Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)
1846-02-08 / 6. szám
143 144 Folytonos olvasás által tudományát tökéletesítni, tehetségei által szerzeit tekintélyét szelídség, jogosság, feddhetlen élet 's kíméletet önmaga iránt nem ismerő kitürö szorgalom által szilárdítani sikeresen igyekezett. — Szerették öt hallgatói, mint kitünö szónokot 's a* népnek békét eszközlö 's fentartó lelki atyját 's tanítóját, szerették tiszttársai, mint vidám nyájasságu 's változhatlan hüségü barátjokat. De legfőként szerette öt családja, melly az ö szeretetteljes szivét leginkább ismerte és tisztelte. Az egyházmegye 1834-dik évben aljegyzői hivatallal diszíté öt; ö pedig hivatalát diszesíté példátlau szorgalommal, mellyet bizonyít az egyházmegye levéltára. — 1839-ben alesperesi hivatalra választatott's itt szép jellemének egy vonását tisztelem; mert erötlenülését érezvén, hivataláról tüstént önként lemondott, megmutatván, hogyö annak nem csillogó fényét szerelte, hanem a1 közjót, mellynek terheit midőn már vállai nem bírták, az üres czímet nem kivánla viselni. Lemondását azonban a' kegyeletes érzésű egyházmegye el nem fogadta , hogy ezen bizodalom is némileg emelje betegség miatt törődött lelkét. — Közönségesen 's még a'nép közt is ismeretes érdemeinek másik bizonysága az, hogy még éltesebb korában is az egyházmegye legnagyobb egyházai ohajtotlák öt lelkészükül, de ö állandóul maradt ott azon nép közt, mellyel 25 év lefolyása alatt háborítlan békeségben élt, tiszteltetve 's szerettetve. 'S kit ekként szerettek mások , mikép ne szerette volna öt saját háza népe? . . Özvegye *s négy árvája nem gyász ruhával, de tisztelő bús érzelmekkel gyászolják öt nemcsak hideg sírkövön, de szerető szivökbenis fentartandják kedves emlékezetét. Nyugodjék békeségben! •Kuíal^mtctcl. A'sólti e. v. tanítói-egylet mult őszi közgyűlésén kihirdetett ezen tételről: „Mellyek azon nevelési lépcsők, mellyeken mind a1 fimind á leány-növendékek rendeltetésök czéljálioz legkönnyebben eljuthatnak?" kinek azon e. v. tanítói közöl a' választandó biróság által munkája legczélszerübbnek 's Iegkimerítöbbnek fog ítéltetni: annak tettes kis-jdczi Szeles Lajos t.b. úr, 's azon egylet fő-elnöke jutalmul „hat cs. Jt. aranyokat" tűzött ki. — Adjon Isten minden e.vidékben tanitói-egyletet! minden tanítói-egyletnek illy lelkes főnököt! 's minden egyes egyházakban a' tanítók iránti szeretetet, illő tiszteletet és méltánylást! így minden bizonnyal éber munkásságban tartalik a' tanítói szorgalom, melly a' növelés jobb korát derítendi az azután sóvárgó hazára, U. J. A' mezőföldi egyh.megyében Bali M. esperes és Halász S. urak lelkes pártfogása által iskolatanítói egyesület alakult, melly az egyházmegye állal helybenhagyva, m. é. oct. 25 én Lepcsényben tartá első ülését. Vajha más egyh.megyék is kövessék a' mezöföldiek példáját 's gyakori öszszejövetel, közlekedés, könyvtárgyarapítás, gondolatok kicserélése 's kölcsönös gyámintézelek által emeljék a1 nevelési ügyet. Gyulán a' helybeli ref. egyház iskolatanítói számára gyámíntézetet alapított. Sopron. Király J. úr, a* soproni Iyceumban a' theologia és physica eddigi oktatója, hivataláról lemondván, kövágóeörsi lelkészszé választatott. Óhajtjuk, hogy helyét Sopronban olly férfi foglalja el, ki a' theologiai tudományok minden ágaiban jártas, ha lehet, a' haza előtt is ismeretes férfi legyen. Irodalmi in»x^a!om. A' szeplőzet siralmai az érzékeny szülék, lelkes nevelök és a' bizonyos, veszélynek vaktába rohanó ifjúság értelmére irta Dr. Malalides. Előfizetni lehet reá 30 p. kr. a' szerzőnél, aldunasor 47. sz, és minden biztos könyvárusnál. JuCVCf CSECS. Sok felöl érkezvén hozzánk tudakozódások a1 Török kiadta egyházi beszédeket rostáló B. M. úr igazi nevének felfedezése felől, ké'júk az illető urat, hogy ha neki ugy tetszik, nevezze meg magát. Egyszersmind jelentjük a' tudakozódó uraknak , hogy ha ö maga nem nevezi meg magát, mi sem nevezhetjük meg, mert ehhez jogunk nincsen. — A1 számtalan áttérési eseteket egyenként nem szeretjük közölni, nehogy térítési gyanúba ejtsük magunkat; hanem kérjük az illető esperes és főtisztelendő püspök urakat, hogy egyházi statistikánk végett minden ev végén summásan közöljék velünk az áttértek számát. Illy formán: A* budapesti evang. e s p e r e s s é g b e n az 1845-dik évben áttértek: 45-en. A' borsodi, erdőháti "s a't. esperességben pedig ennyen meg ennyen. Még jobban szeretnők, ha ezt főtiszt, püspök uraink volnának szívesek tenni. De azért az egyes tudósításokat annyiból veendjük szívesen, menynyiben ha felszólamlásunknak itt is azon eredménye lenne, mi volt annak, mellyet az iskolák igazgatóihoz küldénk, némil-'g ezekkel pótolhassuk a' hiányt. — A— V— egyházi beszédeit nem vehetjük fel, minthogy még soha beszédeket e1 Lapban nem adánk. Nem ártana ugyan arról is gondolkodnunk, hogy olly folyóiratot indítanánk meg, melly vagy beszédeket adna ki, vagy pedig keresztyén előadásokat közlene a1 nép és műveltebbek számára. Régóta ijesztgetnek már, hogy nem sokára egy más Egyházi és Iskolai Lap fog megjelenni valahol. Bárcsak történnék, hogy mi azután másra velhetnők fejünket. Ránk nézve semmi örvende'esb nem lehelne, mint ha leszoríttatnánk a1 térről. Bizony tudnók magunkat vigasztalni. De az örök ijesztgetés, midőn senki meg nem ijed, ollyan, mint a' váz , mellynek a-1 veréb fejére ül. —A1 „Gl03sarium a1 dunántúli 1845-ki evang. egyházkerületi gyűlés jegyzőkönyvére" czímü értekezést nem adhatjuk ; hanem arra kérjük szerzőjét, hogy azt magukkal a" jegyző urakkal magán úton méltóztassék közölni. Kevés van benne, mi a' közönséget érdekelheti, igen sok, mi egyedül a' jegyző urakat illetheti. Ok bizonyosan szívesen veendik a" figyalmeztetést, de én feleslegesnek tartom azt a1 Prot. Lap utján juttatni kezökbe, S"zék ács.
