Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-02-01 / 5. szám

datot minden protestánsban felébresszék és ápolják. A* mi különösen ezen utolsó pontot illeti, ta­gadhatatlan, hogy benső egyet-nem-értésünket tükröztetvén, igen is különfélék egyes gyüleke­zeteink külső szertartásai. Akár 10 gyülekezetbe rándulhatok ki: csaknem mindenütt v.külön színű és szabású a1 papi ruházat, vagy sajátlagos az isten­tiszteletek rende és modora, vagy más ágendák, más énekeskönyvek, más lélek a'papban más szellem a' gyülekezetben 'sa' t.— Úgyannyira, hogy a' gyengék tévelyegnek, az ezeket meg­vizsgálok és megfontolok kelletlen érzésektől le­petnek meg, egyházunk ellenségei pedig trium­fálnak. Hozzatok be lelkészi conferentiákat 's szét­szakadozott egyházunk szemlátomást fog egye­sülni és központosulni. Az által egyházunk már külsőleg is méltóbb és imposánsabb állású lesz. — Avvagy nem kell-e csendes elragadtatással csudálkoznunk azon gépen, mellynek számtalan kerekei soha olly erőszakos súrlódásba nem jönek egymás közt,hogy azáltal az egész hirtelen meg­állíttatnék? — *S hát még a' benső innét szárma­zandó javak ? — Ha a" papok kölcsönös súrló­dások által keményöket egyszer ledörgölték, s magasztos czéljaik elérésére testvéri kezet fog­nak, ha olvasó társaságokat képezvén, a'tudomá­nyos világgal mindig összeköttetésben maradnak, ha tiszttársaik eszközöltére itéleterejöket folyton­folyva élesítik, eszmelánczolataikat hosszabbítják, practicus ismereteiket bővítik: akkor egészen más színben fognak állani a' római egyház, az állada­lom, a'világiak irányában,— akkor benső hatás­körük is, melly szellemi műveltségen és szeretet átihlelte tetteken alapul, végetlenre nagyobbodik. Végtére nem hagyhatom említetlenül, hogy a' gyámintézet, melly szegénységünkön legjobban segíthet, szinte papi conferentiák vállain csüng, 's részszerint ezeknek köszöni roppant 's legüd­vösebb befolyását egy új, erélyesb egyházi élet mindünneni felvirasztására. Legyenek üdvözlöt­tek mi tőlünk is a' papi conferentiák, mint egy­házi életünk már-már felviradó reggelének első sugarai 's Igehathalósb tényezői. ///. Evangyéliomi országos tanakodások. *) Dannhauer szerint a' protestáns egyház mind azon számtalan szereteti intézeteit 2 ), mellyek egy pár évtized óta kebelében keletkeztek, és mellyek ott állanak — vagy mint egyedek buzgó-') Főkutforrása ezen pontnak: E.F. Dannhauer, die grossen freien Pasforalconferenzen, a1 Berlini „Virteljahrsschrift 1844 ki 2-ik és 1845-ki 3-ik füzetében. K. s) Millyenek a' philos.-missiói és biblicus társulatok, Adolf­egylet, — ev. vallás terjesztését, egyházi zene, ének­könyvek és népnevelés jobbítását, — vasárnapok tisztes­ségest) ünneplesét, mérsekletesb élet felélesztéséi, 1 s tt. czélba vett, számtalan egyletek. K. ságának csudamüvei — egyedek kezelése alatt? vagy mint a'lelkészi conferentiák hün ápolt gyer­mekei, — idővel egyesíteni és hóna alá hozni kí­vánja: — 's igaz, hogy D-ral együtt több lelkes protestánsok agyában felvillant már azon gondolat, mikép valaha csakugyan létesülhetne egy az egész protestáns világra szétágazó föegy­let, melly mindazon munkálatokat, mellyeket egyes egyházi embereknek vagy kisebb társulatoknak létrehozni sikerült, egy központi,az egész egyház minden mozgalmait figyelemmel kísérő választ­mány által vezéreltetendi. Erre az eszmére azonban kettős észrevéte­lünk van. Első az: hogy ha valami eszményileg még olly igaz is, practicabilis- e az egyszersmind? — Másik az, ha kivihető is, jó volna-e az, ha az eszme valósulna? Ha már amaz első kérdést a' jelen ügyre al­kalmaztában függőben hagyni kényteleníttetünk: emerre egyenesen azt feleljük : a' mi vélemé­nyünk szerint ama választmánynak aligha nem sz. Péter kulcsa adatnék kezébe. ,,Petrus vero vetat EpiscoposdominarietEcclesiis imperare." Állapodjunk meg tehát az evangyéliomi or­szágos tanakodások behozatásánál. Neve ezen egyletnek Német-,Frank és Angolhonban:,,nagy, szabad lelkészi conferentiák!" — Valamint min­den, a' mi nagy és dicső, ugy ezek is tíz és né­hány évvel ezelőtt Pomeraniának Triglaíf nevü helységében, mysticus homályban szövődtek. Az idők szelleme és ura egy ottani közbirtokosban felkelté azon gondolatot, a1 helységben divatozott missíói évnapra meghívni szomszéd papokat és világiakat, hogy ott átalános egyházi ügyekről tanácskozzanak. A' csekély mustármag bámula­tos gyorsasággal nevekedett fel; — eleintén 20, pár év lefolyta után 200 részvevő volt 5 *s ha mostan a' keleti és nyugoti tengerek , Svécia és Svaicz között elnyúló országokban — lelkészi vagyis inkább evangyéliomi, szabad tanakodások tartatnak, ezek már 500—700 hívektől látogat­tatnak meg. — Némelly birodalomban pedig, mint Szászországban, az e'féle tanakodások központo­sítására már középponti országos tanakodás (Central Verein) is rendeztetett, melly üdvös mű­ködéseinek zsengéit már most is mutatja. Az 1843-ban Lipcsében tartott conferentiá­nak elnöke ezen országos conferenliákról igy nyilatkozik: „ök nem egyebek,mint szabad egy­házi egylet, melly ellene nem szegi magát az egyháznak magának (quasi ecclesiola in ecclesia), — hanem annak tagbeli munkálata, melly az el­holtnak élemedésére, a' sértettnek meggyógyitá­sára, 's a' gyengének erösbítésére szolgálandó. Ezen egylet minden többi egyházi egyleteknek mintegy központját foglalja el, azok vagy egy­házi vagy egyházellentes igyekezeteinek próba­') Ágostai vallástétel vége. K.

Next

/
Thumbnails
Contents