Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1846 (5. évfolyam, 1-51. szám)

1846-11-22 / 47. szám

majd elevenek , majd szomorúk, majd nyájasak, majd fenyegetők, a' mint mondja Ilordcz: jjTrislia moestum Vultum verba decent; iratum plena minarum; Ludentem lasciva 5 severum seria dictu." A' vidám derült homlok vidámságot, az Öszszeredözött haragot, boszút, indulatoskodást jelent, mellyhez a' szemöldök egyenetlensége is sokat ad; a1

derült homlok, a' szem eleven tekintetével, tekintetet ad a' szónoknak. A' szem vidám, bágyadt és teljes, vagy borult nézése, valamint a' száj komoly vagy mosolygó állása, nagy hatást szülhetnek. Cicero azt mondja: Sextius mellett tartott beszédében: „Tanta erat gravitas in oculo, tanta frontis contractio,ut illo supercilio, famquam Rhadamantus ille niti videretur." A' szemeifordítás ellenkezésnek, gyűlöletnek, vagy tagadásnak jele. Igy Virgilnél Aeneast meglátván Dido árnya, ez mondatik: „Illa solo fixos oculos aversa tenebat." A' bezárt szemek gondolkodó 's foglalatoskodó léleknek, 's a szemnek egy helyre leszegzése pedig csudálkozásból eredt bámulat jelenségei. Ezenkívül a' szemnek alázatos nézése 's lefüggesztése szemérmet jelentenek. Virgil azt mondja: „Dejecit vultum et demissa voce locuta est." B) A kéz illesztése. A' kéz illesztése nélkül, melly a' szemet szabályszeres mozgásaival élénkíti 's gyönyörködteti, nagyon hiányos az actio; itt is a' kéz legtermészetesb mozdulatai a' legszebbek 's kellemesbek, annyira, hogy ki magát ebben erőlteti, vagy mást hibásan utánoz, szónoki tehetségét terheli. A' kéz 's ujjak alkalmazásában hány szabályok lehetnek a' szónok figyelmének tárgyai, alig lehet meghatározni, mert ez inkább természeti sajátsága minden szónoknak. Ezeket mégis megjegyezhetjük. a) A' kezek rendetlenül soha alá ne csüggjenek, so mód nélkül ne hányassanak , jóllehet az eröindulatok, az elragadtatott szenvedelmek bátor 's szilárd tagmozdulatokat kívánnak. A' fölemelt 's kiterjesztett karok hatalmat, tekintetet és Szilárdságot jelelnek, ellenben a' visszatartottak 's mérsékeltek szemérmet, félelmet 's valamitől megilletödést. b) A' bevezetésben, minthogy a' hang is, mint fölebb mondók, mérsékelt alázatos, a' kezeknek sem kell kiterjesztetniök mindjárt, 's kivált erősen, hanem mikép lassudan kap tűzre a' beszéd, akép emelkedjenek a' kezek is, 's hol lankad a' heszédbeni erő, ott szűnjék meg a'kézmozgatás is. c) A' mellhez kell vinni a' kezet, midőn a' szónok magáról, s a1

szívről, mint az érzések fészkéről, — midőn pedig másról szól a' szónok, a' felé nyújtsa kezét, és szemével módosan kisérje azt. d) A' balkéz soha egyedül ne mozduljon, hanem ez alkalmaztassa magát a' jobbkézhez, *s annak mintegy kísérője legyen; az okok, erősségek, vagy tárgytaglalás (partilio) ujjakoni elő— számlálását gyéren, vagy soha sem tenni. Szépen alkalmaztathatik a1

balkéz a' jobbhoz, midőn valami ellenünkre levő tárgyat, vagy személyt vagy feltartóztatunk, vagy megszégyenítve visszautalunk. e) Sürgetünk kezeink gyakoribb felemelésével, vagy alányomásával. Esedezünk, vagy kérünk összekulcsolt 's felemelt kézzel, melly mindig szilárdan 's illedelmes mozdulattal történjék. f) A' csodálkozást felemelt kézzel kövessük; mint mondja Cicero az academiai kérdésekben: „Hortensius vehementer admirans, saepe etiam manus sustulit." g) Kiterjesztett kezekkel csendet kérünk, vagy parancsolunk, néha fel is szólítjuk a' hallgatókat, mondja Lucanus Caesarról: 1. I-o — — „Tumultum Composuit vultn, — dextraque silentia iussit/' h) Szájhoz visszük kezeinket, midőn a' nyelv Vagy ajk tulajdonságait, minők a' hang, vagy az ajkét, minő a'mosolygás említjük, vagy akkor is, mikor hallgatásra 's csendre intünk, 's magunk is hallgatni akarunk. i) Vannak némelly szónokoknak sajátságai, mellyeket helybenhagyni nemlehet,'s követni sem kell; Cicero az akkori viselet kivánati szerint szakállát simítgatá meg és szedé rendbe, mielőtt beszédjéhez kezdett, most leginkább homlokot , vagyis inkább hajat simítgatnak, mások karjaikat szövik egybe, mások baljokkal ruhájokon babrálnak. k) Homlokát vagy mellét a' szónok soha ne verje, mert ez szinészeti. — Ezen kivül a' két kar kiszabott határa legyen a' mell alsórésze és a' fő, ezeken alól vagy felül vinni azokat csak erösb indulatoknál 's szónoki elhevülésben megengedhető. 1) Mindenek felett a' hanggal és szóval ellenes tagillesztést (soloecismus) kell kerülni, nehogy a' szónok eget említve, földre mutasson. m) Az ujjak ne legyenek a' mozgásban szerfelett sebesek vagy gyakoriak, valamint egyenesek 's meredtek sem, hanem hajoljanak be a' mutató-ujj mellett kissé a'többiek. Azegyujjali körcsinálás, fenyegetés soha sem lehet kedves a* szemnek. Ezek a' leginkább ajánlható szabályok a' test egyes részeinek illesztésére, de ezek sem mindnyáján olly közönségesek, hogy minden szónok mindeniket sajátjává tehetné, az ezekbőli ezélos választás a' szónok ügyességétől *s választásától függ, leginkább természetadta hajlamaitól. Ab előadottakhoz a' szónok szorgalma, gondja tehet, 's azokból elvehet, szóval: azokat ugy módosíthatja, hogy előadásának kellemet, erőt 's érdeket szerezhet. Óhajtandó dolog, hogy korunk munkás szakában szónokaink, leginkább, kik tanítói szellemben