Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-08 / 6. szám

belölök) világosítja, mi is felette kellemesen tanít. Absalon emléke első a* képek közt — azután az „Ackerbau" szónál látja az ember a' szántóvetőt 's egyszerű ekéjét. Másutt, a' madár-neveknél, a' rajzolt madarak láttatnak; és ismét másutt, a1 „Götzendienst" szónál, a' mindenféle bálványok alakjai láthatók — 'sa't. Az előadás maga értelmes 's világos, melly az ö czéljára mindenféle munkákat mesterileg felhasznál, gazdagítván tartalmát a' régiségek 's utazások tárából, nem különben a' természet- 's föld-tanból, a' keleti népek általános szokásaikból 'sa't. E' szótár ki fog jöni mintegy 26 füzetben 'steend jó két kötetet; 's minthogy mindenik füzet 6 ezüst garas, tehát meg fog kívántatni érette 7 f. 19 garas p. V. J. Die christliche Religion und Kirche. Ein methodisches Hülfs- und Handhuch beim Unterréchte nachjedem Katechismus für Lehrer an Bürger- und Landschulen von, A. Ludewig, Director des Sckullererseminars und der gesammten vereinigten Bürgerschulen zu Wolfenbüttel und Docenten am Predigerseminare daselbsí. Erstes Buch. Die christliche Religion. Eisleben, 1843. r. 542 1. Ára 1. tall. 16. gr. Polgári és falusi iskolák tanítói által igen használható könyv. A' sz. 20 éves seminariumi gyakorlatból beszél 's elmondja a' bajokat, melylyeken segíteni, könyve feladata 's mi hozzá teszszük, képes is. E' bajokhoz számítja először azt, hogy némelly vallástanító,jelesül a' tulajdonképeni népiskolákban oktató, könnyen megelégszik azon vallásbeli anyaggal, mit egy jó vagy rósz káté ad kezébe. 'S ezt sz. azért nevezi bajnak, mert az magában véve igen korlátozza a' tanító eszméinek körét, nemcsak, sőt gátolja öt a' messzebb maga-körül-tekintésben 's vallásoshatására nézve tanítványai fölibe felemelkedésben, holott azt minden tanítónak tennie kellene. — E'bajokhoz számítja sz. továbbá azon még gyakrabban előfordulót, hogy sok tanító nem tudja jól, a' nyert anyaggal tulajdonkép mit csináljon az iskolában. Különösen pedig némellyek nem tudják, mi az elemi, mi a' közép, mi a' felső osztályokba való. — E' bajokhoz számítja végre azon, részint már a' másodikban foglaltat, hogy némelly tanító igen kevés illő példával tudja előadását bebizonyítani, 's a' miket tud is, nem mindig kellő helyén használja azokat. E' bajok elsején akar a'jelen könyv az által segíteni, hogy népszerű hit- és erkölcstant, vagy a'ker. hit- és erkölcstanból annyit ad, mennyit a' polgári és népiskolák tanítóinak legalább tudniok kell, hogy müveitekhez számíttassanak és tanítványaik fölött álljanak. A1

sz. előadását, egészben véve, sükerültnek mondhatjuk.De hit- és erkölcstana érthetőbb a' magasb polgári, mint a' falusi iskolák tanítóira nézve. Aztán istenészeti gondolkodásmódjával sem érthetünk egyet egészen. Ezen első könyvet nem sokára a' második követendi, melly a' ker. egyházai és igy a'történeti részt foglalandja magában, a'ker. vallásoktatást kiegészítendő. Commentar über die Psalmen. Von E. W• Hengstenberg, Dr. und Professor der Theologie zu Berlin. I.Band. Berlin, 1842. Ára 1 tall. 16 gr. Az egész commentar három kötetben fog megjelenni; a'jelen első az első 21 zsoltárt bibliai egymásutánban foglalja magában; a' második folytatást hozand; a' harmadik az egésznek bevégzésén fölül több értekezést adand, mellyek a' rendszerint bevezetésben fejtegetett tárgyakon kivül a' zsoltárok hit- és erkölcstanával foglalkodandnak." Maga a' magyarázat egészben véve bő- és alaposnak mondható; vannak benne néhány jó nyelvmagyarázatok gyakori utalással Ewald nyelvtanára; a' sz. által talált értelem bizonyítványokkal 's különösen más commentarokra, jelesül Lutherére hivatkozással bizonyittatik be igaznak; eltérő magyarázatok figyelemre méltat— vák, helytelenek visszautasítvák, de mind a' mellett nem lehet nagy dogmaticai elfogultságot a' munkán észre nem venni, mi kivált ott tűnik eld élesen, hol egyes helyek szellemét's történeti viszonyokat kell fejtegetnie, 's mi a' sz. dogmaticai álláspontjának természetes következménye. 13 e S í' ö l <3 b irodalom E' Lap nemcsak egyház, hanem iskola, nevelés, tanítás organuma is levén: ezért szükségesnek tartom a' „Gyermeklant"~járól már ismeretes derék Károlyi Istvánnak épen most megjelent szinte illynemü munkáját — melly már politikai 's divatlapokban ismertetett — ebben is az illetők figyelmébe ajánlani. A' 163 lapból álló 's Pesten Trattner Károlyinál nyomott munka czíme ez: „Szünórák, mellyeket különböző korú gyermekek mulatságaul szerzett Károlyi István— Áll versek- és színdarabokból. — A' versek ezek: Az Eltévedett; (Ballada ) Talány; Egyik, Másik, Harmadik; Tükör; Vesúv; Földönfutó (Ballada.); Leány és csalogány; Szép, szebb, legszebb; Kis tanuló dala. — Színdarab kettő van a' munkában: 1) „Püspöksüveg, vagy a' krekeládi pap." Erkölcsi vígjáték 5 felvonásban és 2) „Kitetszik a' szeg a' zsákból," szinte vígjáték 4 felvonásban. — Ára 48 p.kr. Részletes ismertetésbo nem szándékom ereszkedni; csak annyit mondok, hogy Károlyinak a* Gyermek-lant 's ezen munkában megjelent színdarabjai gyermekszerüségök- 's eredetiségöknél fogva a' magyar literaturában még eddig páratlanok 's egyetlenek; csak annyit mondok, hogy Lukács Pál, eddig egyetlen gyermekszerü irónk, bátran kezet foghat a' gyermeki észt, hajlamot és I ízlést ismerni eléggé megtanult, praclicus neveld Károlyival. Csak annyit mondok, hogy mindazon.