Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-12-06 / 49. szám

patronusok különös kivánatinak engedni, védé 's annak jótékony következményeit az egyházbékére nézve rajzolá, még egyszer ajánlá a'javaslat összes indítványait, mellyek a' fenállón mitsem változtatnak, de a' hitvallásokhozi viszony szahályoztatni 's az ordinatío kijavított végrehajtása fog eléretni, miben következetesen a'porosz egyháznak illik elölmenni. Javaslá ellenben, hogy a' formulákra vonatkozólag, mellyekböl csak példásítások adattak, elhamarkodás semmibe ne történjék, azokról a' gyűlésben inkább misem határoztassék, hanem a' jövendőre bizassék, hogy ez kedvezőbb viszonyok közt arról elhatározó rendeleteket hozzon. Ezután az ötödik szónok, egy jogtudós, de egyszersmind mély istenészeti tudományu férfi hevesen támadá meg a' választmányi javaslatot. Hogy a' választmány meghatározott tannormára hiteltetést akar, melly a' tanszabadságot ne korlátozza, mert szabadság nélkül nincs törvény — hogy az ordinatiót nem gépi cselekvénynyé, hanem annak ébresztő, épületes momentumot akar adni — hogy az egyháznak is jogkört követel — hogy különséget tesz a' magyarázott 's magyarázatlan irás közt és a' magyarázást az egyháznak tartja fen — mindezt elfogadá ugyan, 's az utolsó elismeréshez hozzátevé: „ha biblia a' nap, hitvallásiratok azon gócz, melly annak sugárait felfogja, ha amaz forrás, emezek folyam, melly azt elterjeszti," — de annál elégületlenebb volt a' javaslattal, mennyiben az minden hiteltetést az oekumenicus és külön symbolumokra megszüntet 's azoknak megemlítését a' vocaiiónak tartja fen, mi mégis nem egyházi cselekvény. Igy a' symbolumok egészen háttérbe lépnének 's jogukhoz az egyházak csak ritka esetben, mintegy separatísticus kivételek, jutnának, főleg mivel a' kevesebbségnek a' községekben semmi tér nem adatott. Minő szakadásokat fog ez szülni! A' föegyház meg fog szakadozni *s e' példa a' sarkalatos czikkek erejét 's tekintélyét is meggyöngíti. 'S minő okai vannak a' választmánynak illy erőszakos javaslatokra? Legelőször az unió- 's agendárai tekintet. De ama jafaslatok épen az agendával ellenkeznének, mivel az az apostoli hitvallást a' liturgiában, keresztelésnél 's confirmatiókor egyenesen használásba teszi 5 az unió pedig a' régi egyházi hitvallások elismerése mellett, az egykori confessiók folyvást tartó különbözése mellett is, fenállhat 's fen kell állania; péld. a' luth. külön symbolum legkizáróbb párthíve is testvéri közösségben állhat más drága ker. lelkekkel 's a' tölök különbözés fontosságához mégis szilárd állhatatossággal ragaszkodhatik. De a' reuniált községekről is van gondoskodva már az agenda által, melly a' 3 oekumenicus symbolumot 's a' megigazulás tanát világosan elismeri. — Kivált pedig az úgynevezett kortudatrai tekintet birta rá a' választmányt, hogy olly aggasztó rendszabályokat javasoljon. De annak nem sokat kell engednünk 's miatta a' lelkismereten valamit annál kevésbé tágítanunk. Szép elv gyöngének lenni a' gyöngékkel, de az egyháznak soha nem szabad olly gyöngének lenni, hogy engedményeket tegyen a* tanban. 'S ha az elidegenültek lelkismeretének annyi sokat akarunk engedni, a' hűk lelkismerete semmi kíméletet nem érdemel? Ö, ha igy cselekszünk, a" legveszélyesb nemű szakadásoktól fél. 'Sminö nehézségek származnának onnan az egyházkormányra nézve ? hogyan ügyeljen az a' tanra fel? E* felügyelés mindig csak a' sarkalatosra volt irányozva 's annak gyakorlásában nagy türelem uralkodott; de jövendőre lehetetlen lesz nyilt elpártolást meggátolni. Végre e' szónok is tagadá a' mostani zsinat illetékességét olly lépésre, mint a1

javaslott; nem mint ha annak felhatalmazottsá— gát, mellyet tökéletesen elismer, átalában tagadni akarná, hanem csak felhatalmazottságát illy nemit újításokra. Mert mindnyájan gyermekei volnánk egy meghasonlott, forrongó kornak; mindnyájunknak részünk volna betegségeiben azon kornak, melly bármelly másnál alkalmatosb a'fenállófc ingatni, mellyet nagyobbára nem ért. Miután ezen 's előbbi ellenek irányában referens a' választmány 's javaslatát részint a' balulértés ellen, mint ha az el akarná a'symbolumokat törleszteni 's uj hitvallást felállítani, védé? részint javaslatait, különösen az unió viszonyaiból, melly nem élettelen, hanem kötelező ereje van, melly nem puszta közös alárendeltségre egy egyházkormány alá és szeretet unióra szorítkozik, hanem tanközösség akar lenni, ótalmazá, egy szónok kelt fel, ki a' referens és correferens viszonyait megtartani 's egyetértésüket, valamint" különbözetpontjaikat felvilágosítni, aztán az utóbbinak bebizonyítani törekvék, hogy az a' határozott meghiteltetés veszélyeit valami másban kérésé, mint miben azok fekszenek. Midőn azt véle t. i. hogy Huss, Luther 's t. azért zárattak ki, mint eretnekek az egyházból, azért égetettek meg, üdlöztettek, mivel mint papok ordinatorius kötelezettséget vállaltak magokra: ugy csalatkozik ; szinte az történendett velők, ha csupán világiak voltak volna; mert elve a' r. kath. egy'háznak, hogy a'ki egyszer tana kerítésébe lépett, „ annak ott is kell maradnia, különben büntetés alá esik. A' mitől tehát félünk, nem a' hiteltetésben, hanem az eretnekségnek mint vétségnek evangyéliomiatlan fogalmában fekszik; ezt távol kell tartanunk 's a' hiteltetés kevésbé lesz aggasztó. De az ev. egyházban is voltak idők, a' midőn ugy gondolkodtak^ a'mennyiben azok visszatérhetnének tanácsosabba'papoktól semmi esküt nem kívánni. A' correferens immár mit javasol? A1

helyett, hogy most az egyház tesz hitvallást 's a'pap arra igen-nel kötelezi magát, ezentúl a' pap vájjon 's az egyház igen-t mondjon rá, mi alapjában mindegy. De általán még egy szempont meliőzteték i