb személyiségeket a' világtörténet részeiül: hanem keresztyén nemzeti községek csak azok, mellyek a1

megváltott emberiség testének istenileg meghívott tagjaiul, alakok's intézetekül ismerik el magokat, mellyekben az emberiség egyetemes tudata valóvá lesz, nem nemzeti, hanem ker. községgé az lehet, melly hiszi, hogy e' tudatot megtevé, vagy megteheti vagy megtennie szabad (u. o. 107., 100. 1.). Illy nemzeti egyház megfelelő példányára a' fenálló ev. egyházszerkezetek közt Bunsen tr. egyben sem talált; van ugyan kettő, melly eszméjéhez közelít —az egyesült statusok püspöki egyháza's a' rajna-weslphaliai zsinati rendszer. Amaz, mellynek ö nagy jövendőt jósol, a' világiaknak 's papoknak az egyház igazgatása- 's törvényhozásában jobban osztá ki a' jogot, mint a' presbyterianismus; amazokat a" népszónok ábrándossága , emezeket nem mint községi, hanem egyházszolgai minőségben szabadságukban biz— tosílá, a' személyes tudatot a' magasb községben püspökök által megtarlá 's a' dogmatismust történeti és népszerű liturgia által megenyhíté, az independenlismusnak megmutatá, hogy az a' független helybeli község mellett saját és az anyaország egyháza, valamint az egész keresztyénség alapján organicus egészszé 's testvéri szabályozott összehatássá ténylegesen van összeköttetve, erős egyházi fegyet tart fen, mit nem rég talpraesetten bebizonyíta, egy püspököt nem dogmaticai, hanem erkölcsi tekinteteknél fogva elmozdítván, mást pedig hivatalától felfüggesztvén. De ez is, mint a'rajna-westphaliai zsinati rendszer, derék kiképzést nélkülöz még: amott aT

réginek ellentétei inkább külsőleg egymás mellé állítvák, mint bensőleg legyőzvék 's közvetítvék, emitt sok