Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-12-13 / 50. szám

29-én, mint advent első vasárnapján kelt pásztori levelét, melly „különösen a' dunántúli superintendentiában levő minden ág. hitv. evangy. keresztyénekhez" van intézve, átalában pedig „minden rendű és sorsú testvér embertársakhoz." Megjegyezvén, hogy ezen pásztorlevelet igazán Krisztusi 's evangyéliomi szellem lengi át, melly mindenütt a' keresztyén vallás kútfejéből indul ki ^s oda tér vissza, kiváltképen az „egy szükséges dologra" emlékezteti a' hiveket, t.i. „a' nagy Istennek fiúi félelmére és ennek élesztése-, ápolása- és terjesztésére." 'S itt kivátképen a' papok azok, kikhez fordul 's igazán beható, győző 's lelkesült szavakkal köti leikeikre az e' részben teljesítendő kötelességeket. Kiereszkedik egyéb kötelességekre is "s kéri és inti őket a' pastoralis kellékek megszerzésére. A'levél végén azon remény fejeztetik ki, hogy az ujonan választott főpásztor színről színre kívánja híveit nem sokára meglátni. Adja Isten ehhez és minden lépteihez, legjobb áldását! Gyorkönyl 50 éves ünnepély. Nov. hó 15-kén ünnepelte a" györkönyi evangy. gyülekezet temploma felszentelésének 50 éves ünnepét. Minden pompa 's fény mellöztével az egész ünnepély evangyélmi egyszerűséggel tartatott. Egy ez alkalomra irányzott ének buzgó elzengése után Borbély József esperes úr az oltár elébe lépett, 's a' mindenhatóhoz bocsátván imáját, a' 84-dik zsoltárt felolvasta. Mire ismét más ének megzendülvén, a' helybeli leik. Bergmann Frigyes úr, a" szószékre lépett, 's egy szívből eredett, a' hallgatóságra is hatályos, kor*s ünnepélyszerü beszédet mondott. Ennek végeztével a" már említett esperes úr ismét az oltár elébe ment's a'györkönyi egyháznak keletkezése <5tai kedves 's kedvetlen körülményeit rajzolván, az egész hajlékot újra a' mindenhatónak ajánlotta oltalmába, megemlítvén azt is, hogy ö az ezelőtt 50 évekkel tartatott felszentelési ünnepélyen mint kisded gyermek jelen volt. Az egész ünnepély buzgó énekkel befejeztetett. Bészint felszólítás következtében, részint például másoknak is az evangyélmi buzgóság elevenítése *) végett közli Paksról decemb. 2-kán 1846. B a r 1 a. Culqne £uum. A1

Protestáns Egyházi és Isk. Lap jelen évi 48-dik számában az 1150-dik lapon a' következendők olvastatnak: ,,A' dunántúli ev. egyházkerületi gyülekezetek mappája készülő-félben van, Gájer Sámuel győri oktató 'S ez nagyon is szükséges jelenkorunkban. Wimmer testvérünk ugyan azt mondja: ;

,Die Zeit hat uns grosz gezogen.a

Meghiszem, de én azt mondom: „die Zeit hat uns irreligiös gemacht. Grosz waren wir, da es bei uns galt, was Paulus von den Ephesern 6, 10. —18 forderte, und da wir mit dem frommen Psalmislen beteten: ,,IIerr wenn du sie Züchtigest, dann suchen sie dich." — Darum schicket euch in die Zeit, denn es ist bőse Zeit. Ephes. 5, 16. B. úr szorgalma *s a* felső emelet szives közbenjárása következtében 'stb." Minthogy a' felső emeletben, épen Gájer Sám. oktató úr felelt, én alulirt lakom, hogy valaki előtt gyanúba ne essem, mintha én valamelly érdemet, melly engem nem illet, magamnak tulajdoníttatni kívánnék, felhivatva érzem magamat kijelenteni, hogy én Gájer Sám. oktató úr készülő-félben levő mappájáról mitsem tudok 's e'beli üdvös szándokát a' tisztelt úr velem nem is közlötte, hanem a* szives közbenjárás, egyedül a' felső emelet túlsó részét, t.i. főt. Haubner Máté superintendens urunkat illetheti: ugyanazért bizodalmasan kérem közlő urat, ha más alkalommal szives leendene velünk illy érdekes újdonságokat tudatni, ne sajnáljon minden balmagyarázatok eltávoztatásaért, egykisső határozottabban nyilatkozni. Győrött dec. 3-kán 1846. Dregály Dániel, győri ev. lelkész. Szent-lant: Imádság őszi vasárnapon. (Clemens után szabadon.) Emelkedjél ama szebb hazába A' buzgóság szellemszárnyain, Emelkedjél lelkem! 's hódolattal Áldozzál az Úr oltárain; Ámulattal a"1

föllebbvalókon Csüggve, rázd le a'föld gondjait, Es az élet színén széttekintve, Szemléld hervadó virágait! Nézd, alatta a' hulló levélnek Uj élet csirája mint fakad, Mert a' természet nagy láncza, mellyet Isten tart össze, meg nem szakad! Oh tekints le ma is ránk kegyeddel! Kérő gyermekidre, Istenünk! Élessz minket igéd erejével, Hogy hevüljön jéghideg szívünk! Mert mi a1

bűn gyarló sarjadéki Téged csak ajakkal tisztelünk. Hogy jóságban legyünk gazdagokká, Szent lelkeddel, kérünk, légy velünk. Uram! adj a1

tévedő hiveknek Jámbor, buzgó, bölcs vezéreket. Kik a1

vallás kies virányain Nyújthassanak biztos kezeket: Hogy a1

lélek rabbilincseiből Bontakozva , szabadulhasson 'S kifejlődve a' setét homályból, Színed előtt tisztán állhasson. Mikor derül, oh mikor a1

nagy nap, Mellyen mind csak érted hevülünk, Mellyen szent oltárod zsámolyánál Egy szívvel lélekkel térdelünk? Mikor derül, oh mikor a1

nagy nap, Hol királyok atyáink lesznek 'S az igének buzgó hirdetői Mindent a1

vallás nyomán tesznek? Midőn a' szenvedésnek szülötte Félve, rettegve nem háborog,